Több pénz jut a sportra, de ettől még nem lesznek bajnokok
Szerdán véget ért egy hosszúra nyúlt folyamat. A honatyák elfogadták a jövő évre vonatkozó költségvetést, amiből azt is megtudtattuk, hogy mekkora összeg jut a sportra. Ez végül 178,8 millió euró lett, ami több mint nyolcmillió euróval haladja meg az idei évre tervezett összeget.
Első pillantásra bíztatónak tűnhet, hiába ugyanis a képzett edzők és szakvezetők, megfelelő anyagi háttere is szükség van. A nagy kérdés azonban az, hogy a többletforrás elegendő lesz-e ahhoz, hogy Szlovákia hosszú távon is eredményesebbé váljon a nemzetközi sportéletben.
A költségvetési keret jelentős része több különböző területet szolgál. Az elismert sportágaknak nyújtott támogatás 74,7 millió euróra emelkedik, ami 8,8 millió eurós növekedést jelent. A Sporttámogatási Alap 60 millió euróval számolhat, míg a nemzeti sportprojektekre 17,4 millió eurót szánnak. Emellett 6,39 millió euró jut a nemzeti jelentőségű sportinfrastruktúra fejlesztésére, a szlovák sportolók nemzetközi képviseletét pedig a belügyi és a védelmi tárca összesen 13,2 millió euróval támogatja.
A növekedés mindenesetre fontos jelzés, különösen azoknak a sportszövetségeknek, amelyeknek a mindennapi működéshez, az edzők megfizetéséhez, a versenyeztetéshez és a fiatal tehetségek fejlesztéséhez is megfelelő forrásokra van szükségük. A sportban a siker ugyanis nem jön egyik napról a másikra, egy sikeres generáció kineveléséhez hosszú időre, és jelentős anyagi forrásra van szükség.
A többletpénznek az utánpótlásban is látszania kellene. A modern infrastruktúra azonban koránt sem elegendő, szakképzett edzőkre, megfelelő versenyeztetési lehetőségekre, és olyan környezetre van szükség, amelyben a tanulás és a sport összeegyeztethető. Különösen fontos ez a kisebb településeken, ahol egyes klubok számára már az utazási költségek vagy az alapvető eszközök beszerzése is komoly terhet jelenthet.
A finanszírozásnak ezért nemcsak a már sikeres sportolókat és a nagy nemzetközi versenyeket kell megcélozniuk. A széles utánpótlásbázis megteremtése nélkül hosszú távon a legjobb akadémiák és a legtehetősebb klubok sem tudnak folyamatosan új tehetségeket kinevelni, akik később nemzetközileg is eredményesek lehetnek. Az is fontos, hogy a támogatások eljussanak azokhoz a kisebb egyesületekhez, amelyek szerény körülmények között működnek, az eredményeket azonban ugyanúgy elvárják tőlük.
A költségvetés emelése önmagában nem garantálja a sikert. Ehhez szükség lesz az erre szánt pénz hatékony felhasználásra, annak racionális szétosztására, továbbá fontos lesz, milyen eredményeket várnak el a támogatott szervezetektől. Ha a források elosztása átlátható, a sportszövetségek pedig hosszú távú terveket készíthetnek, a többlet valóban a fejlődést szolgálhatja. Ha viszont a pénz jelentős része a működés fenntartására megy el, miközben az edzők, az utánpótlás és a sportolói felkészülés problémái megmaradnak, az elvárt eredmények is elmaradhatnak.
Fontos, hogy ne felejtsük el, a 178,8 millió eurós keret ne csupán az élsportot, de több területet is szolgál. A fogyatékossággal élők sportja, az egyetemi sport, a tömegsport és a sportolók nemzetközi képviselete egyaránt a rendszer részét képezik. A sikerre tehát nem csupán olimpiai vagy világbajnoki érem formájába lehet tekinteni. Az is eredmény, ha több gyerek kezd el sportolni, javulnak az edzéskörülmények, és a kluboknak nem kell folyamatosan az életben maradásért küzdeniük.
A 2027-re tervezett összeg lehetőséget teremt a sport számára. A fő kérdés azonban az, hogy sikerül-e tartós fejlődést elérni. Ez nem fog egyik napról a másikra megvalósulni, egy hosszú folyamat, melyre mindenestre az anyagi lehetőségek már biztosítva vannak.
