Akik a legmagasabb állami elismeréseket kapták, a felvidéki magyar közösségnek szentelték életüket.
Eddig 350 település „kelt el”, a legtöbb a Csallóközben és Székelyföldön.
Valóban hozzájárult a gazdasági és a társadalmi hatás az országban élő magyarság identitásváltozásához?
Két, a határon túli magyarságot is segítő pályázat kiértékeléséről tartottak ma sajtótájékoztatót Budapesten. Kollégánk ott volt a rendezvényen.
Miniszteri biztos: elmúltak azok az idők, amikor az anyaország lemondott a diaszpórában élőkről
„Ha van remény, van hit, és soha nem adjuk fel, akkor van és lesz jövő”