Hogyan segítheti a magyar iskola a szórvány megmaradását? – VIDEÓ
Vajon hányan vagyunk magyarok a Felvidéken? Ez a kérdés most, a népszámlálás idején a szokásosnál is aktuálisabb. A szórványban élő magyarok számára pedig a lenni vagy nem lenni dilemmáját is felveti. Vajon milyen ma szórványban élni, és hogyan segítheti a magyar iskola a szlovák tengerben való megmaradást, az identitás erősítését? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Magyarként itthon stúdióvendégeivel, Matus Mónikával, a szenci Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatójával és Jancsó Péterrel, a Gímesi Alapiskola Magyar Tagozatának pedagógusával.
A meghívott vendégek látleletet adnak arról, hány magyar él Szencen és környékén, illetve a Zoboralján, hogyan változott a magyar népesség száma az elmúlt évtizedekben, valamint az is szóba kerül, hogy a kisebb közösség összetartóbb, hiszen jóformán mindenki ismer mindenkit.
Az iskola egyféle magyar szigetnek számít a szórvány életében, ahol egy-egy iskolai rendezvény, vagy megmozdulás is nagy tömegeket vonz, hiszen az ottani magyarok számára ez egy lehetőség arra, hogy találkozzanak és kulturális élményben részesüljenek.
A szórványban lévő iskolák pedagógusai jóformán egész évben keményen dolgoznak azért, hogy amikor sok kerül a beíratásokra, akkor a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek szülei az ő iskolájukat válasszák.
Ezekben az iskolákban sokkal családiasabb a légkör, minden gyerekre jut elég figyelem, valóra válik a személyre szabott oktatás.
S hogy mit üzennek a szórványban élő és dolgozó pedagógusok a gyermekeik beíratására készülő szülőknek? Ez is kiderül a Magyarként itthon legújabb adásából.