Népszámlálási közvélemény-kutatás: Az örömtelinek látszó adatok mögött sok a kérdőjel

2021. április 21., 12:32
Somogyi Szilárd

Az Új Szó kedden közvélemény-kutatási eredményeket tett közzé az éppen zajló népszámlálás eredményeiről. A kutatást a pozsonyi AKO ügynökség végezte a napilap megrendelésére. Ez a vállalás a napilap részéről mindenképpen dicséretes, az viszont kérdés, hogy egy bombasztikus cím végett miért kellett azt az érzetet kelteni az olvasókban, hogy a magyarság arányát illetően a helyzet sokkal jobb a vártnál.

Fotó: scitanie.sk

A kutatás eredményeit a következő címml mutatták be: „A felnőtt lakosság 12%-a jelölte meg a magyar nemzetiséget”

Ez a gyanútlan olvasóban mindjárt azt az első benyomást keltheti, hogy a helyzet több mint jó, sőt, fantasztikus, hiszen a legutóbbi népszámlálás során a szlovákiai magyarok aránya csak 8,5% volt.

Ahogy az első benyomást nem lehet másodszorra megszerezni, úgy az örömhírt sejtető 12%-os állítást is aprólékos munkával lehet csak helyre tenni.

A legfontosabb tudnivaló, hogy az ügynökség csak a válaszadók nemzetiségét kérdezte meg,

nem pedig azt, hogy a népszámláláson milyen nemzetiségűnek vallotta magát az első helyen.

A megkérdezettek 9,8%-a volt magyar nemzetiségű. A felmérést készítő ügynökség tehát biztosra vette, hogy aki a közvélemény-kutatásnál magyar nemzetiségűnek mondta magát, az a népszámláláson is magyar nemzetiséget jelölt be az első helyen.

Népszámlálással kapcsolatosan csak a második nemzetiségre vonatkozott kérdés, amelynél a megkérdezettek 2,2%-a válaszolta azt, hogy második nemzetiségként a magyart jelölte meg. Igy jött ki a kutatásról szóló cikk főcímében szereplő 12%.

A helyzet viszont még így is kimondottan jónak nevezhető – gondolhatnánk, hiszen a 9,8% is magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti 8,5%. Ezzel kapcsolatban viszont a portálunk által megkérdezett demográfus, szociológus Gyurgyík László rendkívüli óvatosságra int, kiemelve, hogy a 9,8% jelentős felülreprezentáltságot mutat a magyarság arányát illetően. A szakember ezt több mutatóra alapozza, amelyek közül kiemelte a népszámlálás első szakaszában mutatott részvételi adatokat, mely szerint a dél-szlovákiai városokban alacsonyabb volt a részvételi arány.

Gyurgyík László fontosnak tartja felhívni a figyelmet azokra a jó ideje érvényes problémagócokra, amelyek miatt a magyarság tényleges aránya nem biztos, hogy megközelíti ezt a százalékot.

Ilyenek a magyarokra jellemző magasabb átlagéletkor, a roma etnikumú populáció magyarok közti magasabb aránya az országoshoz képest, illetve, hogy többen dolgoznak külföldön, továbbá, sajnos, számolni kell a magyarság folyamatos csökkenésével is. Ezért, ha nem történt valamiféle „csoda”, amely alapján a magyarlakta vidékek az első szakasz utolsó fázisában nagyobb mértékben lettek reprezentálva az országos átlagnál, Gyurgyík ezt a 9,8%-ot túlzónak tartja.

Hozzátette, nem szabad megfeledkezni az úgynevezett mintavételi hiba lehetőségéről, amely +/- 2-3% is lehet. Azaz e viszonylag kis számú minta (1 000 fő) megkérdezésénél is 2-3% lehet magyarság arányában az eltérés.

A szakértő szerint ez olyan, mintha konyhai mérlegen akarnánk patikai mennyiségeket lemérni. Nagyságrenddel nagyobb mintájú kutatás viszont sokkal drágább lenne – jegyezte meg Gyurgyík László.

A kutató azt viszont hangsúlyozza, hogy a kutatás módszerének ismerete nélkül nehéz biztosat állítani, mivel sok a megválaszolatlan kérdés. (Az Új Szó, bár kértük, nem bocsátotta rendelkezésünkre a kutatásról szóló anyagot, azt viszont megtudtuk, hogy a témára több írásban visszatérnek.)

Két héttel a népszámlálás második szakasza előtt, amikor már kérdező-asszisztensek segítségével lehet majd fölmérni a még meg nem számolt mintegy 800 ezres lakosságrészt, nem lesz-e kontraproduktív, ha azt sugallja kutatás bemutatása, hogy a magyarság 12%-os arányban van jelen Szlovákiában?

Vajon azok a polgármesterek, akik a Statisztikai Hivatal kifejezett tiltása ellenére úgy gondolják, hogy proaktívan fognak hozzáállni a második szakasz feladataihoz, vállalni fogják-e a rizikót ezek után is? Akik akár elégedetten hátra is dőlhetnének, hogy fölösleges a Hivatal akarata ellen menniük, hiszen a magyarság aránya a kutatást bemutató cikk szerint már így is 12%!?

Ha pedig már elhangzott a „csoda” fogalma, és akárcsak egy százalék esélye van annak, hogy az AKO-kutatás valós eredményeket tükröz, akkor mindenképpen emeljük ki a sajtó szerepét, amely azonnal fokozottabb erővel biztatott a népszámlálási részvételre azután, hogy márciusban nyilvánosságra kerültek az alacsonyabb dél-szlovákiai adatok. Ami viszont biztos, hogy nem dőlhetünk hátra, hiszen az ellentmondások sokasodni látszanak!

A magyar7 hetilap szerdán megjelent számában bővebben foglalkozunk a Statisztikai Hivatal tiltásával. 

Kövesse facebook oldalunkat is!