2026. szeptember 18., 14:49

Ugye, mi jó barátok vagyunk…

Kisregénnyi, 140 pontból álló, 45 oldalas zárónyilatkozatot fogadtak el a BRICS-tagországok újdelhi csúcstalálkozóján. Az eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködésének keretet adó, később folyamatosan 11 tagúra bővült érdekcsoport a világ népességének csaknem felét képviseli, vásárlóerő-paritáson számolva a világgazdaság mintegy 40 százalékát adja, tehát mindenképp érdemes odafigyelni arra, miben állapodtak meg, még ha a találkozó kimenetele kapcsán vegyes érzéseink is támadhatnak.

BRICS
Egyelőre nem alkottak új világrendet
Fotó: TASR/AP

A BRICS politikai és gazdasági súlya egyértelműen növekedni látszik, ám ez a növekedés nem feltétlenül jelent egyet a szervezet egységesülésével. A nyugati elemzők korábbi találgatásaival ellentétben a tagállamok elvetették egy közös, egységes BRICS-valuta létrehozásának tervét, mivel felismerték a monetáris és politikai kivitelezés nehézségeit. Ehelyett a pénzügyi infrastruktúra lépésről lépésre történő átalakítására helyezték a hangsúlyt. Ennek központi eleme a nemzeti devizákban történő elszámolások ösztönzése, valamint a nemzeti bankközi fizetési rendszerek közvetlen összekapcsolása. Ez tehát (még) nem a dollár teljes trónfosztása, csak egy újabb, viszont határozott lépés a globális likviditás terén. Ehhez szorosan kapcsolódik az Új Fejlesztési Bank szerepének megerősítése, amely alternatívát kínál a hagyományos nemzetközi hitelezőkkel szemben. Ez a feltörekvő és fejlődő államok számára lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít.

A pénzügyi mechanizmuson túl a blokk tagjai megegyeztek a kereskedelmi korlátok lebontásában és a logisztikai folyosók összehangolásában, amely nagyfokú rugalmasságot biztosíthat az ellátási láncoknak. (Kína a kiskereskedelemben ezeken a piacokon játszva hozhatja be azt, amit a bosszantására nemrégiben bevezetett, európai piacokon kivetett vámokon elveszít.)

A mesterséges intelligencia és a digitális ipar fejlesztésére tett közös kezdeményezések pedig azt is jelezhetik, hogy a BRICS-államok jövő technológiai szabványainak alakításában is bizonyos fokú önállóságot tételeznek fel. A találkozó gazdasági kimenetele tehát megmutatta, hogy a globális Dél országai egy gazdasági vasfüggöny felhúzása helyett egy párhuzamos, többpólusú gazdasági védőháló létrehozására törekszenek.

Ha pedig a történések politikai vetületét szemléljük, az egyik legfontosabb eredmény a két óriás, Kína és India közeledése volt: Narendra Modi és Hszi Csin-ping hét év után találkozott ismét Indiában. A két vezető a gazdasági, közlekedési és kulturális kapcsolatok mellett a határbéke fontosságáról is tárgyalt. Ez a közeledés regionális vonatkozása mellett a BRICS szem-pontjából is fontos. A csoportban Kína a legerősebb gazdasági hatalom, India pedig az egyik legfontosabb növekedési központ. Ha a két ország kapcsolata javul, az a BRICS gazdasági együttműködésének is lendületet adhat. Ha viszont a két, milliárd feletti lakosságú szomszédvár csatározásai újra kiéleződnek, az egész szervezet kohézióját gyengítheti. 

A csúcstalálkozó másik fontos üzenete az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja volt. A BRICS nyilatkozata támogatja India és Brazília nagyobb szerepét a testületben. Ez a globális Dél régi követelését tükrözi: a második világháború utáni nemzetközi intézményrendszer nem tükrözi a mai gazdasági és demográfiai erőviszonyokat. 

Újdelhiben a szervezet sikeresen elkerülte azt a csapdát, hogy kizárólag a Nyugat-ellenes reflexek felületeként funkcionáljon, ami Oroszországnak és Iránnak talán nem lett volna ellenére. A BRICS súlyát azonban a belső megosztottság is korlátozza. A tagállamok között ugyanis jelentős különbségek mutatkoznak a világpolitikai orientáció terén. Az opportunista India szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal (is), Brazília és Dél-Afrika más diplomáciai súlypontokat követ, Kína és Oroszország pedig eltérő módon viszonyul a nyugati hatalmakhoz.

A találkozó tehát politikai értelemben a többpólusú világrend melletti állásfoglalás volt. A BRICS azt üzeni, hogy a nemzetközi döntéshozatalban nagyobb súlyt kíván magának, és nem fogadja el automatikusan az amerikai vagy nyugati prioritásokat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/38. számában.

 

Megosztás
Címkék