2020. március 22., 09:00

Az ő kezükbe került a marsallbot: bemutatjuk a Matovič-kabinet minisztereit - I. rész

Több szempontból is figyelemreméltó az újonnan megalakult Matovič-kormány. Az egyik mindenképpen az - mint azt tegnapi cikkünkben is megírtuk -, hogy a kabinet egyetlen minisztere sem rendelkezik korábbi tárcavezetői tapasztalattal, sőt nagy részük egyáltalán semmilyen magasabb közigazgatás funkciót nem töltött be korábban. Nem csoda hát, ha a közvélemény számára kevésbé ismert szakmai és politikai előéletük. Ki az a 16 ember, akin az ország jövője múlik? Kiknek a kezébe került a marsallbot? Kísérletet tettünk arra, hogy bemutassuk őket! Első rész.

Fotó: TASR
Igor Matovič miniszterelnök (OĽaNO)

Igor Matovič karrierje során gyakran okozott meglepetést, tüntetéssorozatai és magánakciói a parlamentben emlékezetesek maradnak. A Smer-SD és az SNS politikusait mindig élesen bírálta és sokszor más politikusokkal is konfliktusba keveredett, például a később feloszlott Sieť vezetőjével, Radoslav Procházkával, de emlékezetesek maradnak a Bugár Bélával folytatott szócsatái is. Matovič korábban sem volt egy mintagyerek, Martin Poliačik fejére például injekciós tűket szórt, Alojz Hlinával pedig majdnem összeverekedett.

Igor Matovic
Fotó:  TASR

Anna Belousovová fel is pofozta őt, mert vulgárisan fejezte ki magát vele szemben, azonban Matovič gavallér volt, egy csokorral a kezében kért tőle bocsánatot. De nézzük, mit is találunk róla az életrajzokban!

A pozsonyi Comenius Egyetemen tanult pénzügyi menedzsmentet. 2002-ben  Nagyszombatban egy regionális újságot alapított Press néven. 2007-ben a cégét feleségére, Paulínára íratta. Polgári társulásként megalapította az Egyszerű Emberek szervezetet.

Politizálni csak 2010-ben kezdett, akkor a parlamenti választásokon még az SaS listáján jutott először a parlamentbe (a 150. helyről karikázta fel magát – ezt azóta rendszeresen megismételte) három másik kollégájával együtt. Matovič 2011-ben összerúgta a port Richard Sulíkkal, aki kitiltotta a parlamenti frakciójából Matovičot, mert nem szavazott a kettős állampolgárságról szóló törvény ellen. 2012-ben Matovič így aztán az OľaNO-val önállóan indult a parlamenti választáson.

A nagyszombati fenegyerek egyébként nem is akárkikkel szerepelt egy listán, az OĽaNO felvette a választási listára az OKS és KDS jelöltjeit is. Olyan neves konzervatív személyek szerepeltek rajta, mint Peter Zajac, Vladimír Palko vagy Martin Mojžiš. Csakhogy Matovič kénytelen volt megválni tőlük.

Jobban mondva ők hagyták el a listát, mivel Matovič azt szerette volna, ha hazugságvizsgálónak vetik alá magukat, hogy az embereknek együtt bizonyítsák be becsületes múltjukat.

A régivágású konzervatív úriembereknek természetesen nem tetszett Matovič stílusa, ezért dönteniük kellett: vagy megőrzik a méltóságukat, vagy belemennek Matovič játékába.

2017-ben Matovič majdnem elveszítette a mandátumát, mert nem volt felfüggesztve a vállalkozói engedélye, viszont a szabályok értelmében a parlamenti képviselők nem vállalkozhatnak. A vállalkozását egyébként 2013-ban megszakította, ám néhány év múlva az automatikusan megújult.

A 2020-as parlamenti választás pedig már történelem: Matovič pártja a szavazatok 25 szerezte meg, és nyerte meg ezzel a választásokat.

 

Roman Mikulec belügyminiszter (OĽaNO)
Roman Mikulec
Fotó:  TASR

A Čaputová köztársasági elnök által március 21-én kinevezett Roman Mikulec szinte szó szerint saját bőrén érezte meg az előző Smer-kormányok ténykedését, hiszen hamis vádak miatt még a vizsgálati cellát is meg kellett járnia.

Az 1972-es születésű, legutóbb biztonságtechnikai szakértőként a Slovnaft olajfinomító kötelékében dolgozó Mikulec korábbi karrierét a hadseregnél építette, előbb mint vadászpilóta, majd ezt követően a Katonai Hírszerzés alkalmazottja.

A hírszerzésnél átlagos beosztotti pozícióból jutott el odáig, hogy az Iveta Radičová vezette kormány (2010-12) alatt a katonai hírszerzők főnökévé nevezték ki. Helyettesével, az időközben elhunyt Vladimír Suchodolinskývel együtt feltárták, hogy a Robert Fico vezette Smer első kormányzása idejében milyen módon károsította meg a Katonai Hírszerzés akkori vezetése az intézményt. Elsősorban a hivatal ingatlan és ingó vagyonának áron aluli eladásából származó óriási veszteségeket okozó tranzakciókat térképezték fel.

Radičová-kormány bukásával Mikulec is kegyvesztett lett és az ismét hatalomra kerülő Smer-kormány 2013-ban egy konstruáltnak tűnő rajtaütés során olyan memóriakártyát „talált“ Mikulec autójában, amely állítólagosan titkos információkat tartalmazott. Mikulecet vizsgálati fogságba vették, majd bíróság elé állították, ahol már szabadlábon védekezhetett.

Hat évig tartott, míg 2019-ben a fellebbviteli bíróság megfellebbezhetetlen határozatban jelentette ki Mikulec ártatlanságát, illetve az eljárást vezető bíró felhívta a figyelmet több olyan mozzanatra, amely feltételezte azt a gyanút, hogy a bűnjelet Mikulec tudta nélkül helyezték el az autóban.

Egyes biztonságpolitikai elemzők megkérdőjelezik ugyan, hogy Mikulec, mint egykori állománybeli, hivatásos katona a szokásjog alapján nem tölthetne be miniszteri posztot, ahová elsősorban civileket neveznek ki a rendszerváltás óta, az OľaNO viszont kitart amellett, hogy a korrupcióval és klikkesedéssel átszőtt belügyi szerveket olyan ember tudja csak megtisztítani, aki ismeri a rendszert, de nincsenek személyi kapcsolatokon keresztül senki felé lekötelezve.

 

Marek Krajčí egészségügyi miniszter (OĽaNO)
Marek Krajčí
Fotó:  TASR

Az elmúlt négyéves ciklusban nagy volt a jövés-menés az egészségügyi minisztériumban. Nem véletlenül, a szlovák egészségügy ugyanis évtizedek óta rendszerszintű problémákkal küzd, ráadásul rendkívül forráshiányos. 2016-ban a nagy megmentőt kívülről várták, így Tomáš Drucker személyében egy olyan ember került a tárca élére, aki nem szakmaiságával (ezt megelőzően nem dolgozott az egészségügyben), hanem menedzserszemléletével tűnt ki elődjei sorából. Drucker ezzel a lendülettel vágott bele a munkába, amelyet azonban idő előtt be kellett fejeznie – belügyminiszter lett belőle. Azonban utódja, Andrea Kalavská (aki Druckerrel ellentétben ízig-vérig szakmai jelöltnek számított) sem tartott ki a ciklus végéig, így a választásokig Peter Pellegrini kormányfő vette át néhány hónapra a tárca irányítását.

Nem éppen hálás szerep tehát az, amire Marek Krajčí, az OĽaNO szakpolitikusa vállalkozott. Mondjuk ő legalább elmondhatja magáról, hogy egészen közelről ismeri az egészségügy problémáit: 22 évet húzott le Szlovákia Gyermek Szívcentrumában mint gyermekkardiológus, emellett számos tudományos publikáció és előadás kötődik a nevéhez.

Krajčí a civil életben sem ismeretlen, számos karitatív rendezvény szervezője, nyíltan vállalja kereszténységét, feleségével 5 gyermeket nevelnek.

A nagypolitikába a 2016-os parlamenti választások előtt lépett be, hogy aztán rögtön képviselői mandátumot szerezzen. Az elmúlt négy évben ő volt a parlament egészségügyi szakbizottságának alelnöke, 2017-től pedig az OĽaNO által felállított árnyékkormány egészségügyi minisztere – nagy meglepetés tehát nem érhette a közvéleményt, hogy Igor Matovič őt kérte fel a tárca vezetésére. Legnagyobb eredménye az volt, amikor megakadályozta, hogy a legsúlyosabb betegek gyógyszereinek árát a kormány megemelje.

Krajčí szerint noha az egészségügyben nagyon sok becsületes és szakmailag rátermett ember dolgozik, az mégsem működik hatékonyan. Többször elmondta, az egészségügyben erősebb állami szerepvállalásra van szükség, a Denník N-nek például azt nyilatkozta, rossz irányba mentek a dolgok azáltal, hogy az állam átengedte a kontrollt az egészségbiztosítóknak, ezért az állam feladata, hogy versenyhelyzet indukálva elérje az egészségügyi ellátás javulását.

„Azt szeretném, hogy azokat a pénzeket, melyeket az egészségügyre fordítunk, hatékonyan használjuk fel a minőségi ellátás érdekében” – mondta még a kampány során. S bár ez elég közhelyesen hangzik, Krajčínak azért van néhány konkrét elképzelése is arról, hogyan tehető jobbá és emberségesebbé az egészségügy.

Például olyan reformot vezetne be, amelynek köszönhetően jelentősen csökkennének a várólisták az egyes szolgáltatások területén. Kijelentette azt is, hogy járható útnak tartja a szakkórházak létrehozását, de nyilatkozatai alapján az egyik első intézkedése valószínűleg az ambuláns ellátás átszervezése lesz. Krajčí tucatnyi alkalommal hangsúlyozta ki, hogy a prevencióra, megelőzésre szeretné kihegyezni az egészségügyi reformokat. Egy biztos, kemény fába vágta a fejszéjét.

 

Eduard Heger pénzügyminiszter (OĽaNO)
Eduard Heger
Fotó:  TASR

Aki vendéglőket vezetett, megtért, részt vett a hadsereg megreformálásában, és kitalálta a drága szlovák vodkát.

Konzervatív, kereszténységét felvállaló közgazdász fogja vezetni a pénzügyminisztériumot az előttünk álló nehéz időkben.

Eduard Heger akkor kapta kezébe a kassza kulcsát, amikor ki kellene lábalni a recesszióból, a koronavírus okozta leállásból, és egyben vissza kellene fognia a koalíciós partnerek szerteágazó igényeit.

2016-ban lett parlamenti képviselő, amikor az OĽaNO listájának 24. helyéről felkarikázta magát a tizedikre, köszönhetően főleg a konzervatív és keresztény választóknak. A parlamentben elsősorban a pénzügyek és a költségvetés területén fejtett ki aktivitást. Először 2017-ben tűnt fel, amikor akkori frakciótársával, Veronika Remišovával gazdasági és az adósság fék körüli kérdésekben nyilvánult meg. Mintegy 173 törvényjavaslat benyújtásában működött közre az elmúlt időszakban.

Pártjának frakcióvezetőjeként nem egyszer élesen bírálta elődjét, Ladislav Kamenickyt, aki miatt szerinte „Szlovákia a kiegyensúlyozott költségvetéshez vezető úton kisiklott”. Kritizálta azért is a kormányt, mert az inkább a polgárok zsebében kotorászik, ahelyett, hogy a saját kiadásaiban rakna rendet.

Elképzelései szerint a költségvetés bevételi oldalát az ÁFA-jövedelmek hatékonyabb beszedésével javítaná, növelné az oligarchák vagyonára kivetett adókat, megadóztatná a lobbi tevékenységből származó tisztességtelen bevételeket, a korrupciót vagy a privatizációs bevételeket, sőt 50 százalékos nyereségadóval sújtaná az oligopol és monopol vállalatokat. A másik oldalon viszont csökkentené az egyszerű emberek adó- és járulékterheit.

Nem lesz egyszerű takarékoskodnia, már csak azért sem, mert saját pártja és pártjának koalíciós partnere, a Sme rodina programjában nagyívű szociális programok jelentek meg. Boris Kollár ezresével építené a bérlakásokat, eltörölné vagy minimalizálná a gyógyszerek árához való hozzáfizetést, az OĽaNO pedig szívesen emelné a gyest, vagy tenné ingyenessé a tömegközlekedést a diákok és a nyugdíjasok számára. Csakhogy a szlovák gazdaság már túl van a jó időkön, és a koronavírus hatásai egyelőre felbecsülhetetlenek. Már az is komoly munka lesz, hogy megtalálja a forrásokat a gazdaság beindítására, nemhogy a szociális csomagokra.

Bár Eduard Heger maga mögött tudja a legnagyobb kormánypárt bizalmát, a szakmai múltja inkább vállalkozói, mint „közpénzes”. Pozsonyban végzett a Közgazdasági Egyetem Kereskedelmi karán. Már diákként a Sloník vendéglőben dolgozott a menedzser asszisztenseként, később pedig mint az Intercomp Imex vezérének asszisztense.

Az egyetem elvégzése után az amerikai Cubic application vállalat konzultánsa lett, amely a védelmi tárcának is készített elő a hosszútávú fejlesztési- és reformterveket.

2007-től az SaS-es Juraj Drobbal is üzletel, közösen futtatták fel a Double Cross Vodkát. Az Ólublón gyártott vodka már elismert az amerikai bárokban is, palackjáért több mint 50 eurót is elkérnek. 2005-től lett a menedzsere a Szent Márton Dóm melletti pasztorációs társaságnak, és a mai napig aktív a társaság életében. Az édesapja halála után, 23 évesen tért meg.

 

Ján Budaj környezetvédelmi miniszter (OĽaNO)
Ján Budaj
Fotó:  TASR

Az 1952-es születésű Ján Budaj a bársonyos forradalom fő néptribunusa és a Nyilvánosság az Erőszak (VPN) szervezet elnökeként tett szert országos ismertségre. Azt viszont kevesebben tudják, hogy már 1989 előtt is tevékeny tagja volt a szlovákiai másként gondolkodók szinte maroknyi szlovákiai közösségének. Nyíltan vállalt rendszerelleneségének már ifjúkorában konkrét tanúságát adta, amikor egy társával megpróbált az akkor még létező vasfüggönyön keresztül Nyugatra emigrálni. A határátlépés kudarcba fulladt, s attól kezdve már nemcsak Budaj vetette meg a kommunista rendszert, hanem a rendszer is másodrangú polgárrá nyilvánította.

Ez akkor szokásos társadalmi hátrányok szinte mindegyikét kipróbáltatta a nézetei mellett továbbra is kitartó Budajjal. Meghiúsították egyetemi tanulmányainak befejezését, állandó állambiztonsági megfigyelés alatt állt, sokáig még a Varsó Szerződés, a Keleti Blokk országaiba is tilos volt a kiutazása, s munkát is mint fűtő talált csak. Társadalmi aktivitására a környezetvédelem és a rendszer hibáinak feltárása volt jellemző, emellett képzőműszként is tartott kiállításokat, happeningeket. Ekkori tevékenységének leglátványosabb és szélesebb körben is ismertté vált műve a Bratislava nahlas (Pozsonyról szabadon) c. kiadvány, amelyben társaival éppen a környezetszennyezésre és a rendszer hibáira hívta fel a figyelmet 1987-ben.

1989 novembere tehát nem érte felkészületlenül Budajt, bátor kiállása a tüntetések legnépszerűbb szónokává tette. Ezt a VPN elnöki posztja, illetve a szabad választások után parlamenti pozíciók követték. A mečiari időkben egyre inkább a politikai paletta szélére került, a fősodorba csak a millennium fordulóján került vissza egy választási időszak erejéig, majd mandátumot 2016-ban, az Igor Matovič vezette OľaNO képviselőjeként szerzett újra.

Közben pozsonyi önkormányzati képviselőként és 2010-ben főpolgármester-jelöltként is észrevetette magát.

A 2020-as választások után az OľaNO a környezetvédelmi minisztérium élére javasolta, amelyet Čaputová köztársasági elnök március 21-én jóváhagyott.

Ján Budaj mindenképpen hozzáértő környezetvédelmi aktivistaként kapta meg ezt a tárcát, hiszen az elmúlt évtizedekben nem marad hűtlen ehhez a területhez, ellenzéki képviselőként sikerült ahhoz is hozzájárulnia, hogy a hőerőművekben elégetésre kerülő minőségi faanyag elégetése megszűnjön.

Nyilatkozataiban más, környezetvédelmi témákban való jártasságról is bizonyságot tesz, így várható, hogy az OľaNO másik, aktivistaként is megismert miniszterével, a földművelésügyek irányító erdész Ján Mičovskýval erős tandemet alkotnak majd a most felálló kormányon belül.

Ján Budaj tavaly, a bársonyos forradalom jubileumán terjedelmesebb interjút adott portálunknak, amelyet itt olvashatnak el.

 

Jaroslav Naď védelmi miniszter (OĽaNO)
Jaroslav Naď
Fotó:  TASR

A mindössze harminckilenc éves, doktori fokozattal is rendelkező új tárcavezető klasszikus szakpolitikus. Naď a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen diplomázott politológiából, majd kisebb-nagyobb kitérők után a védelmi minisztériumban helyezkedett el. Volt tanácsadó, az államtitkárság irodavezetője, a Radičová kormány idején egy évig védelmi politikáért felelős osztályvezető, majd Szlovákiát képviselte a NATO különböző alszervezeteiben.

Később a magánszférában helyezkedett el, különböző biztonságpolitikai kutatóintézetek középvezetőjeként. 2018 novemberétől egészen mostanáig az OľaNO által létrehozott árnyékkormányban volt védelmi miniszter, 2018 decemberében Nagyborsa község alpolgármesterének választották.

Naď, lévén, hogy éveken keresztül dolgozott a NATO-nál, erősen euroatlantista politikus. A hazai oroszbarát sajtóban nagy értetlenkedéssel és dühvel fogadták kinevezését, attól tartva, hogy rövid időn belül felrúgja a Danko által ápolt jó kapcsolatokat Oroszországgal. Eddigi nyilatkozatai alapján erre bizton számíthatunk.

A leköszönő kormány törekvéseivel ellentétben Naď szinte biztosan aláírja majd az ország reptereinek felújításáról szóló szerződést az Egyesült Államokkal, és várható, hogy még szorosabbra fűzi Szlovákia NATO-hoz fűződő viszonyát.

Az új védelmi miniszter tavaly novemberben néhány napig a lapok címoldalának főszereplője volt, miután a NAKA, Ján Balciar, a katonai hírszerzés elnökének kezdeményezésére eljárást indított ellene. A vád: titkosított információk kiszivárogtatása.

Akkoriban arról cikkeztek, a politikus meggyanúsítása Szergej Szkripal, az Angliában meggyilkolni próbált orosz katonatiszt ügyével állhat kapcsolatban. A párt következetesen kiállt Naď mellett, Balciar személyes bosszújaként tálalva az ügyet. Miután néhány nappal később az ügy koronatanúja megváltoztatta a vallomását, egyszerűen megszüntették az eljárást.

 

Natália MiIanová kulturális miniszter (OĽaNO)
Natália Milanová
Fotó:  TASR

Milanová történelmet tanult. Pedagógusi tapasztalatai arra késztették, hogy A bátor szlovák nemzet története címmel könyvet írjon gyermekek számára. Létrehozott egy gyermek élményszínházat is. A parlamenti választásokon azért indult, mert nehezen viseli az igazságtalanságot. „Mindig is igyekeztem segíteni. Ha tudok abban segíteni Szlovákiának, hogy igazságosabb, hazugságok és tolvajlás nélküli legyen, megteszek mindent, ami erőmből telik” – olvasható pártja, az OĽaNO honlapján.

Milanová 2018. január 30-tól volt parlamenti képviselő, Jozef Viskupičot váltva a törvényhozásban, aki Nagyszombat megye elnöke lett. A választásokig hátralévő időben a kulturális és médiabizottság alelnökeként tevékenykedett, ahol védte a szólás- és sajtószabadságot.

Neki köszönhetően „finomodott” a sajtótörvény. Szívügye a kulturális emlékek felújítása, a kulturális örökség ápolása.

A kulturális tárca új vezetője március 11-én interjút adott portálunknak, ahol többek között arról is beszélt, hogy nem teljesen elégedett a Kisebbségi Kulturális Alap működésével, főleg azt kifogásolta, hogy „olyan emberek döntenek a támogatások elosztásáról, akik maguk is érintettek.”

Arra a kérdésre, hogy kabinetjében tervez-e tanácsadói vagy államtitkári szinten olyan személyt is alkalmazni, aki kisebbségi, magyar közösségi problematikákban jártas, Milanová azt válaszolta,

Lucia Satinská-Molnárovát, akit jól ismer, nagyon is el tudná képzelnie ezen a poszton, hisz nemcsak az irodalom területén jártas, de általában is jó ismerője a szlovák-magyar témáknak. „Sőt, azt hiszem, hogy megfelelő tűz is van benne az ilyen témák melletti elköteleződés kapcsán”

– nyilatkozta a ma7-nek.

Szívügyének nevezte, hogy az oroszvári kastély felújítási munkálatai beinduljanak, amit egy szimbolikus zászlóshajónak is tart, amely jelzi, hogy az előző kormányok mennyire elhanyagolták a kulturális örökséggel való törődést.

 

Ján Mičovský földművelésügyi miniszter (OĽaNO)
Ján Mičovský
Fotó:  TASR

Az OĽaNO által jelölt miniszter vérbeli erdész, igazi korrupcióellenes harcos, a Fehér Holló (Biela vrana - 2010) díj tulajdonosa. A Fa Napja Fesztivál (Deň stromu) és az Erdészeti Skanzen alapítója. Erdészeti szakíró. Az SOS (Szlovák Természetvédelmi Egyesület) alapító tagja.

Iskoláit Zólyomban végezte, 1974-ben érettségizett az erdészeti szakközépiskolában, ezután végzett az Erdészeti és Faipari Főiskolán. 1990-ben abszolvált a Brünni Mezőgazdasági Főiskola Erdészeti karán. 1998-ig a Keletszlovákiai Erdőknél, Mezőlaborc és Homonna térségében tevékenykedett. 2001-ig a Burza GOLD Kft.-nél dolgozott, majd a Szlovák Erdők (Lesy SR) állami vállalatnál, ezután a kassai polgármesteri hivatalban.

Ján Mičovský az egyik kezdeményezője az erdészet területén folyó korrupcióellenes harcnak. 2009-ben ugyanis, miután elege lett a vállalat igazgatójával való terméketlen vitából, egy nyílt levelet fogalmazott meg, amelyet elküldött a vezérigazgatónak és további 1500 munkatársnak.

A levél lelkes reakciót váltott ki az erdészek között. Kollégáikkal együtt panaszt nyújtottak be, és Emberek az erdőkért (Ľudia pre lesy) névvel petíciót indítottak a politikusok általi visszaélések ellen, amit 18 ezren írtak. A vezérigazgató nyílt támadásnak tekintette a levelet, néhány nappal később azonban a nyilvánosság nyomására lemondott. Az eset hozzá járult az akkori mezőgazdasági miniszter (Stanislav Becík) bukásához is.

2014 decemberében Mičovský újra felhívta a figyelmet a faszállítás közbeszerzései körüli manipulációkra. Szerinte a versenyszabályokat úgy állították össze, hogy a nagy importőrök gazdagodjanak rajta. A szállítási ár 4,26 euró/köbméterről hirtelen 6,33 euróra emelkedett. Ez 1,3 millió köbméter elszállításánál akár 11 millió eurós extranyereséget eredményezett.

A 2012-es választásokon az OĽaNO jelöltlistájának 10. helyén indult, és szerzett mandátumot. A 2016-os választásokon az OĽaNO lista 144. helyéről indult, ám nem sikerült mandátumot szereznie. 2020-ban ismét az élről indult, jutott mandátumot, amit – most, hogy kinevezték miniszterré – természetesen nem vesz át.

Mičovskýhoz kétségtelenül közel állnak az erdők és az erdészet, egyik úttörője a természetbarát erdőgazdálkodásnak. A kérdés az, hogy miképp boldogul a mezőgazdaság más területeivel, például az élelmiszeriparral, illetve az állami apparátussal, a hivatalok útvesztőivel, és a komoly érdekérvényesítő erővel bíró vállalkozókkal.

Sajnos láttunk már nem egy civil tudóst, környezetvédőt, miként darálják le a gazdasági érdekek.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.