A háború 21. napja: az ukrán-orosz tárgyalások folytatását tervezték - HÍRFOLYAM
A NATO nem nyújt fegyveres segítséget Ukrajnának.
Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült - közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.
Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert.
Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket.
Az orosz védelmi minisztériumnál a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint rögtön cáfolták, hogy az orosz erők mértek volna csapást a színházépületre. Állításuk szerint azt az Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda este lövedékek csapódtak be több lakóházba Kijev Pogyil kerületében, amely a Dnyeper folyó jobb partján fekszik, és viszonylag közel van a városközponthoz. A tüzeket lokalizálták, de az oltási munkálatok még tartanak. Egyelőre nem találtak áldozatokat - írta a polgármester.
Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy "különleges művelettel" kiszabadították az orosz erők fogságából a néhány napja túszul ejtett Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. Jermak hozzátette, hogy a Zaporizzsja megyei város vezetője Volodimir Zelenszkij elnökkel egyeztet.
A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán - jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.
- jelentette ki. Hozzátette: "a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére".
Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák.
A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára - hangsúlyozta.
hangoztatta.
A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen "jóhiszemű" diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.
Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.
Volodimir Zelenszkij légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívás révén intézett beszédében.
Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.
- hangoztatta Zelenszkij.
Emellett repülőgépeket is kért, amelyek - szavai szerint - segíthetnek a védekezésben "Ukrajnának, és egyben Európának is".
A tárcavezető úgy véli, a menekültek számának növekedésével valószínűleg szükség lesz az onkológiai vagy a gyermekosztályok, esetleg a traumatológia, hosszabb távon pedig a rehabilitációs osztályok kapacitásának növelésére.
Az SaS szerint a szlovák sajtónak is lépnie kellene, azt kérik, a médiumok "ignorálják a két párt politikusait", ne adjanak nekik teret műsoraikban, cikkeikben.
Ukrajna a semlegesség speciális változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal - jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.
- fejtette ki a tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna "valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat" követel magának. "Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását" - tette hozzá.
Leszögezte: emellett Ukrajna többé nem akar függeni azoktól a bürokratikus eljárásoktól, amelyek vagy lehetővé teszik, vagy sem azt, hogy lezárják fölötte a légteret, megóva az országot a rakétatámadásoktól. "Közvetlen és szigorú garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a légteret mindenképpen lezárják" - emelte ki.
A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem volt "katonai állam", amely megtámadta vagy megtámadni készült volna szomszédait, ellentétben az Oroszországi Föderációval.
- fűzte hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, Moszkva tárgyalódelegációjának vezetője ezt megelőzően azt mondta: Ukrajna a tárgyalásokon a semlegesség "osztrák" vagy "svéd" változatát ajánlotta fel, amelyben megőrizné önálló hadseregét és flottáját. A hírportál szerint az orosz főtárgyaló hozzátette, hogy ezeket a kérdéseket Oroszország és Ukrajna védelmi minisztériumainak vezetői szintjén vitatják meg.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben.
Nem lehet a humanitárius folyosókon keresztül kimenekíteni az embereket szerdán - állította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az "ideiglenesen megszállt területek" reintegrációjáért felelős miniszter.
A politikus nyilatkozatát az ukrán elnöki hivatal Telegram-csatornáján tették közzé. Verescsuk tűzszünetsértéssel vádolta az orosz erőket. Szavai szerint ez komoly veszélyt jelent az emberek mozgására a humanitárius folyosókon. Hangsúlyozta, hogy egyelőre humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását tervezik a hadműveleti területeken lévő vagy az orosz erők által ellenőrzött településekre.
Az ostromlott ukrán kikötővárosról, Mariupolról szólva a miniszter egyelőre "nyitott kérdésnek" nevezte, hogy ott szerdán megnyithatják-e a humanitárius folyosót. Megerősítette azt a korábbi ukrán bejelentést, hogy az orosz erők Mariupolban ellenőrzésük alatt tartanak egy kórházat, amelyet kedden foglaltak el. A személyzetet és a betegeket, mintegy 400 embert túszként tartják fogva - állította. A Reuters brit hírügynökség szerint ezt az értesülést nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
- mondta a miniszter.
Verescsuk kedd este arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok szerdán nem ürítik ki a Kijev környéki városokat a megerősített kijárási tilalom elrendelése miatt, amely ukrajnai idő szerint március 15-én 20 órakor kezdődött, és március 17-én reggel 7 óráig tart.
Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője korábban azt közölte, hogy az ukrán hatóságok kedden mintegy 29 ezer embert menekítettek ki a háborús övezetből a humanitárius folyosókon keresztül.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője kedden azt közölte, hogy az orosz erők az előző éjszaka folyamán 36 721 embert evakuáltak Zsitomir, Luhanszk, Donyeck és Mariupol térségéből.
Mintegy 20 ezer civilnek sikerült eddig személygépkocsikkal elhagynia az ostromlott Mariupol kikötővárost - közölte szerdán Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Mariupol lakói az elmúlt két hétben nagyrészt fűtés, áram és folyóvíz nélkül maradtak a városban az orosz ágyúzás miatt - mondják ukrán tisztviselők. A hét eleji hivatalos ukrán becslések szerint legalább kétszázezren szorulnak sürgős evakuálásra.
Ukrajna fegyveres erői ellentámadásokat indítanak az orosz erők ellen "több hadműveleti területen" - írta szerdán a Twitter közösségi oldalon Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
- tette hozzá, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
Irina Venediktova ukrán főállamügyész szerdán azt közölte, hogy az ukrajnai háború következtében eddig 103 gyerek veszítette életét. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az orosz erők több mint 400 oktatási intézmény ellen intéztek támadást, és közülük 59-et leromboltak. Az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni - jelezte a Reuters.
Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy Ukrajnának a háború után még évekig dolgoznia kell az aknamentesítésen. Ehhez azonban - mint rámutatott - nincs elegendő számú ukrán szakember, Ukrajna külföldi segítségre van utalva. Ő maga, mint mondta, már európai uniós kollégáihoz fordult az ügyben. Ukrajna eddig több száz milliárd euróra becsüli háborús veszteségeit.
Egy lépéssel közelebb a békéhez?
Szerdán délelőtt az eddig talán leginkább komolyan vehető, a Kreml által is megerősített előrelépésről érkezett hír. Az RT azt írja, az orosz-ukrán béketárgyalások főtárgyalójára hivatkozva, hogy egy Ausztriához és Svédországhoz hasonló, szerződésben vállalt NATO-semlegességi státuszt ajánl fel Ukrajna a békéért cserébe. Részletek IDE KATTINTVA.
A NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen.
Február végén, az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetén, a migrációs hullám megindulása előtt, összesen 714 529 külföldi állampolgár dolgozott a 10,7 milliós Csehországban - írja a Právo című országos prágai napilap a munkaügyi és népjóléti minisztérium statisztikai kimutatásaira hivatkozva.
Ez a szám 66 705-tel több, mint egy éve és 223 031-el több mint öt éve. Idén január-februárban 17 293-mal nőtt a külföldi munkások száma.
A külföldi munkások 56 százalékát az Európai Unió és Svájc állampolgárai teszik ki, akiknek a csehországi munkavállaláshoz nincs szükségük semmiféle engedélyre.
Országokra lebontva a külföldi munkások legnagyobb részét, 209 658 fővel az ukrán állampolgárok teszik ki. A második helyen a szlovákok vannak 207 059 fővel. Rajtuk kívül több tízezer lengyel, román, bolgár és magyar állampolgár dolgozik Csehországban. A központi hivatalos statisztikák a csehországi vállalatok vonatkozó statisztikai jelentéseit összegzik, a vállalkozóként Csehországban tevékenykedő külföldiek adatait nem tartalmazzák. Ezek száma a prágai sajtóban megjelent becslések szerint megközelíti a százezret.
Várható, hogy a közeljövőben tovább emelkedik az ukrán munkavállalók száma. Az orosz invázió elől menekülve eddig már több mint 200 ezer ukrán állampolgár érkezett Csehországba, s egy részük már érdeklődött a munkalehetőségek iránt.
Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.
Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen "hozzáadott értéket" képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.
Lavrov sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a "hisztéria fokozása" nélkül dolgozzanak.
Éjszaka 2626 személyt regisztráltak, a háború kitörése óta pedig már 220 892 személyt - tájékoztatta a TASR hírügynökséget a rendőrség vezetőségének szóvivője, Michal Slivka.
A hírt Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon.
A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható.
Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.
Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.
A február 24-én kezdődött orosz támadásokban szintén fontos célpontnak számító Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat. A Telegramon Szinehubov azt írta, hogy az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni.
Denisz Smihal miniszterelnök egy friss nyilatkozatában kijelentette, hogy a február 24-én kezdődött háború már eddig több száz milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában. A gazdasági minisztérium számításai szerint csak az infrastruktúrában 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett.
Washingtonban pedig kedden a Fehér Ház egy tisztségviselője arról tájékoztatott újságírókat, hogy Joe Biden elnök jelentős, 800 millió dolláros újabb amerikai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára. Zelenszkij szerdán videokapcsolaton keresztül felszólal az amerikai kongresszusban, és Biden a tervek szerint akkor jelenti be hivatalosan a segítséget, amely a biztonság megerősítését szolgálja.
Háborús bűnök elkövetéséért tartja felelősnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt az amerikai szenátus helyi idő szerint kedden elfogadott határozata szerint.
Az általában mélyen megosztott kongresszusi testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely mások mellett a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot kéri arra, hogy folytasson vizsgálatot az Ukrajnában február 24. óta zajló orosz támadások során elkövetett "erőszak, háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök" ügyében.
A tervezetet Lindsey Graham republikánus szenátor nyújtotta be. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője már a szavazás előtt kijelentette, hogy a szenátus valamennyi tagja úgy gondolja:
Az amerikai kongresszus szerint a nemzetközi vizsgálatoknak Putyin mellett az elnök részvételével működő orosz biztonsági tanács tagjaira és a katonai vezetőkre is ki kell terjedniük.
Múlt héten Kamala Harris amerikai alelnök is csatlakozott azokhoz a felhívásokhoz, hogy a hágai bíróság folytasson vizsgálatokat az orosz haderő ukrajnai tevékenysége során civilek ellen elkövetett atrocitások ügyében. Harris kiemelte a mariupoli szülőotthon elleni bombatámadást.
Oroszország eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan határozattervezetet köröztet, amely a "sérülékeny helyzetben lévő" ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana. Moszkva ebben ugyanakkor meg sem említi saját felelősségét az általa megtámadott országban zajló háborúért.
Franciaország és Mexikó is szeretne elfogadtatni a világszervezetben egy határozati javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, és rámutat a humanitárius helyzet súlyosságára. Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet a sajtónak nyilatkozva utalt arra, hogy tervezetük a Biztonsági Tanácsban valószínűleg orosz vétóba ütközne, ezért azon dolgoznak, hogy az ENSZ közgyűlése fogadja el.
Az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.
A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.
A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.
Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, "akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben". Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen - tette hozzá.
Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.
Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából 20 ezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága este azt jelentette be, hogy az Ukrajnából külföldre menekültek száma már meghaladta a 3 milliót.
Az ukrán illetékes korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy miközben továbbra is alapvető nézeteltérések jellemzik a két felet, mutatkozik némi tér a kompromisszumra is. Ez utóbbit erősítette meg szerda hajnali nyilatkozatában Zelenszkij is, aki az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy a két fél álláspontja "realisztikusabb" lett.
Pierre Zakrzewski, videós újságíró és ukrán segítője, Olekszandra Kuvsinova gépkocsijára a Kijevhez közeli Horenka falu mellett nyitottak tüzet - jelentette be tegnap a hírcsatorna.
A velük utazó Benjamin Hall ripotert sebesüléssekkel kórházba szállították.
Nem ők az első újságíró áldozatai az orosz-ukrán háborúnak. Vasárnap, március 13-án Brent Renaud amerikai dokumentumfilm-rendező és veterán háborús tudósító halt meg hasonló körülmények között.
Mi történt tegnap Ukrajnában? A háború keddi krónikája:
