Gimes

Jelenec
község
magyar lakosság 1910
87%
992
magyar lakosság 2011
27%
542
Népesség: 2 100
Terület: 27,18 km²
Tszf. magasság: 197 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95173
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja - Északnyugati-Kárpátok, Elő-Fátra, Tribecs-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

Gímes a Tribecs-hegység (Razgyel-hegycsoport) délkeleti lábánál, a Zoboralján, a Gímes-patak völgyében fekszik, Nyitrától 14 km-re északkeletre, Aranyosmaróttól 14 km-re nyugatra, a Lipótvár-Garamkovácsi vasútvonal mentén (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs). Területét érinti a Nyitrát Garamszentbenedekkel összekötő 65-ös főút, mellékutak kötik össze Kolonnal (3,5 km) és Néverrel (4,5 km), mezőgazdasági út Barslédeccel (3,5 km). Területének csaknem felét a Tribecs-hegység erdei borítják, melyek a Nyitra-mente Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Északnyugatról Felsőelefánt és rövid szakaszon Béd, északkeletről Gímeskosztolány, keletről Lédec, délkeletről Néver, délről Kolon, délnyugatról pedig Zsére községekkel határos. Lédeccel és Zsérével közös határa egyben Nyitra és Bars megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. A 19. század derekáig mezőváros volt. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között az Aranyosmaróti járáshoz, 1960-tól újra a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (27,18 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget északi szélén helyezkedik el. A 20. század elején még túlnyomó többségében magyarok lakta község 1991-re szlovák többségűvé vált, az asszimiláció eredményeként 2011-re a magyar nemzetiségűek aránya már alig haladta meg az összlakosság egynegyedét. 1910-ben 1134, 1921-ben 1209, 1939-ben pedig 1437, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa, a szlovákok 1910-ben a lakossága egytizedét, 1921-ben egyötödét alkották. A községben két évszázada él roma közösség is, 2013-ban a lakosság 5,3 %-a tartozott a roma etnikumhoz. 1991-2011 között a népességszám 6,4 %-al növekedett (1910-ről 2033-ra), a magyar nemzetiségűek aránya ugyanakkor csaknem a felére zuhant (45,8 %-ról 26,7 %-ra). A lakosság túlnyomó többsége (87,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

Már korán lakott település volt, az első okiratos említését, Gimesként, a zobori bencés apátság oklevelében leljük, 1113-ban. 1226-ban II. András a Hont-Pázmány nembeli Ivánkának adta birtokul. Fia András koronaőr, főtárnokmester, a Forgách család őse a 13. század derekán várat építtetett itt a Nyitra–Bars kereskedelmi útvonal felügyeletére. 1273-ban András és fiai II. Ottokár cseh király ostromától védték sikerrel várukat, s csak 1303 után sikerült megszereznie Csák Máténak. Csak Csák 1321-es halála után került királyi tulajdonba, s 1356-tól királynéi birtokba. A 14. század végén Mária királynő Forgách Balázsnak és rokonainak adományozta. Ők voltak azok, akik 1430 a falu melletti mocsarat lecsapolták, valamint bővítették a várat. A török korban többször ostromlott vár volt, amelyet a tulajdonos Forgách család 1613-ban, illetve később, 1712-ben és 1755-ben is megjavíttatott. A 18. századi átépítéskor a várban barokk kápolnát alakítottak ki. A család egészen a 19. század végéig lakta a várat, ám 1885 után, miután a család a faluban álló barokk kastélyba költözött, a vár pusztulásnak indult. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához, majd 1920-tól Gymeš néven Csehszlovákiához tartozott. 1938-ban megépült a Sarlókajsza-Aranyosmarót közötti vasúti szakasz, melynek egyik állomása Gímes lett. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott. A háború után a lakosság legnagyobb része reszlovakizált. 1948-ban Jelenec lett a hivatalos neve. 1960-ban átadták az új iskola épületét. 1965-ben Jókai Mária tanítónő vezetésével megalakult a Villő népi együttes, mely napjainkig működik. Az 1980-as évektől a gímesi táborhely a Juhász Gyula Ifjúsági Klub által rendezett művelődési táborozások színhelye. 1993-ban sikertelen referendumon kísérelték meg hivatalos nevének megváltoztatását.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, régebben szőlőtermesztéséről is híres községben ma különösen jelentős ágazat az idegenforgalom (mesterséges tó a Gímesi-patakon, Remitás-üdülőhely és táborozóhely). Itt működik a Zoboralja egyik legfontosabb magyar alapiskolája (a szlovák iskolával egy intézményt alkotva), de óvodájában már megszűnt a magyar oktatás. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1720-ban épült, a Szűz Mária-kápolna 17. századi, a Forgách-kastély pedig 1722-ben épült barokk stílusban. Fő nevezetessége a falutól északra, a Tribecs egyik hegytetején (Várhegy, 514 m) emelkedő várrom. A várat a Forgáchok emeltették a 13. században, a 19. századra pusztulásnak indult. A várhegy északnyugati lejtőjén található, 1240 óta fennálló gesztenyést 1952-ben természetvédelmi területté nyilvánították 2,66 hektáron.

Település eseményei