Szereti a Hazajáró a torkolatokat. Mindig van valami misztikus szakralitás két folyó egymásra találásában.
Nem a Marson járunk, és nem is más, idegen bolygón. Itt vagyunk a Földön, azon belül pedig szeretett Kárpát-medencénk délkeleti kanyarulatának külső felén, a Bodzai-havasok szelíd előhegyei között.
A Hazajáró 300. epizódja Zoborvidéken született.
Mese a hűségről.
Nem csak a környékbeliek vettek részt a túrán, érkeztek vendégek az anyaországból és Erdélyből is.
A középkori Magyar Királyságban, Erdély Királyföldjén, volt egy önálló közigazgatási terület, amelyet központjáról Selykszéknek neveztek.
Eltűnt idők nyomait jöttünk kutatni egy olyan tájra, amely hallgatagon őrzi titkait.
Sáros Atlantisz és Pompeji egyszerre: a feledés és az idegen elemek hamujával vastagon beborítva süllyedt alá a mélybe.
A Duna elterelése csak hab volt a tortán, de hogy a 21. század se maradjon le elődjétől, a Pozsonyból kitelepülők terjeszkedése mára Rajkánál átlépte a trianoni határt.
Pozsonyba látogatott a Hazajáró turisztikai-honismereti magazinműsor-sorozat két főszereplője, egy anyaországi és egy felvidéki fiatal, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor.
Rimaszombatba látogatott a népszerű Hazajáró turisztikai és honismereti televíziós magazin két főszereplője: Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor.
Az Oltmelléki-dombság magyar zárványai, ahova tényleg csak a „legelvetemültebb” honismereti utazók jutnak el.
A rendezvény vendégei a műsor meghatározó alakjai, Kenyeres Oszkár szerkesztő-műsorvezető és Jakab Sándor műsorvezető voltak.
Száz esztendeje még 98 százalékos magyar többségről daloltak az ungi rónák, mi 60 százaléknál értünk a Nagykaposi járásba.
A hegyen innen és túl.
Úgy mállanak le lassan Zoborvidék magyar közösségei az összmagyarság testéről, ahogy a Nyitra kanyargó ágai a főmederről. Elszakíttattak, majd lassan holttá válnak…
Maga a Jablonkai-hegység a Kárpátok vízválasztóján, a Morva-Sziléziai-Beszkidek alacsonyabb, déli vonulatában emelkedik.
Harangláb a hegytetőn.
Maradtak még magyarok.
A középkori templomok freskói, a várromok, a népi hagyományok és Bartók Béla népdalai együtt mesélnek a magyarság örökségéről.
