Štefánik Naszvadon! És a magyarok?
A 2021-es népszámlálás tükrében Naszvadon, ami ma már fürdőváros, 5014 lakos élt, ebből 2461 magyar és 2061 szlovák nemzetiségű. A település 2020-ban városi rangot kapott, és 2019-ben pedig átadták a széleskörben közkedvelt termálfürdőt, a település büszkeségét.
A Komáromtól 23 km-re északra, Ógyallától 10 kilométerre északnyugatra, Érsekújvártól 7 kilométerre délnyugatra található településről az első írásbeli bejegyzés 1269-ből származik.
A város többsége még mindig magyar nemzetiségű, bár a kitelepítés és betelepítés erősen megkavarta a nemzetiségi összetételt.
A magyar identitás megőrzését viszont hátráltatja, hogy a kitelepítettek emlékművén és egy kopjafán kívül a településnek nincs olyan magyar történelmi vonatkozású emlékhelye, ahol megemlékezéseket lehetne tartani nemzeti ünnepeinken. Talán emiatt (is) több magyar szülő inkább szlovák tanítási nyelvű iskolába íratja gyerekét. Amíg a magyar iskolában évek óta csak egy első osztályt tudnak nyitni, addig a szlovákban általában kettőt, ami gyorsítja a helyi asszimilációs folyamatot. Már az óvodában is 4 szlovák és csak 2 magyar nyelvű csoport működik, ami előrevetíti a jövőt az iskolában és a településen. Így fogyunk lendületesen…
A naszvadi helyzet a nemzeti öntudatra gyakorolt hatás szempontjából a hírek szerint tovább rosszabbodhat.
Az idei Naszvadi Napok keretében szeptember 6-án fogják felavatni Milan Rastislav Štefánik tábornok, szlovák nemzetébresztő mellszobrát. A szobrot, melynek költségeit adományokból térítik, Jozef Kliský szobrászművész készíti, elhelyezéséről pedig a Nyitra megyei Matica Slovenská gondoskodik majd.
Tehát a jövőben lesz lehetőség a helyi fiatalság körében hatást gyakorolni a szlovák nemzeti öntudatra, módjukban lesz megemlékezni a szobornál a szlovák történelem kiemelkedú eseményeiről és személyéről. Milan Rastislav Štefánik egyedüli szlovák tisztként Masaryk és Beneš mellett fontos szerepet töltött be a csehszlovák függetlenségi törekvésekben. Egy szlovák köztelevízió által készített felmérés alapján a nézők őt tartják a legnagyobb szlováknak, 108 000 szavazatot kapott. Hogy ebből mennyi szavazat érkezett Naszvadról, nehéz lenne megállapítani. Mindenesetre a Matica Slovenská kiszemelte Naszvadot Štefánik mellszobrának felállítására, ugyanúgy, mint ahogy Komáromot is a kilencvenes években, ahogy beköltöztették Štúr szobrát Párkányba, Cirillt és Metódot pedig Komáromba és Érsekújvárba, ahol a cseh legionáriusoknak is komoly emlékműveket emeltek. Hogy tudjuk, hol a helyünk, hogy éreztessék velünk a határainkat. Egyébként Štefániknak ugyanannyi köze van Naszvadhoz, mint Štúrnak Párkányhoz. Az égvilágon semmi! Csupán felségterület-kijelölési szándék és egyfajta erőfitogtatás az egész!
Mindez azonban lehet figyelmeztető jel és akár követendő példa is a naszvadi magyarok számára!
Összefogással minden bizonnyal képesek lennének ők is szobrot emelni Szent Istvánnak, mint ahogy ezt megtették a napokban az érsekújváriak, vagy a magyar történelem más nagy alakjának azzal a céllal, hogy a magyar történelmi események évfordulóin legyen egy olyan emlékhelyük, ahol ünneplőbe öltözve meg tudnak állni egy pillanatra, tudnak emlékezni, koszorúkat elhelyezni, meghallgatni az emlékbeszédeket, szavalatokat és a nemzeti énekeinket. Ennek komoly identitáserősítő jellege lenne! Gyerünk naszvadiak, mutassátok meg, hogy mennyire fontos ez nektek!
