Új fogalmak a körforgásos gazdaságban: zöldtető, esőkert, lélegző szigetelés
Ha a reneszánsz korban élnénk, a nagykaposi Hudák Lászlót polihisztornak nevezném, s így mutatnám be olvasóinknak, azzal a kitétellel: mindent, amihez hozzákezd, az egészség megőrzése és a zöld jövő megteremtése érdekében tesz.
Elsőként egy lenyűgöző ökokertet varázsolt otthonuk köré, majd bemutatta, hogyan főz saját termesztésű növényeik, illetve saját tenyésztésű állatai húsának felhasználásával. A következő télen a jeges vízben edzette a szervezetét, mert hiszi, hogy az csak jót tehet az egészségének. Idén meg új céget alapított, amely hiánypótló vállalkozásként a természetbarát újrahasznosítást tűzte zászlajára.
László, mit értünk a zöldtető kifejezés alatt?
Mivel Szlovákiában is évről évre egyre nagyobb gondot okoz az extrém szárazság, illetve a kellő mennyiségű csapadék hiánya, érdemes hát elgondolkodni az esővízmegtartó rendszerek kialakításán.
A felületre rétegenként először a hidroizoláció, majd a darált textil, végül a szubsztrátok kerülnek, ez utóbbiba ültetjük a növényeket. Az így kialakított tető számos előnye közül emeljük most ki azt, hogy a nővények természetes árnyékolást biztosítanak a tető szigetelésének, védik azt a környezeti hatásoktól (pl. jégeső), kompenzálják a szélsőséges hőmérsékleteket. A növényekkel beültetett tető a záporok első 15 percében lehullott esővizet felfogja, és raktározza az ott élő növények számára. Ráadásul a környezetre is pozitívan hat, hiszen párásítja a levegőt. Azzal pedig, hogy télen a tető fűt, nyáron hűt, csökkenti az energiaköltséget is. De hangszigetelési funkciót is ellát.
Nagyságukat mindig a háztető mérete határozza meg. Az esőkertben az esővizet azokba a korábban ásott mélyedésekbe tereljük, amelyek földjét a megadott paraméterek szerint már komposzttal és homokkal jól átkevertük, hogy az minél több víz befogadására alkalmas legyen. A fellazított és eláztatott területet olyan növényekkel érdemes benépesíteni, melyek a csapadékon túl általában több törődést nem is igényelnek. Ezek a növények párologtatásukkal csökkentik hőérzetünket, frissítik a levegőt, ugyanakkor a víz sem került fölöslegesen a csatornarendszerbe.
Cégem épületek szigetelésével is foglalkozik, anélkül, hogy bármilyen művi úton készült termék (hungarocell, ragasztó) felhasználására sor kerülne. Mi
Esetünkben a szigetelés és a külső borítás között a légáramlás biztosított, ezt nevezzük kémény-effektusnak. Mivel sem a nedvesség, sem pedig a tűző nap nem érintkezik a szigeteléssel, ezért az ilyen épületet lélegző házként emlegetik.
Hogyan készülnek az említett textilpanelek?
Ezeket nem mi gyártjuk, hanem a zólyomi POH kft. szerzi be számunkra, akik felvállalták, hogy a körforgásos gazdaság kialakításának támogatására építik vállalkozásukat. Itt jegyezném meg, hogy ők biztosítják számunkra azokat az újrahasznosított gumiabroncsokat is, amelyekből óvodák és iskolák, falvak és városok játszótereinek ütéscsillapító burkolatai készülnek.
Ezek rendkívül izgalmasan hangzó, kreatív dolgok! De vidékünkön van iránta kereslet?
Bár sok még az emberiség jövőjével kapcsolatosan közömbös ember, az is egyértelmű ugyanakkor, hogy kis lépésekben már észlelhető bizonyos előrelépés.
Tudtommal kertészeti tapasztalatait is szívesen megosztja másokkal!
Az adott természeti viszonyoknak megfelelő természetes kertek kialakítását is vállaljuk. Őszintén szólva előbb született meg az igény, s arra válaszolva alakítottuk ki ezt a szolgáltatást. Minden esetben olyan kertet építünk, amelyben kora tavasztól késő őszig folyamatosan virít valami. Mindezt „kulcsra kész“ állapotban adjuk át tulajdonosának.
Ez utóbbiaknak az a nagy előnyük, hogy nagy melegben is kevesebb locsolást igényelnek a megszokottnál, ugyanakkor elérhető magasságban vannak, nem kell mellettük lehajolni.
