2023. január 14., 16:04

A környezetszennyezés nem ismer határokat

Ahogy azt hetilapunk november végi számában megírtuk, a tornai cementgyár tervezett modernizálása, s ezzel az ott elégetett hulladék mennyiségének rendkívüli növekedése miatt tiltakozó akciót indított néhány helyi önkéntes aktivista. Egyikük, Czompoly Csaba a Magyar7-nek elmondta, hogy a cementgyártáshoz szükséges hőt a gyár hulladékégetéssel biztosítja, ennek során viszont káros anyagok jutnak, juthatnak a környezetbe.

torna
Galéria
+1 kép a galériában
A tornai cementgyár, ahogy a tulajdonosok látják
Fotó: Danucem Slovensko rt.

A cementgyár tervezett modernizálását környezetvédelmi szempontból is jóvá kell hagyni, s ennek véleményezési folyamatába juttatták el petíciójukat Czompolyék. A véleményezési eljárás lezárulta után a minisztérium megbíz egy felelős személyt, aki a rendelkezésre álló információk alapján elkészít egy szakvéleményt, amely alapjául szolgál majd a tervezett változásoknak a lakosság életminőségére gyakorolt várható hatásairól szóló minisztériumi álláspontnak. Legalábbis erről tájékoztatott bennünket a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya.

Azóta viszont egy lényegesnek mondható új fejlemény történt az ügyben. Ennek lényege, hogy a hatásvizsgálatba Magyarország is beszáll.

Ezt az Energiaügyi Minisztérium képviseletében a Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért felelős államtitkára közölte, nevezetesen, hogy tornai cementgyár modernizációjának nemzetközi hatásvizsgálati eljárásában a magyar fél részvétele is szükséges. Történt mindez azután, hogy a magyar részvételt elsődlegesen kezdeményező és szorgalmazó miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület az erről szóló levelét elküldte a budapesti minisztériumnak. Ebből kiderül az is, hogy a magyar fél részvételére az úgynevezett espooi egyezmény ad lehetőséget.

Mi az az espooi egyezmény?
Az emberiség megtapasztalta, hogy a környezetszennyezés nem ismer határokat. Ezt felismerve az ENSZ és az Európai Gazdasági Bizottság égisze alatt 1991-ben, a finnországi Espooban fogadták el azt az egyezményt, amelynek lényege az országhatáron átterjedő jelentős káros környezeti hatások megelőzése, csökkentése és ellenőrzése. Az egyezményt aláírta Magyarország és Szlovákia is (akkor még Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságként). A nemzetközi dokumentumot többször is módosították, de a változtatások a lényegén nem változtattak, inkább csak pontosították azt.

Ahogy az a mellékelt levélből is kiderül (a képgalériában elolvasható - a szerk. megjegyzése), a budapesti szaktárca ígéretet tett arra, hogy az illetékes szakfőosztálya az espooi egyezmény nyújtotta lehetőséget kihasználva haladéktalanul megkeresi a szlovák felet, illetve minden nemzetközi jogi lehetőséget érvényesít annak érdekében, hogy a tornai cementgyár modernizációjával kapcsolatos szakmai álláspontját és az érintett magyarországi lakosság véleményét eljuttassa a szlovák döntéshozók számára.

Az uralkodó szélirány és a természetvédelem

Ez az információ több szempontból is érdekes. Az elmondottak szerint valószínűsíthető, hogy a szlovák döntéshozók nem értesítették a tervezett beruházásról a szomszédos Magyarországot.

Ennek okairól a pozsonyi környezetvédelmi tárcánál érdeklődtünk, hiszen a tornai cementgyárhoz legközelebbi magyarországi település, Hídvégardó csupán hét kilométerre fekszik. Lapzártánkig nem kaptunk választ. Ahogy viszont a miskolci környezetvédők írják: „Az uralkodó szélirány miatt különösen a Tornán és Bódva-völgyben élő lakosságot, a védett és fokozottan védett természetvédelmi területeket (pl. Aggteleki Nemzeti Park) érintően növekedhet a már eddig is tapasztalható légszennyezés. Kizárólag nemzetközi hatásvizsgálati eljárás folyamatában tisztázódhat, hogy milyen hatásokat jelenthet a térség levegőminőségére a cementgyár működése, az együttégetett hulladék mennyiségének tervezett mintegy 78%-os kapacitásnövelésével, azaz 115 ezer tonna hulladék égetésével.”

A Zöld Kapcsolat Egyesület egyébként már rendelkezik ilyen irányú tapasztalattal. Ahogy magukról írják, a miskolci cementgyár számára az illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyt megtámadták. Feltételezésük szerint ugyanis a beruházás rontaná a Sajó-völgy levegőminőségét. A bírósági eljárás jelenleg is tart.
czompoly
Czompoly Csaba, környezetvédelmi aktivista
Fotó:  Czompoly Csaba archívuma

További érdekesség, vagy inkább nagyon fontos momentum, hogy a környezetvédelmi aktivisták hozták be a köztudatba a problémát. Szlovák oldalon Czompoly Csaba és a vele együttműködő helybéli önkéntesek, magyar oldalon pedig egy környezeti jogérvényesítésben tevékenykedő társadalmi szervezet, a Zöld Kapcsolat Egyesület. A tornai példa is mutatja, hogy még a leglelkiismeretesebb hivatali munkát feltételezve is vannak olyan területek, amely társadalmi kezdeményezések nélkül láthatatlanok maradnak, vagy éppen ezek a kezdeményezések teszik meg az eljárások megindításához olyannyira szükséges „első lépést”. Torna esetében a hatásvizsgálati eljárásban való magyarországi részvétel és a környezeti információkhoz való hozzáférés első lépését jelentette a civil kezdeményezés.

Olvasóinkat továbbra is azonnal tájékoztatjuk, ha a tornai cementgyár ügyében változás történik.

Megjelent a Magyar7 2023/2. számában.

cementgyár
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.