2026. november 18., 09:15

Szegény ukránok

Ha nem az asztalnál ülsz, az étlapon szerepelsz. Így van ez a nagypolitikában. Európa nem ült az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna mellett az asztalnál november 10–11-én Abu-Dzabiban, a legutóbbi, év eleji szakértői tárgyalásoknál magasabb szintű egyeztetésen. Nagyszabású fogolycserében állapodtak meg, de két nap múlva az is kiderült, Oroszország mit kér cserébe a békéért. Sokat, sokkal többet, mint 2022-ben kért volna Isztambulban, amelynek elfogadásáról az akkor még nagyon magabiztos Európa – Boris Johnson akkori brit kormányfő személyében – lebeszélte az ukránokat. 

 

síró katonaruhás nő - Ukrajna - NPR

Pedig akkor még „csak” a Donbászt és a Krímet kérte Moszkva egy összekötő szárazföldi folyosóval, és állítólag abba is belement volna, hogy Donyeck és Luhanszk megyék szakadár területei visszakerüljenek Ukrajnához. Most már nem, sőt új európai biztonsági elrendezést, Finnország NATO-ból való kiléptetését, Moldova „átalakítását”, a Balti államokban lévő NATO-támaszpontok felszámolását kéri Moszkva. Pontosabban ezt tartalmazza a Putyin elnök köreiből származó békejavaslat, ami első ránézésre is kiveri a biztosítékot Európában. Valójában békejavaslatnak sem nevezném, inkább békediktátumnak, hiszen a NATO további bővítésének tiltását, illetve a balti- és a fekete-tengeri szabad hajózás átszabását és fontos kikötők demilitarizálást irányozza elő. És természetesen Ukrajna nem lehet a katonai szövetség tagja.

Ennyire jól állnak az oroszok és ennyire rosszul Ukrajna és Európa? Állítólag igen. Állítólag az ukrán civil lakosság már nem igazán bírna ki még egy háborús telet, igaz tavaly ilyenkor is ezt hangoztatták a szakértők. Vagy a „sokat kérünk, hogy legyen miből engedni” elv alapján ültek tárgyalóasztalhoz az oroszok? Miközben oda sem engedték Ukrajna európai támogatóit, akik százmilliárdokat öltek bele a háborúba és most a békekötés első kontúrjainak kidolgozásába nem szólhattak bele. 

Hát, persze, megbosszulta magát az oroszokkal nem tárgyalunk hozzáállás, sőt a közelmúltban a norvég miniszterelnök és a finn államfő is megkapta a magáét, mert vettek egy nagy levegőt és felhívták telefonon az orosz elnököt, mert ők is látják, hogy ez így nem mehet tovább. 

Nem mellesleg szomszédos államokról van szó, el kell indítani a párbeszédet, gondolták ők, de a bírálatok szerint az északiak megbontották az európai egységet. Kérdem én, milyen európai egységet? Ukrajna támogatása ügyében soha semmilyen európai egység nem volt. Hacsak nem abban voltak egységesek a tőlünk nyugatra fekvő államok vezetői, hogy szitokszóvá degradálták a béke kifejezést. Mindenki oroszpárti és putyinista volt, aki az öldöklés befejezését sürgette. 

Ma már tudjuk, hogy a tárgyalások következő fordulóján európai delegáció is lesz, így vélhetően nem kerülünk az étlapra. Elintézték nekünk az amerikaiak. Bár az oroszok étvágyát és magabiztosságát látva, semmiben sem lehetünk biztosak. Feltűnt nekem, hogy az Abu-Dzabi megbeszéléseken nem esett szó a biztonsági garanciákról. Ha a frontvonalak mentén befagyasztják a harcokat, ki garantálja a békét? Trump ebből szeretne kimaradni, Moszkva pedig nem szeretne európai békefenntartó katonákat látni Ukrajnában. Kérdezem, vajon a mi európai fiaink mennének? Nos, ebben se legyünk biztosak, ahogy a gyors és feltétel nélküli tűzszünetben sem, de annak örülhetünk, hogy több száz fogoly már otthon töltheti a karácsonyt. A háború pedig folytatódhat. Szegény ukránok…

Az írás a Magyar7 2026/47. számában is megtalálható. 

 

Megosztás
Címkék