Krasznahorkai László Kegyelmi viszonyok című novelláskötete 1986-ban jelent meg, nem sokkal első, és azonnal sikerkönyvvé vált Sátántangója után.
Azok a művészek, akik azt hiszik, hogy a nemzeti hovatartozásuk, anyanyelvük csak egy kabát, amely lecserélhető a világpolgári frakkra, mélységesen tévednek, és valahol szánalomra méltók.
Krasznahorkai László líraisággal vezeti végig az olvasót a két ember egymásra találásához, a barátság hatalmához, majd a számunkra a legmegdöbbentőbb kijelentéshez.
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át.
A Nobel-díj is csak egy díj, amit emberek ítélnek oda és az odaítélő bizottság ízlését (pontosabban elfogultságát) ráadásul évek óta botrányok övezik.
Majd kiugrottam a székemből örömömben, amikor elolvastam a hírt, hogy nagy írónk, Krasznahorkai László megkapta az idei irodalmi Nobel-díjat.
Krasznahorkai László komor, szürreális regényéből, a Valuska című opera október 17. és 24. között három alkalommal lesz látható.
Újabb hatalmas elismerés Krasznahorkai Lászlónak.
Kertész Imre után több mint két évtizeddel ismét magyar író nyerte el a világ legrangosabb irodalmi díját.
Számos olyan magyar művészt említhetnénk, akik nemzetközi díjat kapnak külföldön, majd pedig vagy elvárásból, vagy pedig önként gyalázni kezdik hazájukat és a nemzetüket.
A regény fontos társadalmi kérdéseket vet fel, így például a meddő várakozás jelenségét a jobb sorsra.
A díjjal olyan európai szerző irodalmi összmunkásságát ismerik el, aki nemzetközileg is jelentős figyelmet kapott.
Kövesdi Károly
Deme Dániel
