2022. május 12., 08:18

Ursula néni meséi

Múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előállt a következő esti mesével, ezúttal az Oroszország elleni olajembargóval. Sokan írták ezt a mesét, ám a szerzők neve homályban marad, csak találgatni tudunk. Igaz, korábban a kormányfők megállapodtak, hogy minden országnak szuverén joga az energiabiztonságának a biztosítása, ám ez Ursula nénit láthatóan nem zavarja.

Ursula von der Leyen
Fotó: TASR/AP

Ursula néni elmesélte nekünk, európai bunkóknak, hogy mennyire jó lesz az, ha szinte azonnal visszautasítjuk az orosz kőolajat, mert attól majd Vlagyimir Putyin rendszere kártyavárként összeomlik. (Vagy nem, hiszen Európán kívül is vannak piacok a világon.) Igaz, hogy közben mi  tologatni fogjuk az autónkat, a mosógép helyett elővehetjük nagyanyáink teknőjét, leáll az ipar, a lakásokban jégcsap fog lógni a radiátoron, és mint a cro-magnoni emberek, visszatérhetünk a barlangi életmódhoz.

Talán megérjük, hogy az európai pusztákon őrült Mad Maxként portyázó csapatok fogják egymástól rabolni az üzemanyagot és az ételt. Eközben Amerika meg Kína röhögni fog rajtunk.

Ursula néni ezeket a víziókat rózsaszín krepp-papír csomagolásból hámozta ki nekünk (természetesen királyi többest használva), mondván: „Fokozatosan és rendezett formában akarjuk kiiktatni az orosz kőolajat, úgy, hogy nekünk és partnereinknek lehetővé teszi az alternatív szállítási útvonalak biztosítását és minimálisra csökkenti hatását a globális piacra.” Ursula néni szerint az Európai Unió mindezt fél év alatt akarja végrehajtani, a kőolajszármazékok embargóját pedig egy év alatt óhajtja lezavarni. Aztán jön a csattanó: „Hogy segíteni tudjunk Ukrajnának, a gazdaságunknak erősnek kell maradnia.”

Úgy erősíteni a gazdaságot, hogy térdre kényszerítjük? Mindezt azért, hogy „megnehezítsük Oroszország gazdaságának a diverzifikálását és modernizálását”? Szarva közt a tőgyit, mondaná erre Józsi bácsi. Lényegében ugyanezt mondják (amit Józsi bácsi) az osztrákok, a csehek, a németek, a bolgárok, a magyarok, a szlovákok. Akik nem mondják, de szintén így gondolják, azok a fülüket-farkukat behúzva lapítanak, mert gyávák ellentmondani. Vagy van nekik máshonnan olajuk.

Ha azt hinnénk, hogy az ukránok kitörő lelkesedéssel fogadták Európa öngyilkossági tervét, tévedünk. Zelenszkijék fanyalognak. Dmitro Kuleba külügyminiszter szerint „most egy abszurd helyzetet figyelhetünk meg. Az EU egyik kezével támogatja Ukrajnát, pénzügyi segítséget nyújt, szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, erőforrásokat mozgósít Ukrajna fegyverellátására, ugyanakkor továbbra is fizet Oroszországnak a gázért és az olajért. Amíg Oroszország továbbra is eurómilliárdokat kap az Uniótól, nem tudjuk összetörni a hadigépezetét.”

Mondja ezt Kuleba, miközben alágyújt a kotyogónak, és megfőzi a reggeli kávéját azon a gázon, amit végső soron ők is az oroszoktól kapnak.

Aztán jön a külügyér kioktatása, hogy ő hogyan is gondolja. „Egy dolgot szeretnék világosan elmondani: ha Európában bármely ország továbbra is ellenzi az orosz olajra vonatkozó embargót, akkor minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk: ez az ország cinkos az Oroszország által Ukrajna területén elkövetett bűncselekményekben. A nevükön kell nevezni a dolgokat, és kimondani az igazságot. Bármilyen érvük is legyen, ha az olajembargó ellen szólnak, az azt jelenti, hogy Oroszország oldalán játszanak, és osztoznak a felelősségben mindazért, amit (Oroszország) Ukrajnában tesz.”

Igaza van Kuleba elvtársnak, néven kell nevezni a dolgokat. Nem vagyunk cinkosok semmiben, csak nem akarunk öngyilkosok lenni.

A németek, az osztrákok és a bolgárok sem. Cinkosok némileg azok az országok, amelyek átcímkézve veszik meg az orosz kőolajat suttyomban, miközben embargót kiáltanak. De ez nem a mi esetünk. A magyar miniszterelnök sosem köntörfalazott. Ehhez a háborúhoz semmi közünk! Ezért került fel (a külügyminiszter után) arra az ukrán listára, amely az ellenségeket nevezi meg név szerint? Ha ez a honlap egy nacionalista szervezeté, miért nem tiltja be az állam? Nyilván, mert egyetért vele. Miféle útszéli viselkedés ez egy olyan országtól, amely uniós tagságra vágyik?

Brüsszel javaslata felér egy gazdasági atombombával, mondta Orbán Viktor. Tegyük hozzá: egy olyan atombombával, amely a mi fejünkre hullik.

S persze van még sok kérdés, egyáltalán nem költőiek: Kinek az érdekeit képviseli, és mit akar az Európai Unió? Mit akar az Európai Bizottság? Ki az erősebb: az Európai Tanács, amely legitim parlamenti választásokat nyert államfőkből áll, akik az európai nemzetek közösségét képviselik, vagy az Európai Bizottság, amely senki által nem választott csinovnyikok testülete? Ki diktál az Európai Bizottságnak, amely vissza akarja taszítani az európai népet a barlangi létbe? Zelenszkij, a színész? Kuleba? Árnyékkapdosó Biden? Csak nem a (természetesen nem létező) háttérhatalom, amely ott csorgatja a nyálát valamennyiük mögött, s amelynek semmi se drága? Meddig agonizálhat így az Európai Unió? S mikor hagyja el végre kirúzsozott szájukat a varázsszó: Béke? Mert mindent hallani, csak ezt a nyomorult, lejáratott szót soha.

Megjelent a Magyar7 2022/19. számában.

Megosztás
Címkék