Az árva gyermekek mentése, az evangelizáció, és a tanítás mellett itt hangsúlyos szerep jut a szegények segítésének is.
Péter-Pál napját, vagyis az aratás kezdetét szemelték ki egy bácskai kirándulásra.
Mi mindent rejt a szó: Gyergyói-havasok? Hatalmas, sudár fenyőket, melyek sereggé összeállva állnak őrt a Gyergyói-medence keleti oldalán.
A kiemelkedő bérceken középkori magyar várak állnak őrt a folyóvölgyek és szűkületek felett.
A Bábolna-hegy amúgy kiváló igazodási pont: délre Kalotaszeg, nyugatra az Egregyi-medence...
A Bánság nem csak hatalmas kiterjedésű rónákból áll; keleti végén ott emelkednek a Szörényi-havasok, a Szemenik, az Almás, Lokva, a Dognácskai- és Verseci-hegység. Számtalan csoda várja itt a túrázót, nem is értjük, miért nem jöttünk eddig ide?!
Rengeteg kastély mesél a kuruc-labanc csatározásokról Lingvádtól Sopronkeresztúron át Lakompakig.
Miről mesélnek a nagy folyó menti települések?
Hosszú, mély völgyek hatalmas vízesések, odafent széles, füves platók, amelyekből csak néhány merész orom tör az ég felé, jégkorszaki formakincs a tetők alatti katlanokban, itt-ott békésen legelésző birkanyájak és vadul csaholó pásztorkutyák.
A Felvidéknek igen érdekes, de sajnos hazai turistáink által alig ismert s látogatott része az Árva folyót környező hegyvidék.
Mondják, errefelé olyan sűrű a medencét megülő ködpaplan, hogy a közlekedést irányító rendőrnek fel kell másznia a lámpára, és onnan kell kiabálnia, mikor van piros, és mikor van zöld.
Liptóba vissza-visszatér az ember. Talán a hangulata miatt, amely egyfajta harmóniát sugároz.
A Királyerdő olyan vidék, amelynek gazdagságáról szinte alig tud valamit a csonkahonból érkező utazó, hisz, ahogy átlépi a határt Biharkeresztesnél, máris robog tovább Erdély irányába.
Ismét Gömörbe látogatott a Hazajáró magazin csapata, amely ezúttal nem egy újabb forgatáson, hanem közönségtalálkozón vett részt a mintegy 320 lakosú Rakottyás községben.
Vannak vidékek, amelyeken „ezerszer” átutaztunk már a nélkül, hogy akár egy kis időre is megálltunk volna.
A Széples markáns hármas orma magára vonja az utazó tekintetét.
Kézdiszék fővárosa a legkeletibb magyar többségű város; 20 ezer lakosának 92 százaléka ma is magyar.
Aki a hazai hegyekre vágyik, és a Magas-Tátrát vagy a Fogarasi-havasokat választja, annak sokat kell autóznia, vonatoznia a célállomásig.
Azon a tájon járunk, ahol 1029-ben megütközött egymással Csanád vezér és Ajtony.
A Vág völgye Trencséntől északra sok magyar emlékkel bír, és ha ma már egészen más szelek fújnak is errefelé, mint Jókai idején, de azért néha érdemes ide is ellátogatni.
