Túl sok a véletlen a népszámlálás körül

2021. május 1., 14:18
Somogyi Szilárd

Áprilisban megszaporodtak a népszámlálás második fordulója előtti furcsa véletlenek. Olyannyira, hogy még a konspirációs elméleteket tagadó szemlélőben is olyan érzés alakulhatott ki, hogy a népszámlálást irányító szakemberek vagy jelentős tudatlansággal bírnak bizonyos társadalmi kérdésekben, vagy ami még rosszabb, adminisztratív módon próbálják befolyásolni a nem szlovák nemzeti közösségek, a hívők és legfőképpen a roma etnikumhoz tartozó lakosok számát.

Román népszámlálás
Fotó: Háromszék
Illusztráció

Hogy ezt a súlyos vádat elképzelhetőnek tartsuk, tudnunk kell, hogy a népszámlálás online részében a lakosság 86% vett részt, így a második, a számlálóbiztosokkal zajló részben még mintegy 800 ezer ember vár megszámolásra.

A statisztikai hivatal szerint ez a második szakasz elsősorban a marginalizált és a digitálisan kirekesztett közösségeket érinti.

A hivatal vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a szlovákiai magyar közösség jelentős részét is az utóbbi kategóriába sorolják. A marginalizált közösségek alatt pedig elsősorban a szociálisan alacsony szinten és gyakran szegregáltan élő roma közösségeket értik. A népszámlálásra való felkészülés négy éve alatt egyszer sem került szóba, hogy a számlálóbiztosok ne kereshetnék fel ezeket a közösségeket. Sőt, a hivatal biztosítja a számukra a lakcímek jegyzékét is, ahonnan az első szakaszban nem érkeztek be a kérdőívek. Aztán jött március-április fordulója, és alapjában változott meg az elképzelés.

A statisztikai hivatal közölte, hogy az eddigiekkel ellentétben kifejezetten tiltja, hogy a számlálóbiztosok saját kezdeményezésből kimenjenek ezekre a címekre.

A biztosok csak azokat a lakosokat kereshetik fel, akik ezt az önkormányzatnál kifejezetten kérik. A statisztikai hivatal tartott is egy közös sajtótájékoztatót a belügyminisztériummal, ahol elmondták, a számlálóbiztosok visszafogására azért van szükség, hogy kiszűrjék a nyugdíjasokra leselkedő csalások lehetőségét, vagyis azoknak a szélhámosoknak a ténykedését, akik a népszámlálásra hivatkozva próbálnának meg bejutni idős emberekhez. Ez a probléma ugyan valós, az arányossága azonban megkérdőjelezhető.

A legfrissebb belügyminisztériumi kimutatás szerint 2020-ban 73 trükkös bűneset történt, amikor csalók kopogtattak be egy-egy háztartásba. Megszámlálásra viszont még 800 ezer ember vár. Vajon tisztában voltak ezzel az aránytalansággal a statisztikai hivatal és a belügy szakemberei? Vagy ez csak véletlen volt?

A főképpen a roma közösségek számba vételét elméletileg lehetetlenné is tevő döntésre először Agócs Attila, a jelentős roma lakossággal rendelkező Fülek város polgármestere hívta fel a figyelmet a kisebbségi kormánybiztos mellett működő Kisebbségi Bizottság március végi ülésén. Érdekes, hogy amikor a lapunk számára elkértük az ülés jegyzőkönyvét, abban nyomát sem találtuk az ilyen témafelvetésnek! Sőt. Bukovszky László kisebbségi biztos irodavezetője írásban is biztosított bennünket arról, hogy ilyen téma nem szerepelt a napirenden.

Aztán pár hét múlva kiderült, hogy a nekünk megküldött jegyzőkönyvet meghamisították. Más forrásból ugyanis hozzájutottunk annak teljes változatához, amely beszámol Agócs Attila problémafelvetéséről. Vajon véletlen-e, hogy a nyilvánosság számára megküldött jegyzőkönyv erről nem tesz említést?

Vajon miért tagadja a kormánybiztos hivatala, hogy a népszámlálás akadályoztatása szóba került?

Megkérdeztük a Kisebbségi Bizottság egyik roma tagját, vajon ő hogyan értékeli a statisztikai hivatal korlátozó intézkedését. A neve elhallgatását kérő roma aktivista a következőket nyilatkozta:

– A korábbi számlálások során nem okozott problémát, hogy személyesen keresték fel az embereket. Azt hiszem, az állami intézmények már tudják, hogyan fest a helyzet. Szerintük a teljes népesség nagy része részt vett a népszámláláson, akik pedig kimaradtak, az afféle „hulladéknak”, az állam számára érdektelennek tekinthető. Ezeket meg sem kell számolni, majd odacsapják őket valahova.

A fenti bizottsági tag lapzártánk előtt tájékoztatott bennünket, hogy a kialakult helyzetről tájékoztatta a romaügyi kormánybiztost, valamint a kulturális minisztérium roma származású államtitkárát.

A Magyar Közösség Pártjának roma szakpolitikusa, Hudár Zoltán is bírálja a számlálóbiztosok munkájának korlátozását. Ő maga pedagógusként a járvány miatti online oktatás során folyamatosan szembesült azzal, hogy a roma telepek diákjainak a legelemibb kommunikációs eszközök és lehetőségek sem állnak a rendelkezésükre. Hudár abban sem biztos, hogy ezek a közösségek egyáltalán tudnak-e arról, hogy éppen népszámlálás zajlik az országban.

hudár
Fotó: Hudár Zoltán közösségi oldala
Hudár Zoltán: Sok roma számára az sem világos, hogy egyáltalán népszámlálás zajlik

Ne feledjük, hogy a szlovákiai roma etnikum mintegy 20-25 százalékát a magyar nemzetiségű romák teszik ki, így logikusnak tűnik, hogy ha a romák megszámlálását akadályozzák, az a felvidéki magyarságot is érinti.

Szintén érdekes véletlen, hogy még el sem kezdődött a népszámlálás második szakasza, az Új Szó már olyan közvélemény-kutatási eredményt harangozott be, amely a magyarság arányának fél évszázada nem látott növekedését vizionálja Szlovákiában. Csak a sorok között olvasva, illetve demográfus szakértőt kérdezve derül ki, mennyire furcsa ez az adat, amely a gyanútlan olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy fölösleges holmi akadályoztatás miatt aggódni.

Félő tehát, hogy ez a sok „véletlen” olyan helyzetet teremt, amelyben csak azokat a lakosokat lehet megszámolni a második körben, akik azt az önkormányzattól kifejezetten kérik. Hogy a társadalom peremén élők, illetve a nyugdíjaskorúak milyen módon teszik ezt meg, a számlálóbiztosok lefékezése után több mint kérdéses. A számlálásból így kimaradó romák, katolikusok vagy magyarok nem a saját közösségüket gyarapítják majd, hanem a „részt nem vevők” kategóriájába kerülnek, amely gyarapítani fogja az ország összlakosságát, és csökkenteni fogja az identitásunkhoz legközelebb álló közösség arányát. Magyarán: akit nem számolnak meg, az a többség arányát növeli.

Megjelent a Magyar7 2021/17. számában.

2021. április 28., 07:29

Vacillálnak a vakcinával Szlovákiában. A Magyar7 legújabb, 17. számáról

Ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Kövesse facebook oldalunkat is!