Szlovákiában a helyzet változatlan?
Igor Matovičnak, a 2020-as szlovák parlamenti választások győztesének nem sok ideje jutott a kormányzásra. Szlovákia akkori négypárti koalíciós kormánya Matovičcsal a nyeregben a februári parlamenti választásokat követően 2020. március 21-én kezdett el kormányozni, és miniszterelnökként 2021. március 30-án Matovič már be is fejezte. Egy év sem telt el, és már kezdték őt kóstolgatni, leginkább Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter.
Ez akkor azért volt felettébb furcsa, mert nem az ellenzék soraiból érték a kormányfőt a legélesebb bírálatok, hanem az egyik koalíciós partnerétől, a SaS-tól. Sőt besegített Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, a Za ľudí elnöke is. Az ellenzéki pártoknak elég volt ölbe tett kézzel kényelmesen kivárni a Matovič bukásához vezető fejleményeket. Teljes káosz uralkodott akkoriban az országban egy olyan válság (pandémia) idején, amelyre a második világháború óta nem volt példa. Kijelenthetjük, hogy Matovič kormánya saját magát buktatta meg a zűrzavarban.
A kezdeti nagy egybeborulást követően hamarosan elkezdett akadozni a gépezet, és újfent nem az ellenzék kreativitásának jóvoltából, ahol inkább vannak ideológiai különbségek, lásd a kereszténydemokraták és a progresszívek különbözőségeit, hanem a koalíción belül zajlik az egymásra mutogatás. Elsősorban az SNS és a Hlas között forrnak az indulatok, az SNS parlamenti frakciója pedig szétesőben.
Bizonyára nem kedvezett a koalíciónak, hogy a Hlas a kormányalakítás során kacérkodott a legerősebb ellenzéki párttal, a Progresszív Szlovákiával, de az igazi kicsúcsosodást az jelentette, miután Pellegrini lett a köztársasági elnök és lemondott a koalíciós megegyezés alapján a Hlasnak járó házelnökségről, nem tudni milyen megfontolásból, az SNS is benyújtotta igényét erre a tisztségre. Azóta áll a bál, és nincs házelnöke Szlovákiának!
Megkeverte Fico is a koalíciós megegyezést azzal a kijelentésével, hogy a koalíción belüli erőviszonyok megváltoztak, ezért az SNS-nek, illetve Andrej Dankónak kellene a házelnöki pozíciót betöltenie.
Közben a parlamenti többség leváltotta Šimečkát, a parlament ellenzéki alelnökét, amit a Hlas talán éppen Fico kijelentése miatt sokáig kétségek között hagyott, arról lehetett hallani, hogy a frakció egy része ellenzi Šimečka visszahívásának a támogatását, mivel ez csak segítene a süllyedő Progresszív Szlovákián.
Kormányválságot idézhetnek elő az SNS parlamenti frakciójából távozó független képviselők is, hiszen általuk veszélyeztetve van a kormánykoalíció parlamenti többsége.
A csökkenő népszerűségi mutatóik miatt az SNS kénytelen bekeményíteni és ragaszkodni a házelnökséghez, de ezzel kiélezett konfliktusba kerülhet a Hlasszal. A második legerősebb kormánypárt egészségügyi miniszterének távozása a Hlas presztizs veszteségeként könyvelhető el, amit sürgősen el kell feledtetni. Erre pedig a házelnökségtől való visszalépés nem alkalmas, az a gyengeség jele lenne, amit most nem engedhetnek meg.
Mintha ismétlődne a közelmúlt! Erősödik a káosz a kormánykoalícióban és az országban! Ficót persze sokkal keményebb fából faragták, mint Matovičot...
