Berényi József: Az EU-ban észszerűbb döntésekre van szükség
A Magyar Szövetség még februárban kidolgozta és bemutatta a június 8-i európai parlamenti választásokra készült programtéziseit. Ebben nemcsak a legfontosabb politikai kérdésekre, mint a migráció, a háború, vagy a genderideológia terjedése adnak választ, hanem a lényeges szakpolitikai témákra is konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazott meg a párt. A Magyar Szövetség uniós programjáról kérdeztük a párt európai parlamenti listavezetőjét, Berényi Józsefet.
Húsz éve már, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de máig sokan azt mondják, Brüsszel messze van, az ottani döntések nem érintik a mi életünket. Mégis miért fontos az európai parlamenti választás egy felvidéki magyar számára?
Az Európai Parlament az egyedüli olyan intézmény, ahol az összes Kárpát-medencei magyar közösség együtt képviselteti magát, ez már önmagában jelentős dolog. Ahogy azt se feledhetjük, hogy az Európai Uniónak komoly befolyása van az életünkre.
A demokratikus választásokon mindig megvan az esélye a változásnak, ezzel a lehetőséggel kell élnünk.
Említette, hogy főként az utóbbi években egyre több negatív folyamat indult be az Unióban. A Magyar Szövetség programja úgy fogalmaz, az uniónak nincs alternatívája, de helye van a kritikának. Milyen területeken változtatnának leginkább?
A legfontosabb, hogy az Unióban ne az a háborús hisztéria uralkodjon, aminek most a tanúi vagyunk.
A klímaváltozásra reagáló döntések kapcsán is a józan észre kell hallgatni. Elfogadhatatlan, hogy ezek a lépések a gazdák kárára történjenek meg. A kapkodva meghozott, átgondolatlan intézkedések, például az elektromos autók erőltetése, sem segítik a helyi embereket. Nem lehet cél, hogy az intézkedésekkel nagyobb kárt okozzunk a gazdaságban, mint amennyire negatívan hat a környezetünkre a klímaváltozás.
Az uniós csatlakozásunk óta sokan azt is csalódásként élték meg, hogy az őshonos nemzeti közösségeket kettős mércével kezeli az unió, a bevándorlókra sokkal nagyobb figyelem jut. Milyen okokkal magyarázza ezt?
Nincsenek megindokolható okok a háttérben, hiszen a nemzeti közösségek kapcsán nagyon sok kérdés nem megoldott. Jelentős az asszimiláció, az elvándorlás, az Unió mégis levette a napirendről a kérdést. Az EU hajlamos behódolni a divatos témáknak, a nem divatosakat pedig levenni a napirendről. Az őshonos kisebbségek témáját elhomályosította a homoszexuálisok kérdése, majd ezt egy időre levette a napirendről a migráció, és nem tudom, mi lesz a következő.
Lehet-e a kisebbségvédelem mozgásterét növelni az Unióban? Az ukrajnai háború láthatóan beszűkítette a lehetőségeket.
Én az orosz-ukrán-háború kapcsán annak látom esélyét, hogy talán a nemzeti közösségek helyzete visszakerül a napirendre. Természeten semmilyen kisebbségi probléma nem indokolhatja egy háború kirobbantását, de a konfliktus egyik forrása mégiscsak az orosz kisebbség helyzete volt.
Az uniós döntéshozók részéről egyre több szó esik a tagállamok jogköreinek szűkítéséről, az Európai Egyesült Államok víziójáról. Milyen veszélyekkel fenyeget ez a törekvés?
A föderalizáció, az uniós hatáskörök további bővítése ellen azért vagyunk, mert ez együtt járna a gyökértelenséggel, a keresztény értékek feladásával, a genderideológia ránk erőltetésével. Az Uniónak ez nem lehet célja. Vannak persze olyan területek, ilyen például a környezetvédelem vagy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia felhasználásának kérdése, ahol szükséges és észszerű a közös európai fellépés.
Azzal kezdtük a beszélgetést, hogyan érinti az Unió a felvidéki magyar emberek életét. A mezőgazdaság biztosan az egyik ilyen terület. Milyen változtatásokra lenne szükség az uniós agrárpolitikában?
A gazdákkal folytatott konzultációk alapján azt tudom mondani, kevesebb bürokrácia és több segítség kell a mezőgazdaságban dolgozóknak.
A magyarok által lakott dél-szlovákiai régiók egyik legnagyobb gondja az elvándorlás, márpedig munkabíró fiatalok nélkül nincs jövő. Hogyan lehet a fiatal nemzedékeket rábírni, hogy a szülőföldjükön maradjanak?
Az otthonteremtés egyre nehezebb azoknak a fiataloknak, akik a szülőktől nem kapnak támogatást, hiszen egyre drágábbak a lakások és a jelzálogkölcsönök.
Ez sarkalatos pontja a programunknak, hiszen számos uniós támogatási forma létezik, de a fiatalok otthonteremtését egyik sem segíti.
