Gubík László a Magyar Kálvárián tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy június 4-e egyszerre emléknap, gyásznap és a jövőbe tekintés napja.
Örökre magyaroktól hangos falvak és emlékek, virágzó repce - és húsos földek, árterek, a kacskaringózó Kis-Duna, valamint hangulatos vízimalmok jellemzik Csallóköz és Mátyusföld tájegységeinek határát.
Ezen a héten is nagyító alá vettük szűkebb és tágabb pátriánk történéseit.
Hájos Zoltán szerint az eljárás fölösleges pocsékolása ez az adófizetői pénzeknek.
Több mint egy évszázada már, hogy az első Csehszlovák Köztársaság a létrejöttéhez nemcsak területet, hanem magyar népességet is kapott, amely mindmáig megőrizte a nyelvét, szókincsében pedig a lakóhelyét jelentő Felvidék kifejezést.
Az SNS szerint az ilyen retorika ellentétes az állam szuverenitásának elveivel, és a szlovák-magyar kapcsolatok romlásához vezethet.
A „Felvidék” szó nem provokáció. Egyszerűen a magyar nyelv része, és annak a közösségnek az önmegnevezése, amely ezen a vidéken él.
Vállalkozó technikák elsajátítása
Remeték egykori lakhelyére a Felvidék számos barlangjából ismerünk utalásokat.
Ne várjunk semmilyen jóindulatot a progresszívektől.
Szlovákia nem Felvidék – jelentette ki Peter Pellegrini a közmédiának adott évindító interjújában.
Trianon után a Felvidék magyarság tömegei távoztak a maradék Magyarország területére.
A hat év alatt végzett munkájuk mérlege önmagáért beszél: 239 eltűnt személyt találtak meg, köztük 31 kiskorút, 10 esetben pedig sikeres újraélesztés történt.
Edmár Attila két év alatt új lehetőségeket teremtett a Kárpát-medencei magyar fiatalok számára, hidat építve a régiók között, miközben a felvidéki magyarság ügyét is szívén viselte.
Az aktuality. sk főszerkesztője szerint különös nacionalista hadművelet van készülőben Dél-Szlovákiában.
A közösségi figyelem halványult el és az önszerveződés terepei sorvadtak el az elmúlt években.
A felvidéki magyarság legsötétebb éveire emlékeztek.
A Garam menti hátság magyar falvai a kitelepítések és rombolások ellenére is őrzik múltjukat, ahol a templomok, temetők és a népi kultúra csendben mesél a reményről.
A Felvidék magyarjai 1938-ban lélegzetvisszafojtva várták a hazatérést, miközben békés tüntetésekkel és nemzeti zászlókkal fejezték ki reményüket.
A felvidéki magyarok Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására készülnek, a szüzesség és vértanúság példaképének ünnepelve.