2022. január 15., 19:14

Unokáink majd látni fogják…

Régóta, minimum a bársonyos forradalom óta azután ácsingózunk, hogy poroszos iskolarendszerünk végre gyermekközpontúba váltson át. Kísérletek voltak és vannak rá, ahány miniszter, annyi új reformtervezet, de nagy áttörést még nem értünk el. Talán most! Gröhling miniszter véleményeztetésre bocsátotta reformtervezetét, a sokat mondó 21. századi oktatás címmel.

A célok igencsak nemesek. Jó kommunikációra, kritikus gondolkodásra nevelni a jövő generációit, miközben bőséges digitális ismertekre is szert tehetnek. De ami mindennél fontosabb, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, kiélhessék kreativitásukat és képességeiknek megfelelően foglalkozzanak velük. Talán megérjük, hogy nem lesz egyforma a mérce és követelmény, hanem minden gyermek személyre szabott tanterv szerint okosodhat. Nem kell és nem is lehet minden nebulóból potenciális atomfizikust nevelni….

Használható tudást ígér a miniszter, adathalmazok biflázása helyett önálló gondolkodásra és az összefüggések keresésére kívánják serkenti a jövő lurkóit. A kerettanterv megváltozik, s talán végre a kevesebb néha több elve is érvényesülni fog. S megérjük, hogy a gyereket nem csapják be a boltban, fél perc alatt ki tudja számolni, mennyi pénzbe kerül valami, ha 30 százalékos árkedvezmény van rá. Nem kell ehhez többismeretlenes egyenlet…

A reform persze nem mehet végbe strukturális átalakulás nélkül.

A tervezet három egymásra épülő ciklusra osztaná az alapiskolákat. Az 1-3. osztályra, a 4-5. osztályra és a 6-9. osztályra, miközben az alapoktól kezdődően eljutnának egészen a „fejlett műveltségig”. Oktatási területek jönnének létre, mint például a nyelv és kommunikáció, matematika és informatika, az ember és a természet vagy a művészet és a kultúra. Kis túlzással azt is mondhatnánk összenő, ami összetartozik. Végre!

A tervezet nem titkolt célja, hogy javítsa a szövegértést, amiben Szlovákia rendre rosszul teljesít az OECD-államok között. Háromszáz szakember dolgozik a programon, köztük vannak hátrányos környezetben oktatók és tehetséges gyermekkel foglalkozók is.

A tárca úgy tervezi, hogy az első gyermekek már 2023-tól az új struktúrában tanulnának, a döntő többség pedig 2026-tól.

Máris felvetődik a kérdés, hogy készítik fel az új kihívásokra a pedagógusokat, akik afféle vezetőként, koordinátorként fognak működni. Hála az égnek, hogy lassan véget ér a feleslegesen hosszú monológok, diktálások ideje! A pedagógusegyetemek és karok hallgatóit érdemes volna már eleve erre az új struktúrára „kiképezni”, a már oktatókat pedig időben átképezni. Habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon sok pedagógus eddig is nyitott volt minden új módszerre, ami azt segítette, hogy a gyerekből kihozzák a maximumot. Kérdés az is, lesz-e egyáltalán elegendő tanító a 21. századi oktatásra, mert egyre több régióból jelentik, hogy bizony sok a pályaelhagyó.

Az elmúlt évtizedek, ha másra nem, arra már megtanítottak bennünket, hogy mindent rezervával, fenntartásokkal kezeljünk. Itt van egy újabb, reményt keltő tervezet, s ha nem lesz kormányváltás vagy miniszteri bukta, talán még a gyakorlatba is bevezetik. Az idő mindenesetre sürget, hiszen rendszeresen elvérzünk a PISA-felméréseken, ideje volna felzárkóznunk a fejlett Európához. S mi, szülők is lépten-nyomon azt érezzük, gyermekeink nem azt tanulták, amit kellett volna. Jobban mondva, nem tanultak sokkal másképp és mást, mint annak idején mi. Legalább unokáink okosodjanak, szellemiekben gyarapodjanak végre úgy, ahogy az a 21. században elvárható lenne. Legyen az iskola egy nagy kaland!

Megosztás
Címkék