2022. május 21., 08:00

Az egyiktől elveszünk, a másiknak adunk…? Nem jó taktika az önkormányzatok kiéheztetése

Betelt a pohár! Rendkívüli közgyűlése után június 30-ig sztrájkkészültséget hirdetett a Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS). A városi és községi hivatalok előtt félárbocra eresztett zászlókkal kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy tűrhetetlen, amit a kormány és a pénzügyminisztérium tervez. Az önkormányzatok kiéheztetése, éhkoppra juttatása lehet az eredménye, ha családtámogatás címszó alatt megkurtítanák a jövedelmi adót, ami a települések fő bevételi forrása. Különösen most, amikor az infláció miatt az árak elszabadultak és kétszeresére, háromszorosára nőtt a városok és falvak intézményeinek rezsiköltsége.

Őry Péter
Fotó: Rózsár Vince

Őry Péter, a Szövetség elnökségi tagja, Csallóközcsütörtök polgármestere szerint az éles sztrájk – csak az alapvető szolgáltatások nyújtásával – is szóba jöhet, bár ő bízik abban, hogy végül olyan megoldás születik, mely nem érinti az önkormányzatokat.

„A Városok és Falvak Szövetségének ez történelmi, párját ritkító lépése, hiszen nem emlékszem arra, hogy valaha is sztrájkkészültséget hirdetett volna.

Mindenképpen látni kell az alapkérdés politikai dimenzióját. Ez pedig nem más, mint hogy – véleményem szerint – a jelenlegi kormány, különösen a pénzügyminiszter, Igor Matovič újabb populista pénzosztási kísérletekkel akar javítani megtépázott politikai renoméján. Nem először történik ez, hiszen volt már Covid-lottó, nyugdíjas oltásbónusz és még sorolhatnám. Mindannyian emlékszünk még rá, milyen nagy választási győzelmet aratott a pártja, ám a népszerűsége nem sokkal később mélyrepülésbe kezdett.

Lassan tanítani lehet a politológiai tanszéken, hogy „miként kell gyorsan eldobni a társadalom támogatását”. A pénzügyminiszter ráadásul olyan lépéseket akar keresztülvinni, amelyekhez sem társadalmi, sem kormánykoalíciós vitát és egységet nem teremtett meg, azaz előtte nem konzultált, nem egyeztetett, nem kérte ki az érintettek véleményét” – mondja a közigazgatásban igencsak jártas politikus.

Rögtön hozzá is teszi, nincs olyan önkormányzat, amelyik ne támogatná, ne szeretné segíteni a családokat, ám a szociális rendszeren nem lehet úgy változtatni, hogy belenyúlunk egy helyen, hanem hosszútávú koncepciót kell rá kidolgozni. Olyasmit, ami Magyarországon már működik.

„Egy komplex, átgondolt, hosszútávú családsegítő programra, ha úgy tetszik, családpolitikára volna szükség, ami otthonteremtési támogatással és egyéb kedvezményekkel ösztönözné a fiatalokat a több gyermek vállalására, fókuszálna az idősek megbecsülésére, a gondozószolgálatok létrehozására. Ehelyett nálunk most egy vaskarót akarnak beszúrni a közigazgatási rendszer fogaskerekei közé.

Nem örülünk annak sem, hogy nálunk a családok és önkormányzatok közti feszültség szításának is felfogható a jelenleg zajló politikai perpatvar, mert a miniszter a családtámogatást az önkormányzatok pénzének egy jó részéből akarja finanszírozni. Néha elég volna csak használni a józan paraszti észt és sok mindent meg lehetne oldani”

– teszi hozzá.

Az önkormányzatok kuporgatnak, az állam meg szórja a pénzt

Nagyjából 550 milliótól akarja a pénzügyminisztérium megfosztani az önkormányzatokat. Előre ki sem lehet számolni, hogy az tételesen mekkora mínuszt, forrásmegvonást jelentene egy-egy település számára, de az biztos, hogy nagyságtól függően több tíz- vagy százezer euró is lehet. Miközben már most kész művészet kigazdálkodni, hogy az önkormányzatok ne kerüljenek mínuszba.

Mindezt azzal érjük el, hogy kuporgatunk, élére rakjuk a pénzt, egyszóval úgy működünk, mint egy rendes család, ahol mindig félretesznek egy kis tartalékot váratlan kiadásokra, nehezebb időkre, de ezt is úgy, hogy vannak dolgok, amikről kényszerűen lemondunk.

Szerintem nincs önkormányzat, mely ne látná, hogy hol kell új járda, hogy cserélni kellene az óvoda konyhaberendezését, hogy jól jönne egy új bicikliút. Közben azt is tudjuk, hogy bármikor elromolhat a kazán, beázhat a tető valamelyik középületen, és az uniós támogatásokhoz is kell önrészt biztosítani. Nagyobb beruházás esetén ez már komoly összeg lehet. Ezért kell spórolni” – szemlélteti az önkormányzatok gazdálkodását.

Őry Péter
Fotó:  Rózsár Vince

Miközben ők úgy fogják a pénzt, ahogy tudják, az állam nagylelkűen szórja, elég, ha csak a már említett országos koronavírus-tesztelésekre vagy az oltási lottóra gondolunk. Vajon mennyi pénz úszott el minderre?

A településvezetőknél az is kiütötte a biztosítékot, hogy ezekben a nehéz időkben félmilliárd eurót irányoztak elő a diákok szabadidős tevékenységére. Jobban örülnének, ha ezt a pénzt az oktatási intézmények működtetésére vagy modernizálásra fordíthatnák.

Az infláció is megteszi a maga a romboló hatását, hiszen a tervezett beruházások ára csaknem a duplájára nőtt. Emiatt vannak olyan falvak és városok is, amelyek kénytelenek elodázni ezeket. Másik égető problémájuk a megnövekedett energiaköltség, ez akár azt is eredményezheti, hogy több faluban vagy városban éjjelre kikapcsolják a közvilágítást.

A helyi adók alapos megemelése nem megoldás, és ezt egyetlen polgármester sem szeretné meglépni. Egyébként sem lehetne annyival növelni, amivel pótolható lenne a jövedelmi adó csökkentése miatti kiesés.

Nem is beszélve arról, hogy ezt nem is tehetjük meg, hiszen a szociálisan rászorulók, például a kisnyugdíjasok terheit nem növelhetjük még jobban. Nekik már a napi étkeztetés, a kiszállított ebéd is csak nehezen vagy nem is fér bele a költségvetésükbe, mert a villany, a gáz, a rezsi, a gyógyszerköltség elviszi a nyugdíjukat” – mondja Őry Péter a lehetséges megoldásokra reflektálva.

Azt pedig csupán halkan jegyzem meg, hogy az teljesen abszurd megoldás, ha úgy akar az állam adni, hogy a másik oldalon adóemeléssel elvenni szándékozik ugyanazt.”

Hozzáteszi azt is, tizenhat éves polgármesteri pályafutása során még soha nem voltak olyan nehéz helyzetben, mint most. A 2008-as válságot is megérezték, de azt nem lehet egy napon említeni azzal, ami most, illetve a Covid-járvány alatt éltek meg, amikor rengetegen voltak táppénzen, és emiatt sokkal kevesebb pénzt folyt be az önkormányzatok számlájára. Az állam akkor sem segített, de legalább nem vett el.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.