Történelmi mélypont közelében a Most-Híd
A Median SK felmérése 1,5 százalékot mért a Most-Hídnak. A közvélemény-kutatást 2019. november 15. és december 23. között végezték 1112 válaszadó bevonásával. Legutóbb ilyentájt 2009-ben mérhettek neki ennyit, de akkor még meg sem alakult a vegyespárt. Igaz, azóta már mért neki többet egy másik cég.
Vajon milyen okok vezettek a hídomláshoz? Visszavezethetők történelmi és személyi tévelygésekre, valamint a jelenlegi kampányban elkövetett baklövésekre is. A történelmi félrelépések már lerágott csontok, hosszútávon egy elhibázott irányvonalnak, a vegyességnek köszönhető, amelyről Vadkerty Katalin történész is azt mondta: „Az, hogy vegyespárt, képtelenség! Ilyenre nincs példa a Kárpát-medencében... A magyarságból kiinduló ilyen pártszerűség alapítása viszont az önfeladással ér fel, ez egy olyan tőlünk független álmagyar kezdeményezés!”
Rövidebb távlatból az erős lejtmenet az elmúlt négy év eseményeire vezethető vissza: a gengszterkormány-tagságra és feltétel nélküli kiszolgálására, a több ízben elszalasztott kiugrási lehetőségekre.
Mindezt tetézte az is, hogy a jövőt illetően sem volt hajlandó a vegyespárt elszakadni a Smertől, ami gátat vetett a teljes magyar egység kialakulásának a parlamenti választások előtt. Pedig csak annyit kellett volna kijelentenie a teljes összefogás érdekében amennyit mondott az óriásplakátokon négy évvel ezelőtt, és bizonyára elégedettek lettek volna a partnerek.
A személyi okok elsősorban a pártelnök személyéhez köthetők, akinek sokáig töretlen népszerűsége zuhanórepülésre váltott. Az államfőválasztáson elszenvedett kudarca már intő jel lehetett volna számára, mégsem volt hajlandó időben kapitulálni.
A választási listán a második helyre való visszavonulása alibizmusnak, nevetséges álszerénységnek és mesterkélt önkritikai szándéknak tart mindenki.
Különösen úgy, hogy kiderült, ki lett az első számú kampányarc... Ott tartunk, hogy Bugár gyakori feltűnése a képernyőn is már egyre irritálóbb.
A vegyespárt iránti bizalomvesztés személyi okainak tárházát bővíti az ukrán diplomás és szakdolgozatát mélyen titkoló Jakab Elemér, valamint Bastrnák Tibor, a himnusztörvény megszavazásakor "jeleskedő" frakcióvezető is.
Akinek mindez még mindig nem volt elég a vegyespártból való kiábránduláshoz, annak jöhetett a most-hidas kampány eddigi két „nagy” dobása: az orbánozás és a csemadokozás. Az előbbi még annyira nem érintette testközelből a felvidéki magyarokat, bár csóválják erősen a fejüket, de egy államilag támogatott, új szlovákiai magyar közművelődési intézménynek, egy ellen-Csemadoknak a létrehozása, annak törvénybe iktatásának a szándéka minden jóérzésű magyart megfogott.
Ajánlatos tehát már most beírni a Most-Hidas naptárba a szlovák parlament 2020-2024-es nyílt napjait, mert valószínű, hogy február 29. után csak ezeken a napokon fognak tudni ellátogatni a Most-Híd képviselőjelöltjei az épületbe.
