2019. május 3., 10:42

A legnagyobb szlovák monarchista volt

Mint ismeretes, a közszolgálati televízió által meghirdetett „Ki a legnagyobb szlovák” versenyben Milan Rastislav Štefánik, a száz éve rejtélyes körülmények között elhunyt politikus és csillagász kapta a legtöbb nézői szavazatot. A közhiedelem úgy tartja, hogy Tomáš Garrigue Masaryk és Edvard Beneš mellett ő volt az I. világháború után létrejött Csehszlovákia egyik atyja.

milan-rastislav-stefanik-farebny-.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: archívum
Arról már sokkal kevesebb szó esett, hogy mi is volt valójában Štefánik politikai hitvallása. Tizenöt évet töltött Franciaországban, ahol elsősorban csillagászként jeleskedett, ő volt a csendes-óceáni francia gyarmati sziget, Tahiti csillagvizsgálójának a vezetője. Kezdetben köztársaságpárti volt, de az obszervatórium vezetőjeként mindig bosszankodott, hogy amikor a kabinet elé terjesztette az intézmény fejlesztésével kapcsolatos kérvényét, a kormány megbukott, ezért mindig újra kellett indítani a kilincselést. Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy végül monarchistává vált.

Milan Rastislav Štefánik, a tudós
Milan Rastislav Štefánik, a tudós
Fotó:  archívum

Michal Kšiňan történész szerint a megalakulandó Csehszlovákia élén is egy uralkodót képzelt el, az országot pedig alkotmányos monarchiaként, ellentétben a két vezető cseh politikussal, akiknél sokkal konzervatívabb volt. Ellenezte például a nők választójogát is. Ugyanakkor szerette volna, hogy népszavazással döntsenek az új ország megalakulásáról. Vágyott arra, hogy ő legyen a szlovák országrész államfőhelyettese. Korlátozott időre katonai diktatúrát kívánt bevezetni, mert úgy vélte a kezdeti időszak bonyolult és ellentmondásos lesz.

A Szlovákia területén működött olasz és francia katonai misszió között állandó rivalizálás folyt, ennek végül Štefánik vetett véget azzal, hogy rávette az olaszokat a „tisztességgel végrehajtott” visszavonulásra. Štefánik katonatisztként egészen a tábornoki rangig jutott, de emelkedését a hadsereg hierarchiájában igazából politikai kapcsolatainak és nem parancsnoki képességeinek köszönhette. Ő volt az, aki Masarykot és Benešt is összehozta a francia vezetőkkel, enélkül talán másként alakult volna a történelmi Magyarország határainak a kijelölése is.

1919. május 4-én – 100 esztendeje – Olaszországból tért vissza szülőföldjére egy olasz felségjelű repülőgép fedélzetén. Máig nem tisztázott körülmények között a gép Pozsonyivánka közelében a földnek csapódott és kigyulladt. A hivatalos közlemény szerint motorhiba okozta a tragikus balesetet. A szlovákok körében azonban még ma is akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy Beneš utasítására lőtték le a repülőgépet, mert Štefánik személye kezdett terhessé válni számukra, ráadásul bizonyára nem ment volna bele abba, hogy a szlovákokat kiszorítsák a hatalomból, illetve beolvasszák őket a csehszlovák nemzetbe. Egy harmadik vélekedés szerint azért lőttek a gépre, mert az olasz felségjel színeit (zöld-fehér-piros) összetévesztették a magyarral (piros-fehér-zöld), ezért ellenséges behatolásnak minősítették a repülőgép megjelenését.

milan-rastislav-stefanik-farebny-.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék