lapajánló
Az apadó folyó krónikája és a derű kultúráját terjesztő nyelvész
Magyar7 - 16. száma
2023. szeptember 16., 20:00

A régiókra figyelni kell parlamenti szinten is

Önkormányzatok, gazdaság, környezetvédelem – ezen a három területen is van mit fejlődniük a magyarlakta járásoknak Szlovákiában. Miért hiányzik ehhez az országos politikai akarat, és mit tehetünk azért, hogy a jövőben ez másként legyen? Erről kérdeztük Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét, Nagy József volt környezetvédelmi minisztert és Iván Tamást, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökét.

Nézőpont

Az elmúlt három és fél év sok politikai csatározása a társadalomra is rányomta a bélyegét. Három kormányfője is volt az országnak egy választási időszakon belül, de számtalan nem várt intézkedést is megéltünk. Mennyire volt hatással mindez az önkormányzatokra?

Csenger Tibor: A 2020-as választások előtt a megyei és a helyi önkormányzatok kiegyenlített költségvetéssel működhettek, majd jött a koronavírus-járvány, később a háború, s a mindenkori kormány válasza e válságokra ad hoc jellegű volt, amely nem segített az önkormányzatoknak és a régióknak. Úgy látom,, hogy országos szinten hiányzik egy átfogó, hosszabb időszakra szóló gazdasági, szociális fejlesztési terv. Ehelyett a kormányok legfeljebb négy évre szóló tervezeteket készítenek, de ezek nem tudnak érdemi változást hozni a lemaradó régiókba, amelyeknek hatványozottan fontos lenne a hosszabb távú tervezés, mert csak az ilyen fejlesztések képesek lényegi előrelépést hozni. Az elmúlt években pedig még az önkormányzatok forrásait is csökkentették, miközben a feladataik csak szaporodtak. Ebben a helyzetben leginkább saját költségvetésükre és az EU-s forrásokra hagyatkozhattak, de hozzáteszem, az uniós pénzek lehívásában is óriási a lemaradásunk. Úgy tűnik, az összegek jelentős részét nem sikerül felhasználni, és ebben nagy a kormány felelőssége.

A koronavírus-járvány ideje alatt meghozott kormányzati intézkedések jelentősen befolyásolták a vállalkozók lehetőségeit. Több felmérést is végeztek az elmúlt időszakban a vállalkozók körében. Mit mutatnak ezek, mennyire befolyásolták a felvidéki vállalkozókat a sokszor kiszámíthatatlan központi döntések?

Iván Tamás: A kis- és közepes vállalkozók nagyon fontos szerepet játszanak a gazdaság működésében, hiszen a munkahelyek közel hatvan százalékát ők biztosítják. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert ebből is látszik, milyen nagy hatással van a lakosság életszínvonalára, hogy mennyire tudnak eredményesek lenni a vállalkozók. Az idei év úgy indult, hogy a vállalkozók kézhez kapták a négyszer-ötször magasabb villanyszámlát, majd a gázszámlát. Ezt az áremelkedést a vállalkozó már nem tudta bekalkulálni a terméke vagy éppen szolgáltatása árába, mert akkor nem lett volna versenyképes. Az állam tehát ugyan befagyasztotta a lakossági árakat, de a vállalkozóknak kínált segélycsomag nem működött. Elemzésünk is kimutatta, sokan inkább megszüntették vállalkozásukat, mert a Covid után, a háborús válságban már nem tudtak működni. Azt is látni kell, hogy az elmúlt évtizedekben az északi régiót mindig előnybe részesítette a kormány, nemcsak a beruházások, hanem az infrastruktúra területén is, ennek eredménye pedig meglátszik a gazdasági mutatók alakulásán. Egyedüli kitörési lehetőségünk rövid távon a vállalkozói közeg megerősítése, ehhez viszont első körben egy védőhálót kell kialakítanunk köréjük, mert kiszámítható környezetre van szükségük, amit a kormány biztosíthat. Nem egészséges az a helyzet, amikor a vállalkozónak folyamatosan hátra kell tekintenie, milyen döntéseket hozott a központi kormányzat, amellyel a működését megnehezítik. A másik fontos terület a bürokrácia csökkentése, amely nemcsak a vállalkozókat, hanem minden állampolgárt érintene. A digitalizáció korában azt gondolnánk, hogy ez már nem lehet megoldhatatlan kérdés, de nem így van. A kormány képtelen egyszerűsíteni az ügyintézést, pedig vannak jó példák, ilyen Észtország, ahol olyan szinten egyszerűsítettek, hogy négy év alatt jelentős változásokat tudtak elérni. 

A környezetvédelem vonatkozásában is éreztette hatását a válság?

Nagy József: Az elmúlt bő három év nagy kihívásokkal szembesített bennünket, a Covid, a háborús krízis, néha a medvék kérdése is előkerült, de nem a környezetvédelmi témák vitték a prímet, hiszen mindennapjaink alapvető szükségleteit kellett kezelni. Ha csak a régiós különbségekre gondolunk, egyre inkább úgy tűnik, nem a lemaradók fognak felzárkózni, hanem a fejlettebb járások leszakadása várható, mert ebben a választási időszakban ezen a téren csak visszafejlődés volt tapasztalható. Ami a környezetvédelmet illeti, az nem csupán a természeti környezet védelmét jelenti, hanem az életünk környezetének óvását is, így a különféle hatástanulmányok a beruházások, útépítések esetén ezt is vizsgálják. A beruházások pedig oda érkeznek, ahol adott az infrastruktúra, amelyet állami és önkormányzati hatáskörben lehet kiépíteni. A vállalkozó ezután tud munkalehetőségeket teremteni, de nagyon fontos az is, hogy a bürokratikus rendszerek is segítsék, ne hátráltassák mindezt. Azt mindenki láthatta, mi történt az elmúlt három évben, de sokkal fontosabb, mi fog történni a választások után. Ha ugyanis a következő kormány a jelenlegi megbízott kabinethez hasonlóan még azt a kis energetikai támogatást is megvonja a vállalkozóktól, ami most van, akkor jelentős szociális problémák alakulhatnak ki.

Ha már a beruházásoknál tartunk, azok sem minden esetben kerültek megfelelő helyre. Úgy tűnik, így van a Dunaszerdahelyi járásba tervezett logisztikai létesítménnyel is.

Nagy József: Sokan foglalkoznak azzal, hogy megépül-e az a hatalmas, 140 ezer négyzetméteres logisztikai csarnok két község és Dunaszerdahely határán. Nem arról van szó, hogy nem szeretnénk befektetéseket, de ez inkább egy „doboz”, amit behelyeznek a régióba. Azt tudni egyelőre, hogy a logisztikai központban több ezer kamion fordul majd meg, s ez óriási hatással lesz a környezetre. Másrészt itt a helyszín kérdése. Lehet, hogy korábban kedvező áron lehetett megvásárolni az adott telkeket, amelyen a leendő létesítmény áll majd, de közlekedési szempontból a központ elérése nem megoldott. Dunaszerdahely határán már van egy logisztikai központ, a közelében lévő kereszteződésben számos, emberéletet is követelő baleset történt az elmúlt időszakban. Ennek oka a közlekedés megoldatlansága az állami intézmények részéről. Visszatérve a Pannatoni projektre… A lakosok jogosan kérik a kiszélesített környezetvédelmi hatástanulmányt, amely korábban nem készült el, miközben egy 2500 családi ház méretű beruházásról van szó, amely teljesen megváltoztatja az ott lakók életét. Ezért kétszer is fellebbeztek az érintettek, de a Nagyszombati Járási Környezetvédelmi Hivatal, mint fellebbviteli szerv úgy döntött, nincs szükség az elemzésre. Nagyszombat megyei képviselőinkkel közösen elkezdtünk a harcot azért, hogy ez a hatástanulmány készüljön el, vagy ha ez nem jár sikerrel, akkor megyei szinten bejelentkezünk az építésügyi eljárásba, mert az adott településfejlesztési tervben csak helyi szintű ipari létesítményre van engedély, éppen a közlekedési adottságok miatt.

Szó esett az energiaárakról. Mennyire viselte meg a drágulás az önkormányzatokat, s volt-e lehetőség közösen fellépni a kedvezőbb árak érdekében?

Csenger Tibor: Ha Nyitra megyét veszem alapul, akkor elmondhatom, hogy a 102 intézményünk egyéni szerződéseket kötött az energiaszolgáltatókkal. Ebből adódóan tavaly a második félévben 1,5 millió euróval kellett kiegészítenünk az intézmények költségvetését, hogy ki tudják fizetni a magas energiaszámlákat.  Ez az oka annak, hogy az együttes közbeszerzés mellett döntöttünk, s bízunk benne, hogy két évre le tudjuk kötni az árakat. Ami a helyi önkormányzatokat illeti, az energiaszolgáltatók részéről nem volt hajlandóság a közös beszerzésekre.

Voltak ilyen próbálkozások?

Csenger Tibor: Igen, regionálisan akadtak, de a beszállítók egyszerűen nem jelentkeztek be a közbeszerzésekbe, így helyi szinten különböző megoldások mellett döntöttek az önkormányzatok. 

Van esély esetleg állami segítségre?

Csenger Tibor: Akkor volna, ha olyan állami szolgáltatók lennének, amelyek állami tulajdonban vannak. Az energiaszolgáltatók magáncégek, így a hosszabb távú megoldást ezek többségi tulajdonrészének visszavásárlása jelentené. A kisebb önkormányzatok ugyanis ilyen magas energiaárak mellett nem tudnak létezni, hiszen az energiaköltségek felemésztik a teljes költségvetésüket. 

Nagy József: Valóban, az egyik megoldás az állami vállalatok visszaszerzése. Piaci alapú javaslat lehet az önkormányzatok forrásainak növelése, vagyis, hogy bizonyos adóbevételek hozzájuk kerüljenek, s ezzel ki tudják egészíteni a költségvetésüket. A harmadik pedig a környezetbarát megoldási lehetőség, a modern környezetbarát energetikai eszközök beszerzése. Ha a Szövetség kormánypárt lesz, akkor azon fogunk dolgozni, hogy a helyi és megyei önkormányzatok számára pályázati úton forrásokat biztosítsunk ezeknek a megvásárlására. Ezzel jelentősen csökkenteni tudnák energetikai függőségüket. A Nagyszombat megye által Dunaszerdahelyen megvalósításra kerülő kézilabda edzőcsarnok is már egy ilyen létesítmény lesz. 

Ahogy az már elhangzott, az energiaköltségek a vállalkozók számára is jelentős fejtörést okoztak. Mégis milyen döntésekkel segíthetné a választások után alakuló kormány ezt a szektort.

Iván Tamás: A vállalkozók számára az egyik legfontosabb a kiszámíthatóság, vagyis a biztonságos vállalkozói környezet megteremtése. Ezért is volna szükség egy olyan támogatási rendszerre, amely az elmúlt években tapasztalható átláthatatlanság után egyértelmű szabályokat teremtene. Nyilvánvaló tény, hogy az árak alakulását nehéz előre jelezni, de eddig azt láttuk, elkülönítettek néhány több millió eurós csomagot a vállalkozók számára, és pályázni kellett. Eközben azonban a feltételeket nem jól határozták meg, így végül voltak olyanok, akik néhány száz eurós támogatásban részesültek, a nagyvállalatok egy része pedig jól járt. A nagy nemzetközi cégek helyett a hazaiak talpon maradását kellene előtérbe helyezni.

Csenger Tibor: A nagy energetikai vállalatok a magas áraknak köszönhetően óriási haszonra tettek szert, de Szlovákiában nem meri a kormány vállalni a különadót, amit a környező országokban megléptek. 

Három évvel ezelőtt a változásra szavaztak a parlamenti választásokon. Most, amikor sokkal nehezebb helyzetben van az ország, milyen célokat fogalmaznának meg, hol látnák az országot, déli régióinkat, ha négy év múlva leülnénk beszélgetni?

Iván Tamás: A Szövetségnek elsősorban be kell jutnia a parlamentbe, mert az egyetlen párt, amely képviselné a déli és keleti régiókat a törvényhozásban. Azt hiszem az egyik elődpártunkhoz, az MKP-hoz hasonlóan mi is bizonyítani fogjuk, hogy kormányba kerülve kiszámítható és egyértelmű politikát folytatunk a régiók érdekében.

Nagy József: A Szövetség jelentheti a stabilitást a szlovák politikában, amelyre nagy szükség van az elmúlt évek káosza után. Egyértelmű céljaink vannak a magyarságunk, a régióink tekintetében, miközben világnézetileg is egyértelmű a párt: európai irányultság és békepártiság.

Csenger Tibor: Megyei szinten bizonyítottunk, országos szinten is bizonyítanánk. Olyan kormányra van szükség, amely hosszabb távon is teljesíteni tud, a szavazók pedig bízhatnak a Szövetségben, amely az állandóságot és a stabilitást kínálja a jelenlegi szlovákiai politikában. Ezt helyi és megyei szinten hosszú évek óta bizonyítjuk.

A beszélgetés a Nézőpont szeptember 8-i adásának szerkesztett változata.

Megjelent a Magyar7 2023/37.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.