A mindenkivel hadban álló publicista.
A rendszerváltásról a dunaszerdahelyi gimnazisták is megemlékeztek.
Az 1989 novemberéről való megemlékezésen a külföldi nagykövetek és a külügyminisztérium munkatársai vettek részt.
Párkányban a Memoriae Partum Honismereti Egyesület és a Csemadok párkányi alapszervezete szervezett ’56-os megemlékezést.
1956 katarzisa, megtisztulása számunkra is reményt adhat, hogy van értelme egységről es összefogásról beszélni.
Már keddtől forgalomkorlátozásokra, lezárásokra kell számítani Budapesten az október 23-ai ünnep rendezvényei miatt.
Nem csak edzőként, de szakíróként is.
A XXXVIII. Városi Kulturális Napok része volt az az egész napos rendezvénysorozat, amely során a kitelepítettekre és a szabadságharc aradi és pozsonyi vértanúira emlékeztek a pozsonypüspöki és pozsonyi magyarok október 6-án.
Párkányban a csata évfordulójának tiszteletére koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartottak.
Az esemény szónoka Szentesi Zöldi László író, újságíró volt.
A Csemadok Füleki Alapszervezete idén október 4-én emlékezett meg az 1848/-49-es szabadságharcban kivégzett tábornokokról.
A mai nap nemcsak emlékezés, hanem egyben a jövőbe tekintés is, egy olyan jövőbe, amelyben megtartjuk és továbbvisszük mindazokat az értékeket, amelyeket Szent István királyunk ránk hagyott.
A mai nemzeti ünnepen Dunaszerdahelyen is megemlékeznek államalapító királyunkról.
A 335 párkányi és 260 környékbeli zsidót 1944. június 6-án a lévai dohánygyár raktáraiban gyűjtötték össze. A halál időpontja legtöbbjük esetében – a leváltári bejegyzések alapján – a beérkezés napjára, június 17-re tehető.
A gyász szülte emléknap lehetőséget ad arra is, hogy megmutassuk összetartozásunkat.
Nagymegyeren is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról.
A jelenünket a múltunk határozza meg, és csakis a múltunkból érhetjük meg a mostani helyzetünket.
Ladislav Chudík messze a legismertebb szlovák színész volt magyar nyelvterületen, pedig Jozef Kronerrel ellentétben ő csak egy magyar filmben játszott.
A városi kiváltságok elismerésére emlékeztek Nagymegyeren.
A száz éve született Szenes Iván asszimilált felvidéki zsidó családból származott, amelyben az anyatejjel szívhatta magában a slágerszerzést, hiszen édesapja, Szenes Andor, annak unokatestvére Béla szintén ontotta a slágereket.