Közép-európai összhang, európai érdek
Az Európai Unió jövőjéről szóló párbeszédben a V4-nek kulcsszerep juthat. A közép-európai országcsoport soros elnökségét átvevő Magyarország prioritásként kezeli a nemzetgazdaságok újraindítását és a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációját.

Az elmúlt hetekben a homofóbnak bélyegzett magyar pedofilellenes törvény éles uniós reakciókat váltott ki, parázs kultúrpolitikai viták célkeresztjébe állítva az Orbán-kormányt. Az európai politikát megosztó viták egyszersmind katalizálták a jobboldali szuverenista pártok együttműködését, amelyek múlt pénteken közös nyilatkozatban álltak ki a konzervatív értékek és az európai hagyományok megőrzése mellett.
A nyilatkozatot a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) mellett több mint tíz tömörülés jegyzi, köztük a két olasz párt, a Matteo Salvini vezette Liga és a Giorgia Meloni által irányított Olasz Testvérek, továbbá a Santiago Abascal vezette spanyol Vox és a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése. A deklaráció az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett, a kontinens jövőjéről folytatott konferenciára reagál.
A jobboldali szuverenista pártok elvetik az európai „szuperállam” megvalósítását, ami szerintük mély és tartós válságot idézne élő, ráadásul szembe megy az Unió alapítóinak célkitűzéseivel.
Hasonlóan elutasítják a kulturális baloldal célkitűzéseit, amivel lerombolná az eddigi társadalmi struktúrákat.
Az európai hagyományok megőrzése mellett kötelezték el magukat a V4-ek is a lengyel elnökséget lezáró katowicei találkozójukon.
Az országcsoport soros elnökségét átvevő Magyarország a nemzetgazdaságok mielőbbi újraindítása mellett a regionális védelmi együttműködés megerősítését, illetve a Nyugat-Balkán uniós integrációjának előmozdítását kezeli sarkalatos célként.
A V4-ek nem támogatják az adóemeléshez vezető nemzetközi kezdeményezéseket, mert ez gátolná a beruházásokat, amelyek a gazdaságok gyors újraindításához szükségesek a pandémiát követően. Orbán Viktor a V4-es csúcstalálkozón leszögezte, nem támogatják a migránsok kötelező szétosztását.
A magyar kormányfő az országcsoport állásfoglalását tolmácsolva hangsúlyozta, a jelenlegi egészségügyi helyzetben a migráció különösen nagy kockázatot jelent, ezért a V4-ek elemi érdeke a biztonság szavatolása.
Az ellenőrizetlen bevándorlás feltartóztatásában kulcsszerepe van a Nyugat-Balkán államainak, ezért a V4-ek álláspontja szerint a térség uniós integrációja elengedhetetlen a szélesebben értelmezett közép-európai térség biztonságának szavatolásához. A közép-európai országcsoport ezért újraindítaná a befagyott integrációs folyamatokat, amelyből új lendületet nyerhetne az európai együttműködés.
A Nyugat-Balkán uniós integrációja mellett Eduard Heger szlovák kormányfő is kiállt első hivatalos budapesti látogatásán múlt kedden.
Heger az Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokat követően hangsúlyozta, egyetértés van a magyar és a szlovák kormány között az unió bővítésének kérdésében, ami választ adhatna az illegális migráció jelentette biztonságpolitikai kihívásra.
A szlovák miniszterelnök magyar partnerével egyetértve leszögezte, nem félnek a vitától, a kontinens jövőjéről folytatott párbeszédben hallatni fogják Közép-Európa hangját.
A múlt keddi budapesti találkozót követően a szlovák és a magyar kormányfő is hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatok soha korábban nem voltak ilyen jók, a gazdasági együttműködést a világjárvány sem tudta megakadályozni.
Jelentős előrelépés Szlovákia és Magyarország kapcsolatában a két állam energiahálózatának közelmúltban megtörtént összekapcsolása, a már átadott, illetőleg a közeli jövőben megvalósuló közös infrastrukturális beruházások. Hasonlóan jelentős lépés a földgázvezetékek összekötése, ami a közép-európai energiabiztonság kulcsfontosságú eleme. A határokon átívelő infrastrukturális beruházások a közép-európai észak-déli közlekedési folyosó hiányzó láncszemeit pótolják, ami közös gazdasági tér megteremtéséhez nélkülözhetetlen.
A V4-ek súlyát jól mutatja, hogy az elmúlt években az európai politikát megosztó vitákban egyre inkább pólusképző erővé vált Közép-Európa.
A kontinens jövőjéről zajló párbeszédben is kulcsszerep juthat a V4-nek, hiszen a közép-európai régió a szovjet megszállás alig néhány évtizedes távlata miatt jóval közelebbi tapasztalatokkal rendelkezik arról, mit jelent a nemzeti szuverenitás elvesztése. Ráadásul a térség társadalmai, amiket a nyugati tagállamokkal ellentétben nem lazított fel a tömeges migráció, lényegesen elkötelezettebbek a hagyományos európai értékek megőrzése mellett.
A közép-európai összhang a régió konzervatív kormánypártjait kulcsfontosságú partnerré emeli a nyugat-európai tagállamok szuverenista politikusainak körében.
Az Unióban zajló kultúrpolitikai viták célkeresztjébe leginkább a lengyel és a magyar konzervatív kormányok kerülnek – az Orbán-kabinetet ért éles támadások akarva-akaratlan Budapestet, a magyar kormányt az ország súlyából adódó pozíciójához képest jócskán felülértékelik. Ebből adódik, hogy a szervezetileg megosztott szuverenista pártok egységes fellépésének katalizátorává a magyar Fidesz és a lengyel PiS válhatott.
A kontinens jövőjéről folytatott vita komoly téttel bír: megőrizhető-e Európa nyelvi és kulturális sokszínűsége, illetőleg a keresztény tradíciókon alapuló társadalmi modell?
Közép-Európa erős pólusként reményt kínál arra, hogy feltartóztatható legyen a kulturális baloldal identitáspolitikai forradalma.
Megjelent a Magyar7 2021/27. számában.