2020. március 22., 09:25

Az ő kezükbe került a marsallbot: bemutatjuk a Matovič-kabinet minisztereit - II. rész

Több szempontból is figyelemreméltó az újonnan megalakult Matovič-kormány. Az egyik mindenképpen az - mint azt tegnapi cikkünkben is megírtuk -, hogy a kabinet egyetlen minisztere sem rendelkezik korábbi tárcavezetői tapasztalattal, sőt nagy részük egyáltalán semmilyen magasabb közigazgatás funkciót nem töltött be korábban. Nem csoda hát, ha a közvélemény számára kevésbé ismert szakmai és politikai előéletük. Ki az a 16 ember, akin az ország jövője múlik? Kiknek a kezébe került a marsallbot? Kísérletet tettünk arra, hogy bemutassuk őket! Második rész.

Fotó: TASR
Richard Sulík gazdasági miniszter (SaS)

Richard Sulík az új kormány gazdasági minisztere, egyben a kormányfő első számú helyettese lesz. Ambícióinak inkább a pénzügyi tárca vezetése felelt volna meg, de pártja, az SaS, mandátumarányához mérten így is jelentős pozíciókat szerzett meg a frissen felálló kabinetben.

Sulík
Fotó:  TASR

Az ötvenes évei elején járó Sulík Pozsonyban született, 12 évesen a szüleivel az akkori Nyugat-Németországba emigrált. Előbb fizikát, majd közgazdaságtant hallgatott a müncheni egyetemen. Diplomát végül a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetgazdasági karán szerzett. 1991-ben alapította a FaxCopy nevű céget, amelyet tíz éven keresztül irányított. Jelenleg már nem rendelkezik tulajdonrésszel a cégben.

2003-ban egyik megalkotója volt a szlovák gazdaság versenyképességét erősítő adóreformnak. Később a gazdasági minisztérium tanácsadójaként dolgozott.

Alapítója a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak. 2010-ben az SaS színeiben parlamenti képviselővé választották. 2010-től 2011 októberi visszahívásáig a szlovák törvényhozás elnöki tisztét töltötte be.

Visszahívása összefüggött azzal, hogy pártja nem szavazta meg a Görögországnak szánt pénzügyi mentőcsomagot, pedig a voksolást a kormány iránti bizalmatlansággal is összekötötték.

Miután a jobboldali pártok ellenzékbe szorultak, Sulík a 2014-es európai parlamenti választáson az SaS színeiben inkább az európai politizálást választotta. Európai parlamenti mandátumát a 2016-os szlovákiai választások után sem adta vissza, miután pártja újra ellenzékbe szorult.

A most megalakult kormány erős embereként tovább építheti politikai karrierjét. Mivel az SaS külügyminiszter-jelöltje, Ivan Korčok a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Államokban ragadt, egyelőre pártelnökként Richard Sulík tölti be ezt a tárcát is.

A jelenlegi helyzet pikantériája, hogy Igor Matovič 2010-ben az SaS színeiben került be a parlamentbe, de mivel konfliktusba került Sulíkkal, kizárták a képviselőcsoportból. Ezután alapította meg pártját, az OľaNO-t.

 

Ivan Korčok külügyminiszter (SaS)
Ivan Korčok
Fotó:  TASR

Ha a szótárt felütnénk a diplomata szónál, Ivan Korčok képét találnánk ott, meg persze a fogalom definícióját. Korčok gyakorlatilag egész életében a külügynél dolgozott.

A kilencvenes években az akkor még létező nemzetközi kapcsolatok minisztériumánál volt a bonni nagykövetség egyik attaséja, később az újjászervezett tárca szóvivője, majd Svájcban, illetve a NATO-nál szolgált. 2002 és 2005 között külügyi államtitkár volt.

2005 óta kisebb megszakításokkal nagyköveti szolgálatot lát el. Előbb Németországban, majd Brüsszelben, az Unióhoz kirendelt nagykövetként dolgozott, illetve a szlovák soros elnökség idején a hatalomátvételi folyamat egyik koordinátora volt.

Korčok kvalitásait jól mutatja, hogy szakmai tapasztalatára nem csak az új, de a régi kormány is igényt tartott. 2015 és 2018 között is a külügyminisztériumban dolgozott, a tárca egyik államtitkáraként. Arra azért ügyelt, hogy a politikától távol tartsa magát, így miután 2018 augusztusában az Egyesült Államok nagykövetének nevezték ki, Sulíkék nyugodt szívvel hívhatták őt haza a minisztérium élére.

A leköszönő Miroslav Lajčák is méltatta Korčok eddigi munkáját, de a tárcavezető debütálására még néhány napot várni kell. Az új miniszter ugyanis kinn ragadt az Egyesült Államokban. A koronavírus miatt finoman szólva is sporadikussá vált légiközlekedés miatt leghamarabb csak a jövő hét elején tud hazajönni, ráadásul ezt követően még egy 14 napos karantén is vár az ország legújabb külügyminiszterére.

A felvidéki magyarság szempontjából a V4-ek miatt is különösen jelentős tárca tehát egy szakmailag abszolút rátermett vezetőt kapott, más kérdés, hogy Korčok mikén viszonyul majd az EU-n belül kissé különutas visegrádi politikához.

 

Branislav Gröhling oktatási miniszter (SaS)
Branislav Gröhling
Fotó:  TASR

Gröhling messziről, ha úgy tetszik, kacskaringós úton érkezett a politikába. Évekig dolgozott a divatszakmában, sokáig egy ismert pozsonyi fodrászszalon-hálózat, majd később más cégek ügyvezetőjeként tevékenykedett. 2009-ben jogi diplomát szerzett a Pozsonyi Jogi Főiskolán.

A politikus az SaS színeiben lett parlamenti képviselő 2016-ban, a mandátumvizsgáló bizottság alelnökeként és a művelődési, tudományos, ifjúsági és sport bizottság hitelesítőjeként tevékenykedett. Fő érdeklődési területe a szakképzés, szeretné visszaállítani a szakmák becsületét. Miniszterként az oktatásügy ezen elhanyagolt szegmensére bizonyára kiemelt figyelmet fordít majd.

Főbb célkitűzései az oktatási reform megvalósítása, vonzóvá tenni a fiatalok számára a pedagógusi pályát és emelni a főiskolák és egyetemek színvonalát, valamint forrásokat akar találni a tudományos kutatásokra is.

Gröhling egy olyan tárcát vett át, amelyet különösen érint a koronavírus-járvány. Az oktatási intézmények már több mint egy hete zárva vannak és minden jel arra mutat, hogy még hetekig nem kezdődhet meg a rendes oktatás, az online tanítás pedig sok helyütt nehézkesen megy.

Rajta is fog múlni, hogy a végzős középiskolások le tudnak-e nyárig érettségizni, mint ahogy a kilencedikesek tesztelésének, vagy a felvételiknek az elodázása és a tanév esetleges meghosszabbítása is az ő hatáskörébe tartozik.

Első nyilatkozatainak egyikében ezt mondta: „A tanévet június 30-án befejezzük. Lehetséges, hogy bizonyos akadályokkal és problémákkal, de bízom abban, hogy közös erővel erre képesek leszünk. Mindent meg fogok tenni azért, hogy az diákok befejezzék a tanévet és zökkenőmentes átmenetet biztosítsunk számukra a középiskolákból a főiskolákra.”

 

Milan Krajniak munka- és szociális ügyi miniszter (Sme rodina)
Milan Krajniak
Fotó:  TASR

Milan Krajniak 1973-ban született Bajmócon. Tanulmányait Nagyszombatban végezte. A Konštantin és Metód Bölcsészettudományi Karon szerzett alapfokú diplomát, politikatudományból. 1994-től aktívan vállalkozik. 1995 és 1997 között az ODM (Fiatal Polgári Demokraták) polgári társulás elnöke. 2003 és 2006 között a Nemzeti Magántulajdon Szövetség elnöke.

Politikai pályafutása 2010-ben kezdődött, az akkori belügyminiszternek, Daniel Lipšicnek (KDH) volt a szóvívője. 2016-ban vett részt először a parlamenti választáson, ahol mandátumot szerzett a Sme Rodina párt színeiben, amelynek az egyik alelnöke.

Krajniak tavaly az államfőválasztáson is megmérettette magát a Sme Rodina jelöltjeként. Kampánya intenzív volt, a szociális hálókon, elsősorban a youtube-csatornákon hirdette reklámjait. Fő szlogenje az volt, hogy egy jó államférfi konkrét tettekkel tudja segíteni nemzetét, ő pedig sokkal különlegesebb, mint a többi jelölt, mert „nem pofázik, hanem cselekszik.”

Krajniak elsősorban a nemzeti és keresztény érzelmű szlovák szavazókra hajtott, nézetei néha sokkal konzervatívabbak az átlag konzervatívakétól, fő ellenségeként a liberálisokat és a liberális demokráciát határozta meg.

Filozófiai és politológiai eszmefuttatásai majdhogynem egy új ideológiát hoztak létre. Szerinte a liberális demokráciát egy új rendszernek kéne felváltania. Krajniak elméletben meg is alkotta azt: szociális kereszténydemokráciának nevezte az új rendszert. Az elnökválasztásokon egyébként nem volt túl népszerű, a szavazatok 2,75%-át szerezte meg.

Milan Krajniak a 2020-as parlamenti választáson Boris Kollár mögött a második helyet kapta meg a listán. A választáson elért 5744 preferenciaszavazata nem kis támogatottságról árulkodik. Szociális érzékenysége révén számíthatunk tőle némi empátiára és szolidaritásra a szociális ügyekben, ne feledjük, Krajniak a szociális és keresztény alapú társadalom híve.

Még szerencse, hogy nem az oktatásügyben kapott szerepet, hiszen a múltban többször tett félreérthető és megmosolyogtató kijelentéseket. Szent Istvánról például azt mondta, hogy sosem lehetett volna király a szlovák nemesség támogatása nélkül, és így a Magyar Királyság sem jött volna létre.

 

Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter (Sme rodina)
Andrej Doležal
Fotó:  TASR

Boris Kollár pártja korábban is kötődött a média világához, s nincs ez másként az új közlekedésügyi miniszter személyében sem, akinek eddig nem volt politikai tapasztalata.

A minisztérium alá tartozik a lakáspolitika, a posta, a turizmus és az elektronikai kommunikáció is, s éppen az utóbbiban szerzett tapasztalatokat az új tárcavezető. Doležal nem szerepelt a párt választási listáján, s egyébként az elektronikai és informatikai karon automatizálás szakon szerzett diplomát 2005-ben.

2008-ban a Markíza csatornánál kezdett el dolgozni, ahol rövid időn belül műszaki igazgatóvá tornázta fel magát, s ahonnan Václav Mikával közösen távozott a közszolgálati RTVS-hez 2012-ben. A kereskedelmi adónál például ő volt felelős a Doma csatorna elindításáért.

A közszolgálati média korábbi vezetője szerint az egyik legjobb tévés technikai szakember Szlovákiában, aki nagy csapatokat vezetett munkahelyein, s a HD sugárzásra való átállásért is ő volt felelős a köztévénél, de más műszaki fejlesztéseket is koordinált.

2018-ban rövidebb ideig a JOJ csatornánál dolgozott vezetői posztban, majd a Towercom vállalat innovációs osztályának vezetője volt, ahonnan távozott a miniszteri megbízatás miatt. Ez a cég DVB-T multiplexeket működtet.

Személye vélhetően kevésbé okozott vitát a koalíciós partnerek közt, mint az ugyancsak Sme rodina által jelölt Štefan Holý, aki a legnagyobb várományosa volt ennek a miniszteri posztnak, de végül miniszterelnök-helyettes lett belőle.

 

Štefan Holý, a jogalkotásért és a stratégiai tervezésért felelős miniszterelnök-helyettes (Sme rodina)
Štefan Holý
Fotó:  TASR

A Boris Kollár fémjelezte párt gazdasági szakembere, aki már a választási kampányban is többször a viták központjába került, mivel

több szlovákiai lap írt arról, Holýnak gazdasági kapcsolatai voltak a HZDS-szel és a Smerrel is összeköthető nagyvállalkozóval, Vladimír Poórral. 

A Denník N például arról írt, hogy olyan elemzésen dolgozott cégével a Szlovák Vasutaknak, amelyért 300 ezer eurót fizettek ki, de az állami vállalat azt nem akarja nyilvánosságra hozni.

Kollár "árnyék" pénzügyminisztere volt az elmúlt időszakban, de a jelenlegi koalíciós partner, Richard Sulík a kampány során is kétségbe vonta a megbízhatóságát a Poórral való közös üzleti kapcsolatok miatt. Vélhetően ezért is csak ezt a pozíciót kapta meg a kormányban, miközben ötletei a pártja politikájának legfontosabb kampányelemei voltak, tehát vezérszerepre szánták. Poór egyébként azt állítja, legutóbb három éve látta Holýt, akivel nincsenek közelebbi kapcsolatban és sohasem vállalkoztak közösen.

Holý korábban Ausztriában is dolgozott, majd 2009-től ügyvédként tevékenykedett, de vállalati környezetben, méghozzá a közlekedés és az infrastruktúrafejlesztés területén.

Egyik nyilatkozatában elárulta, több politikai pártból is megkeresték, de a Sme rodina mellett döntött, mert Boris Kollár sikeres vállalkozó, akinek jó ötletei voltak, amit meg is tudott valósítani és a sikeren is osztozni tudott.

Elsősorban gazdasági kérdésekben nyilvánult meg eddig, a meghatározott miniszterelnök-helyettesi szerepben elsősorban a bérlakások építésével kapcsolatos törvényi nehézségek elhárításban lehet fontos feladata, amely pártjának fő választási ígérete volt.

 

Veronika Remišová vidékfejlesztésért, a beruházásokért és a digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes (Za ľudí)
Veronika Remišová
Fotó:  TASR

Nem egész egy évvel azelőtt azért hagyta el az OĽaNO-t, amelyben elkezdődött politikai karrierje, mert kifogásolta Igor Matovič politikai stílusát. Ehhez képest most – ha minden jól megy – négy évig együtt fognak kormányozni. Érdekes, ugye? Na, de ne szaladjunk ennyire előre!

Veronika Remišová művészlélek (is), a pozsonyi zeneakadémián végzett, majd Párizsban és Brüsszelben is tanult. Dolgozott az Európai Bizottságnak, később hazatért és a pozsonyi Komenský Egyetemen adott elő.

Első közéleti szerepvállalását a 2014-es év hozta meg: ekkor lett Pozsony-Óváros önkormányzati képviselője, az EP-választáson pedig – noha nem szerzett mandátumot – az OĽaNO listájának hetedik helyéről (valamivel több mint 9 ezer karikát begyűjtve) a másodikra karikázta fel magát.

Két évvel később, a 2016-os parlamenti választáson már az OĽaNO listavezetője volt, és több mint 70 ezer preferenciaszavazatot szerezve lett parlamenti képviselő.

Remišováról azt gondolnánk, hogy már évtizedek óta a nagypolitika szereplője, neve ugyanis annyiszor bukkant fel a médiában – leginkább különböző korrupciós ügyek leleplezőjeként. A valóság azonban az, hogy csak 4-5 éve mozog ezen a területen, ez idő alatt azonban rendkívül aktív tevékenységet folytatott. A mögöttünk hagyott ciklusban 137 törvényjavaslatot, 39 törvénymódosítást nyújtott be, 24 alkalommal interpellálta a kormány tagjait és 369 alkalommal szólalt fel a parlamentben.

Arról nem is beszélve, hogy a korrupcióellenes harc Jeanne D'arc-jaként számos – a kormány és a kormánypárti politikusok számára – kellemetlen ügyet göngyölített fel.  

Csak hogy az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyet említsük: ő akadályozta meg az eddigi legnagyobb, uniós alapokkal összefüggő iskolaügyi botrányt 2017-ben, amely során mintegy 600 millió euró vándorolt volna át bizonyos postaládacégekhez. Remišová kifogásait később az Állami Számvevőszék is igazoltnak látta, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben.

Amikor 2019 nyarán Remišová bejelentette, hogy elhagyja az OĽaNO-t és átigazolt Kiska frissen alakult pártjába, a Za ľudíba, sokan úgy vélték, távozásával jelentősen meggyengül majd a Matovič vezette párt. Végül azonban éppen fordítva sült el dolog: az OĽaNO fölényes győzelmet aratott, a Za ľudí pedig éppen csak befért a parlamentbe.

S noha Remišová pártja Kiska távozásával (a volt elnök nem vette át parlamenti mandátumát, a pártelnöki posztról azonban egyelőre még nem mondott le) komoly válságot élhet át, politikai karrierjét ez a váltás nem törheti meg.

Egy olyan minisztériumot irányíthat, amelynek komoly beleszólása lesz az uniós támogatások elosztásában, és így az antikorrupciós intézkedések kidolgozásában. Miniszterként tehát Remišová azt teheti, amihez a legjobban ért.

 

Mária Kolíková igazságügyi miniszter  (Za ľudí)
Mária Kolíková
Fotó:  TASR

Az igazságügyi tárcát Gál Gábortól Mária Kolíková veszi át. Kolíkovát, aki hosszú időn keresztül a 2018 márciusában távozó miniszter, Lucia Žitňanská jobbkezének számított, már ekkor a miniszteri szék várományosaként emlegették. A miniszter végül mégis Gál Gábor lett.

Mária Kolíková dunaszerdahelyi születésű, de szlovák nemzetiségű, idén töltötte be a 47. életévét. A politikai szerepvállalása előtt a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán diplomázott, majd ügyvédként és egyetemi oktatóként épített karriert. 2003-ban alapította saját ügyvédi irodáját, egyidejűleg a 2000-es években a nagyszombati egyetem jogi karán oktatott. 2006-ban Lucia Žitňanská akkori igazságügyi miniszter kinevezte a frissen alapított Jogsegyélyszolgálati Központ igazgatójának, ahonnan az év végén a tárcát a kormányváltás után átvevő Štefan Harabín hívta vissza.

A Radičová-kormány megalakulását követően, 2010 júliusától az igazságügyi minisztériumban Lucia Žitňanská mellett államtitkárként tevékenykedett. A kormány bukását követően rövid ideig a cseh igazságügyi tárca külső szakértője volt, majd visszatért a jogi praxishoz.

A 2016-os kormányalakításkor újra államtitkár lett Lucia Žitňanská oldalán, akit a Most-Híd jelölt a koalíciós kormányba. A Kuciak-gyilkosságot követően, amikor Žitňanská távozott a kormányból, Kolíková néhány hónapig még a hivatalában maradt. 2018 augusztusában a vietnami emberrablási ügyet követően döntött a távozás mellett. Utódja az államtitkári székben Pfundtner Edit lett.

Távozásakor úgy fogalmazott: „nem tehetek úgy, mintha csak szakértő lennék. Kormánytag vagyok, a tisztségem összefügg a politikával“.

2019-ben belépett Andrej Kiska frissen alapított Za ľudí nevű pártjába. Igor Matovič kormányában ennek a pártnak a színeiben lett tárcavezető.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!