Simon Zsolt esete a hupikék törpikékkel
Sokáig úgy tűnt, hogy ismétli magát a rövid szlovák történelem, és az előrehozott választásokra összeállnak a jobbközép oldal politikai erői Kék Koalíció néven. Ilyen politikai szövődmény 1996-ban egyszer már létezett Szlovákiában, akkor a Mečiar ellenes ellenzéki erők – KDH, Demokrata Unió, Demokrata Párt nevezték el így a tömörülésüket. Két évvel később kiegészülve más pártokkal, köztük a 10 százalékot megszerző MKP-val megalakult Dzurinda első kormánya.
Az akkori választási taktikán felbuzdulva Mikulás Dzurinda leporolta a port a régi projektről, és ez év januárjában jött is a nagy bejelentés, hogy létrejön megint a Kék Koalíció a parlamenten kívüli Spolu (Együtt) párt átnevezéséből és a Dzurinda vezette Modrí-Európska ľudová strana (Kékek- Európai Néppárt) szövetségéből, de várják a többi jobbközép pártot is. Memorandumot írtak alá, és megállapodtak, hogy egyesülő közgyűlést tartanak.
Az MKP-t és a Hidat is hatalmi pozícióban megjárt Simon Zsolt kapva kapott a lehetőségen, melegében felkínálkozott Dzurindáéknak. A magyar Szövetség ugyanis ezt megelőzően elutasította Simonék közös választási párt létrehozására irányuló elképzelését, viszont felkínáltak nekik képviselő-jelölt helyeket a magyar párt listáján.
Ezt a Magyar Fórum nem fogadta el, az alig mérhető párt ragaszkodott ahhoz, hogy közös választási pártot hozzanak létre, melynek elnevezésében szerepeljen pártjuk neve is. A hatalom irányába mindenkin keresztül odaférkőzni igyekvő Simon Zsolt miután hónapokig udvarolt a Szövetségnek, hirtelen az egykori kormányfőt, Mikuláš Dzurindát is csatasorba állító Kék Koalíciónak kezdett el hízelegni. A pártvezér Miroslav Kollár örömmel jelentette be, hogy a Kék Koalíció és a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum értékskálája „nagy mértékben hasonlít” egymásra.
No, de nem eszik forrón a kását, még a Kék Koalíció alakuló közgyűlése előtt kenyértőrésre került sor, Dzurinda a múlt héten ugyanis kijelentette, hogy a Spolu vagy nem akarja, vagy képtelen megszervezni a közgyűlést, ezért a Kékek visszatérnek eredeti elképzelésükhöz, továbbra is a konstruktív együttműködést keresik a programjuk és ideológiájuk alapján rokon pártokkal, és nem lesznek résztvevői az új jobboldali szubjektum létrehozásáról zajló tárgyalásoknak.Dzurinda tehát még mielőtt belépett volna, már ki is lépett a Kék Koalícióból. Döntését Miroslav Kollár tehetetlenségével indokolta, de az sem lehet elhanyagolható tényező a döntésében, hogy a Spolu elnöke Dzurinda mellett kacérkodott Eduard Heger jelenlegi megbízott miniszterelnökkel is, vele is tárgyal az együttműködésről.
A jelenlegi megbízott kormányfő egész biztos nem marad a kampányban Matovič árnyékában az OĹaNO-ban, és lázasan keresi az új indulási helyét. Neki kedvez Boris Kollár véleménye is, hogy Heger maradhat kormányfő akkor is, ha távozik az OĹaNO-ból. Dzurinda, a múlt embere viszont nem szeretne csak az egyik dudás lenni a kettő közül a csárdában, másodhegedűs meg főképp nem.
Ezek után nem lehet komolyan venni Kollárnak azt a bejelentését, hogy a Kék Koalíció folytatja a tárgyalásokat a jobbközép pártok egyesítéséről, és pár héten belül megszervezik azt a közgyűlést, amelyet Dzurinda kért számon rajta.
No, de mitévő legyen ebben a helyzetben szegény Simon Zsolt? A magyar hajó elment a túlzott követelései miatt, a kékre nem tud felszállni, bármennyire is szeretne odakerülni, mert nagyon labilis tákolmány, egyedül pedig nem megy! Vajon melyik szlovák párt lesz a következő kiszemelt? Tippelhetünk, de nekem csak a Progresszív Szlovákia jut az eszembe, állítólag annak van egy láthatatlan és szótlan magyar tagozata, és ideológiája is közel áll Simonékhoz. Tudjuk jól, kutyából nem lehet szalonna…
