2022. január 21., 17:28

Vannak biztató jelek, de összességében nincs okunk az ujjongásra

A népszámlálási adatdömpingben szinte eltörpül a Rákóczi Szövetség által közzétett adat, amely szerint 2021. szeptemberében 3654-en léptek a magyar iskolák első osztályaiba, ami 312 gyermekkel több, mint egy évvel korábban.

Fotó: Fóti Dávid

Ha a magyarok által lakott járásokat vizsgáljuk, az összes iskolakezdőhöz viszonyítva is javultak az arányok. Az előző évben a magyar elsősök aránya az összeshez viszonyítva 44,39% volt, az idei tanévben ez az arány 47,44%. A hivatalos számok összehasonlításából megállapítható az is, hogy 2010 óta nem csökkent a diákok abszolút száma és arányszáma sem.

Ezek az iskolai beíratási adatok biztatóbbak, mint a népszámlálási eredmények, amelyekben csupán az az örömteli, hogy a vártnál jobbak.

A 2011-es nagy pofon után, amikor több mint 60 ezres volt a csökkenésünk, most pedig a fele, aminek szinte már örülnünk kellene, de mégsem tehetjük önfeledten, hiszen arányaiban mindenhol kevesebben vagyunk. De nem gond, állítják többen, hiszen a második helyen megjelölt magyar nemzetiséggel kiegyenlítődnek az arányok. A kettő együtt 456.154 magyar nemzetiségűt jelent, ami alig kétezerrel kevesebb, mint amennyi magyart 2011-ben számoltak össze.

Viszont az adatok ellenére keserű szájízt is okozhat a második helyen megjelölt magyar nemzetiség, aminek a megjelölésére most első ízben volt lehetőség, de már a bevezetésénél is megosztotta a felvidéki magyarságot és a politikusainkat is.

A Híd üdvözölte annak idején, harcolt is érte, és platformelnöke az eredmények tükrében elégedetten jelentette ki, hogy a második nemzetiség bevezetésével a népszámláláson lehetőségük volt a vegyes családokban élőknek is, hogy kifejezzék a magyarsághoz való tartozásukat. Egyébként másként nem lehetett volna? A vegyesházasság tehát eleve kettős identitást jelent Sólymos olvasatában, ami igencsak közel áll a platform elődpártjának vegyes gondolkodásához. A jelenlegi népszámlálás kimutatta, hogy 422 065-en vallották magukat csak magyar nemzetiségűnek, és 34 089-en magyar nemzetiségűnek is. Azt is jó volna megtudni, hogy a második lehetőség hiányában mennyivel többen vallották volna magukat csak magyarnak.

Hozzá kell tennünk azt is, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésénél jelenleg csak az első helyen feltüntetett hovatartozás számít.

Annak ellenére, hogy az anyanyelv szempontjából a magyar anyanyelvű állampolgárok alkotják a második legnagyobb csoportot Szlovákiában, összesen 8,5 százalékát Szlovákia teljes lakosságának, mégis a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest erősen csökkent a magyar anyanyelvűek száma. 2011-ben még 508 714-en voltunk magyar anyanyelvűek, most viszont már csak 462 175-en. Ennek a számnak, ugyanúgy, mint a második helyen megjelölt magyar nemzetiségnek csupán informatív jellege van, a nemzetiségi jogok gyakorlásában nincs jelentőségük.

Hogy mi lesz 10 év múlva? A magyar iskolába járók számának alakulása talán előre jelezheti ezt a jövőben. Mert akit szlovák tannyelvű iskolába íratnak szülei, nagy valószínűséggel elveszik a magyarság számára. Tisztelet a kivételnek!
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.