Sok vagy kevés a védelemre szánt kettő vagy öt százalék?
Egyre többet hallunk, olvasunk a védelmi kiadások megnöveléséről, s ilyenkor mindig elhangzik néhány százalékban megadott érték. Legtöbbször a 2 %, illetve mostanában az 5 %. Azaz, hogy a NATO-tagállamoknak ennyivel kellene évente hozzájárulniuk a (saját) védelmi költségeikhez. Eddig a 2% volt a szövetségen belüli egyezség, s ezt a látszólag alacsony összeget sem tudta vagy akarta mindenki teljesíteni. Szlovákia például csak 2021 óta járul hozzá a védelmi kiadásokhoz minimum 2 %-kal, holott hivatalosan már 2004 óta tagja a szervezetnek.
A laikus hírolvasó sokszor elgondolkodhat azon, hogy miért nem tudja vagy akarja ezt a „kis” összegű hozzájárulást egy-egy ország teljesíteni. Hiszen, ahogy mondani szokás „mi az a csak két százalék”.
Ha viszont feltesszük a kérdést, miből számoljuk a 2 %-ot, jobban megértjük, miért teljesíthető nehezen már az eddig érvényben levő kötelező hozzájárulás is, és miért lenne szinte teljesíthetetlen a mostanában egyre gyakrabban hangoztatott öt százalék? Legalábbis Szlovákia számára.
Ezeket a százalékokat ugyanis egy-egy ország GDP-jéből, azaz a nemzeti össztermékéből számolják ki évente. A GDP nagyon egyszerűsítve azt fejezi ki, egy országban egy évben mennyi érték kerül előállításra. Benne van ebben a személyautógyártás és az krumplistészta-termelés, de mindenféle szolgáltatás is, tehát például a nagymegyeri termálfürdő által nyújtott szolgáltatás értéke is. Szlovákiában a múlt évben, 2024-ben a GDP durván kerekítve 100 milliárd euró volt. Tehát 100 milliárd euró értékben állítottak elő terméket, szolgáltatást.
Ennek a két százaléka, amit a védelmi kiadásokra kell költeni, 2 milliárd euró.
Viszont meg kell néznünk egy harmadik fontos számot is, mennyi volt az ország bevétele a tavalyi évben! Ez már jóval kevesebb, mint a GDP; 2024-ben durván kerekítve 20 milliárd euró volt az államkassza bevételi oldalán. Ha ehhez viszonyítjuk a védelemre szükséges 2 milliárd eurót, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy Szlovákia teljes bevételének 10 %-át kell védelmi kiadásokra fordítani már most is.
Ha Szlovákia vállalná, hogy a védelmi kiadásokra már a GDP nem 2, hanem 5 százalékát fordítaná, akkor már 5 milliárd euróról beszélünk, ami az államkassza 20 milliárdos bevételének már a 25%-át jelentené, azaz az összbevétel 25%-át. Pedig „csak” a GDP 5%-áról beszélünk.
Ezért hallani azt is egyre gyakrabban, hogy a védelmi kiadások fogalmát ki kell bővíteni, hiszen, ha közé lehetne sorolni például az útépítést (a hadsereg közlekedését segíti) vagy a kórházépítést (a sebesült katonákat és aktív civileket is gyógyítja), akkor talán elképzelhető lenne egy öt százalékhoz közelítő hozzájárulás. Viszont az sem teljesülne azonnal, egyik évről a másikra, hanem fokozatosan, öt-tíz éves szakasz vagy inkább szakaszok folyamatos célra tartása eredményeképpen. Már, ha a NATO és annak vezető ereje, az USA tolerálni fogja a hozzájárulás ilyen módon való „hígítását”.
