Várhatóan nem lesz újabb kamatemelés
A csütörtöki kamatdöntő ülésén borítékolhatóan változatlanul hagyja az irányadó rátákat az Európai Központi Bank, azonban az őszi hónapok komoly fordulatot hozhatnak. Bár az infláció az euróövezetben átmeneti enyhülést mutat, a közel-keleti konfliktusok és a Hormuzi-szoros blokádja olyan energiapiaci feszültségeket generálnak, amelyek bármikor újabb monetáris szigorítást kényszeríthetnek ki Frankfurtból.
Az EKB kormányzótanácsának július 23-i ülését megelőzően a piacok már egyértelműen beárazták a kamatok tartását, ám a felszín alatt komoly kockázati felárak épülnek be a rendszerbe. A pénzpiaci kamatok az elmúlt időszakban érezhetően, mintegy 15-25 bázisponttal emelkedtek a második negyedév végéhez képest. Ez a felár egyértelműen annak a geopolitikai bizonytalanságnak a következménye, amelyet az Egyesült Államok és Irán közötti fegyveres konfliktus kiújulása okoz. A befektetők egy elhúzódó ellátási krízistől tartanak, amelynek középpontjában a globális olajkereskedelem szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szoros tartós lezárása áll.
A jegybankárok mozgásterét jelenleg az határozza meg, hogy a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára egyelőre a kritikus 100 dolláros lélektani határ alatt stabilizálódott, ami nagyrészt egybeesik az EKB tavaszi alapforgatókönyvével.
Ha azonban a hajózási útvonalak tartósan blokkolva maradnak, és az olajár átlépi ezt a küszöböt, a frankfurti döntéshozóknak szinte biztosan reagálniuk kell a megváltozott inflációs környezetre. Ezt a várakozást erősítik az euróövezeti árindex ellentmondásos folyamatai is. Bár a júniusi pénzromlási ütem a májusi 3,2 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött, ami február óta a legkedvezőbb adat, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a javulás nagyban köszönhető a Hormuzi-szorosban tapasztalt rövid, átmeneti tűzszüneti időszaknak. Komoly kérdés, hogy a harcok ismételt fellángolása mellett a csökkenő trend fenntartható marad-e a nyári hónapokban.
Nem szabad elfelejteni, hogy a nyomás már most is mérvadó a döntéshozókon. Az EKB júniusban, csaknem három év szünet után kényszerült ismét kamatemelésre, amikor a betéti rátát 2 százalékról 2,25 százalékra emelte az egyre fokozódó inflációs kilátások miatt.
A piaci konszenzus és elemzői vélemények abba az irányba mutatnak, hogy amennyiben az energiapiaci sokk másodlagos hatásai elkezdenek érdemben beépülni a maginflációba, a jegybank legkorábban a szeptemberi ülésén határozhat a következő szigorításról. Európa monetáris politikája így egy rendkívül kényes fázisba ért, ahol az energiaárak által fűtött infláció letörése és a gazdasági stabilitás fenntartása közötti egyensúlyozást hétről hétre írhatja felül a geopolitikai valóság.
