lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2020. november 6., 19:30

Tiszta Amerika!?

Ugyan John Biden hivatalosan nem nyerte meg az amerikai elnökválasztást, még mindig Donald Tump az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de nagyon a demokraták felé billen a mérleg nyelve, valószínű, hogy elnökváltásra kerül sor.

Az elnökválasztást az egész világon figyelemmel kísérik.
Fotó: TASR/AP

Trump valószínűleg most, az első körben elbukja az elnökválasztást! Azért csak az első körben, mert újraszámlálások, majd bírósági tárgyalások is következhetnek. Várható mindez amiatt, hogy az Egyesült Államok alkotmánya csak a választási rendszer kereteit szabályozza, míg a részletszabályokról az egyes államok a saját jogkörükben döntenek. Ez azt jelenti, hogy

tagállamoként változik nemcsak a szavazás menete, hanem a követelményrendszere is, ami elsősorban a levélszavazatok beérkezésének időpontját érinti.

Ez a választások előtt nagy vitát váltott ki a Demokrata Párt és a Republikánus Párt között. Az előbbi ugyanis a levélszavazatok feladásának időpontjához, míg utóbbi a beérkezés idejéhez akarta kötni a voksok érvényességét. Az eltérő megközelítés oka alapvetően a két párt választóinak különböző hozzáállását tükrözi a választásokhoz: több demokrata szavazó használja a levélszavazást, mint republikánus.

Bidenék a levélszavazatok leadási határidejének kitolására törekedtek, ebben látták a demokrata voksok maximalizálásának lehetőségét. Míg a republikánusok az államokban későn beérkező szavazatok érvénytelenítésében látták a győzelemhez vezető utat. Tehát

egyes államokban az urnazárásig jöhettek levélszavazatok, másokban pedig a feladás időpontja számított határidőnek.

Például a mindkét párt számára kulcsfontosságú Pennsylvania államban a törvényhozás a levélben történő szavazás beérkezésének határidejét nem változtatta meg, vagyis azoknak az urnazárásig kellett volna beérkezniük. Azonban a Demokrata Párt bíróság elé vitte a döntést, Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága pedig úgy határozott, hogy a levélszavazatok feladási időpontját kell figyelembe venni.

Ha azok a választás napján lettek feladatva, illetve a választás követő három napon beérkeztek, érvényes szavazatként kellett kezelni őket. A demokraták részéről ez egy választási stratégia volt, amit más államokban is a bíróságok vittek sikerre, elsősorban azokban, amelyekben a demokraták vannak hatalmon. Ennek köszönhetően

Észak-Karolinában és Wisconsinban, két másik kiemelt fontossággal bíró, billegő államban is új, meghosszabbított szavazatbeérkezési határidőt állapítottak meg.

Ez az államokként eltérő felfogás és lebonyolítás adhat okot utólagosan a szavazatok újraszámolására és a szövetségi legfelső bírósági eljárásokra. Itt

Trump még reménykedhet, mivel a legfelső bíróság a kezében van, a közelmúltban alakultak át az erőviszonyok.

Az ő jelöltjét, Amy Coney Barrettet nemrégen választották meg főbírónak. Barrett fellépésével az eddigi törékeny, 5-4-es konzervatív többség 6-3-as konzervatív fölénnyé változott, ami kihatással lehet az elnökválasztás sorsára is.

Az eltérő szavazatbeérkezési határidők mellett állítólag más tényezők is befolyást gyakoroltak a választások kimenetelére.

Donald Trump szerint sok helyen nem engedték be a szavazatszámláláshoz a republikánus megfigyelőket, és az amerikai médiumok is nyíltan Bident támogatták.

Olyannyira, hogy a nagy amerikai tévétársaságok lekeverték Trump sajtótájékoztatóját azzal az indokkal, hogy hazudik az elnök. Mi ez, ha nem nyilvános beavatkozás a választásokba?

Fehéroroszországban vagy a világ más részén is az ilyen durva beavatkozásokért azonnal választási csalásokat emlegetnének, lemondásokat, új választások kiírását és felelősségre vonásokat követelnének. De ki merné ezt megtenni a világ legerősebb nagyhatalmával szemben?

Tény, hogy Trump nem alkotott túlságosan maradandót az elnökségének négy éve alatt. Sokszor túljátszotta szerepeit, kihátrált a különböző világszervezetekből, mint például az Egészségügyi Világszervezetből, az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből, a Párizsi Klímaegyezményből is.

Bidennek talán nem is Trump volt az igazi ellenfele az elnökválasztáson, hanem sokkal inkább a saját időskori demenciája.

Viszont Trump nem robbantott ki újabb háborús gócpontokat a világon, békére törekedett, az amerikai hadsereg nyíltan sehol sem avatkozott be az országok belügyeibe. Sőt, Észak-Korea vezetőivel is több ízben találkozott, tárgyalt. Ugyanez Obamáról nem volt elmondható, ennek ellenére egy évvel a hivatalba lépése után rögtön Nobel-békedíjat kapott, ami még saját magát is meglepte. 

Biden trónra lépése az obamai út folytatását ígéri, várható, hogy a közép-európai illiberális országokra nagyobb nyomás helyezkedik majd a tengeren túlról.

Brüsszelnek tehát ezentúl amerikai kormányzati szinten is lehet szövetségese, nem csak a magyar származású amerikai üzletember által, mint eddig… Akár már 2022-ben…

Addig viszont Amerika nagyon súlyos válság előtt áll, nem kizártak az újabb utcai összecsapások, harcok, tüntetések, hosszú hónapokra megbénulhat az egész ország!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.