Az Európai Központi Bank legfrissebb prognózisai szerint a pénzromlás üteme 2026 végéig még emelkedő tendenciát mutathat.
Több tényezőtől is függ a mikor kérdése.
A monetáris politikai divergencia egyik legfőbb oka a két jegybank eltérő mandátumában keresendő.
Az európai bankszektor másfél évtizedes karcsúsodása nem egy befejezett folyamat, hanem egy új működési modell stabilizálódása.
A növekvő bérek magasabb szolgáltatási és termékárakat generálnak, ami tartósabbá, strukturálisabbá teszi az inflációt.
A pénzpiaci kamatok az elmúlt időszakban érezhetően, mintegy 15-25 bázisponttal emelkedtek a második negyedév végéhez képest.
Tartós árnyomások és megosztott jegybankárok.
A helyzet ugyanakkor korántsem egyszerű, mivel az inflációs nyomás továbbra is jelentős.
Szlovákiában ettől függetlenül még emelkednek a kamatlábak.
A pesszimizmus nem korlátozódik csupán a következő hónapokra.
A jelenlegi helyzet különösen veszélyes lehet azokban az országokban, ahol az államadósság szintje eleve magas.
A kamatemelés ugyanakkor inkább a júniusi ülésen valószínű,
Kinek az érdeke?
Ahogy a szakemberek várták.
A hazai kamatok is maradnak?
Enyhén optimistán értékelte az eurózóna gazdasági kilátásait.
A lakosság egyre kevésbé bízik a gyors dezinflációban.
A cél az, hogy biztonságos, európai alapú alternatíva legyen a gyorsan fejlődő digitális pénzügyi világban.
A magasabb vámok és az erősödő euró várhatóan visszafogják az exportot.
Gyenge lakásépítési aktivitás, rekordmagas lakásárak, valamint az Európai Központi Bank újabb kamatcsökkentése további nyomást gyakorol a szlovákiai lakáspiacra.
