cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. április 12., 17:04

„Aztán jött a parancs, hogy itt az indulás ideje” – dunai hajón emlékezett meg a Rákóczi Szövetség a Felvidékről kitelepítettekről az emléknapon – VIDEÓVAL

Április 12., a Magyar Országgyűlés egyhangú határozata értelmében 2012 óta a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja.

Szili Katalin, mellette Kozma Imre és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke
Szilágyi Péter, Szili Katalin, mellette Kozma Imre és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. Jobb szélen Vathy Magdolna, Halzl József özvegye.
Fotó: Somogyi Szilárd

Ugyanezen emléknap – sikertelen – beiktatását a szlovákiai naptárba a pozsonyi parlamentben még 2023-ban is csak 33 képviselő támogatta a lehetséges 150 közül. A Rákóczi Szövetség minden évben fontosnak tartja, hogy a méltó módon megemlékezzen arról a több mint 100 ezer magyarról, akik a Beneš-dekrétumok következtében állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjük elhagyására kényszerültek. 77 évvel ezelőtt, 1947. április 12-én indult az első vonat Csehszlovákiából a kitelepítettekkel Magyarországra.

A Rákóczi Szövetség ezen a napon egy dunai rendezvényhajón emlékezett meg erről, a kitelepítettek számára lesújtó, a kitelepítést elrendelőkre nézve viszont szégyenteljes eseményről.

Szili Katalin
Szili Katalin megtartja emlékező nyitóbeszédét
Fotó:  Somogyi Szilárd

Az esemény nyitóbeszédét Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, a magyar Országgyűlés korábbi elnöke mondta, aki felidézte több kitelepített visszaemlékezésének egy-egy gondolatát, hogy érzékeltesse, a szülőföldtől való hirtelen és végleges elszakadás milyen érzelmi káoszt okozott a szeretteik sírjait is maguk mögött hagyó kitelepítettek lelkében. A visszaemlékezések közül származik írásunk címe is.

Mindezt a nagyhatalmi döntés értelmében, amely Csehszlovákia korábbi szétesését a német és a magyar kisebbség bűneként próbálta megjeleníteni. Háborús bűnös – mutatták rá szinte bárkire, s ehhez elég volt, hogy az illető örömmel fogadja a Magyarországhoz visszacsatolt országrészre bevonuló magyar honvédeket, vagy tagja legyen egy magyar polgári társulásnak.

Kiemelte, a háborús bűnösi státus nem csak egy bélyeget, hanem terrort, vagyonelkobzást, az állampolgári jogok megvonását, és a sok százezrek számára a kényszerű „reszlovakizációt” is jelentette. Szili kijelentette, mindezen események sora mintegy fél millió magyart érintett.

Hangsúlyozta, hogy a múltban született döntések áthidalást kaptak a mába is, hiszen a szlovák parlament határozatban erősítette meg a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét, s így azok mind a mai napig jogforrásul szolgálnak az úgynevezett utókonfiskációs földelkobzásoknak Szlovákiában.

Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Országgyűlés részéről megvolt az akarat egy kölcsönös, a szlovák törvényhozással együtt kiadott nyilatkozatra, amelyben a megbékélés szükségességének kinyilatkoztatása mellett elutasítják a múltbeli bűnöket is.

Mint Szili Katalin elmondta, bár Hrušovský akkori pozsonyi házelnökben megvolt az akarat és a hajlandóság, a parlamenti többség elutasította közös nyilatkozat kiadását. Az ilyen esetek miatt is fontos a magyarság egymásrautaltságának napirenden tartása, hogy akár a közelgő európai parlamenti választáson is olyan képviselőket küldjön a nemzet az európai parlamentbe, akik szuverénül kiállnak a nemzet jogának érvényesítése mellett.

Fóthy János, a kitelepítés egyik átélője
Fóthy János, a kitelepítés egyik átélője
Fotó:  Somogyi Szilárd

Szili Katalin beszéde után a Rákóczi Szövetség egy-egy szál fehér virággal köszöntötte a kitelepítést átélt jelenlevő személyeket, köztük a somorjai Fóthy Jánost, egykori szlovákiai magyar parlamenti képviselőt. Majd a többszörös aranysávos minősítést szerzett ipolysági Sendergő néptáncegyüttes mutatott be rövid műsort, Nagy Csomor András és zenekara kíséretével. Ezt követően a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola diákja, Németh Tamara mondott el egy a kitelepítettek megrázó emlékezetén alapuló összeállítást.

Az ipolysági Söndörgő bemutatója, kísér Nagy Csomor András és zenekara
Az ipolysági Söndörgő bemutatója, kísér Nagy Csomor András és zenekara
Fotó:  Somogyi Szilárd

A megemlékezés következő szónoka Gyurcsík Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kisebbségpolitikai Műhelyének vezetője volt, aki a történelmi tényekből kiindulva tekintette át a dekrétumok megszületésének körülményeit, s azok egyes következményeit. Gyurcsík szintén hangsúlyozta, hogy ezeket az eseményeket a felvidéki magyarság a szakadatlan számbeli fogyás ellenére is mindmáig megőrizte emlékezetében. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy – József Attilával szólva – a mai generációk feladata a közös dolgok rendezése, ami nem is kevés.

A megemlékező beszédek után, a Kárpát -medence zenei hagyományaira építő felvidéki Nagy Csomor András és zenekara tartott zenei bemutatót a Sendergő által bemutatott gömöri táncokat kísérve.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.