2022. augusztus 26., 16:44

Rejtőzködő magyar választók

Az AKO ügynökség augusztusi felméréséből kiderül, hogy a (Magyar) Szövetség újra elég messze tanyázik a parlamenti küszöbtől a maga 2,5 százalékával. A Magyar Fórum pedig meglepetésre továbbra is hozza a szokásos 2 százalék körüli (2,1) formáját. A felmérést augusztus 15-e és 18-a között végezték 1000 választő megkérdezésével.

Elhalasztották
A parlament ülésterme
Fotó: TASR

Viszont a két magyar érdekeltségű politikai szubjektum még együtt se érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt (csupán 4,6% a kettőnek együtt). A statisztikusok már a közelmúltban, az MKP és a Most-Híd idejében is óva intettek attól, hogy közvéleménykutatók által a két pártnak jelzett százalékokat nem szabad összeadni, mert más eredmény születhet külön-külön mérve, mintha a kettőt összeadnánk.

Ez végül is tartalmaz némi igazságot, hiszen 2020-ban, a legutóbbi parlamenti választásokon az MKP 3,9%-ot, a Most-Híd pedig 2,05%-ot ért el, most pedig együtt, sőt az Összefogással is csak 2,5 százalékon állnak. Persze komolyabb elemzést igényel, hogy ez miért van így, de közre játszhat benne az is, hogy az egyesüléskor a Híd elvesztette szlovák és kvázi-magyar választóinak nagy részét, az MKP választóinak bizonyos része pedig a Híd vegyessége és előélete miatt fordított hátat a (Magyar) Szövetségnek. Nem erősítették az egyesült pártba vetett bizalmat a platformok között tovább feszülő ellentétek sem. Tovább kísért a múlt, mintha az elődpártok kísértetei lennének ezek a platformok.

A Magyar Fórum mért eredménye pedig láthatatlansága és semmittevése miatt váratlan. Könnyen előfordulhat, hogy neve alapján az egyesült párttal tévesztik. Igaz, tétlenül nincs is mit nagyon elrontani. Simon Zsolt révén mintha erősebben élne tovább a vegyesség iránti hidas nosztalgia ebben a pártban, mint a (Magyar) Szövetségben. Nem lehet a véletlen műve Bugár Béla kilépése az egyesült pártból és közeledése Simonékhoz. Mindez ennyit jelentene egy tétlen, passzív pártban?

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a magyarság részaránya Szlovákiában 8,4%. Vagyis, ha leszámítjuk a két magyar vonatkozású párt iránt százalékban megnyilvánuló rokonszenvet, ott van még mindig 3,8 százaléknyi magyar véleménye. Természetesen csak abban az esetben, ha százalékarányunknak megfelelő számú magyart szólítottak meg az AKO közvélemény kutatói, amiben azért erősen kételkedünk. De mindegy (vagyis nem mindegy, mert nekünk is kellene közvéleményt kutatnunk a magyarok körében), ne kételkedjünk az AKO-t objektivitásában. Ebben az esetben az a maradék magyar választó, vajon kivel szimpatizál?

Nem kétséges, valamelyik szlovák párttal! Hogy melyikkel? A legutóbbi parlamenti választások tapasztalataiból kiindulva erre a Fico rendszerét váltó, akkoriban kőkemény ellenzékiként megnyilvánuló OĹaNO a legesélyesebb, még akkor is, ha kormányzó pártként eddig nem igazán volt képes maradandót alkotni.

Ráadásul azóta kinőtte magát benne Gyimesi György személyében egy magyar nemzetiségű politikus is, aki a parlamenti választásokon még elég ismeretlen volt a magyarok körében, pótképviselőként jutott be a szlovák törvényhozásba. A kérdés csupán az, hogy a felvidéki magyaroknak elég-e a látványos közszereplése, vagy következetesebb, hatékonyabb és válságorientáltabb kormányzást vár el az OĹaNO-tól, beleértve Gyimesit is. Úgy tűnik egyelőre, hogy a felvidékiek nem az OĹaNO-ra és a kormánypolitikára fókuszálnak, hanem magyar képviselőjének látványterveire. Viszont az is ismert, hogy a 2020-as parlamenti választások nagy győztese, a parlament legerősebb kormánypártja az akkori 25 százalékról napjainkban 8,4%-ra soványodott. Az egykoron 12 százalékokat ostromló MKP ezt annak idején elég jól lekörözte…De hol van már a tavalyi hó, szokták volt mondogatni, és hol vannak már az ezredfordulót követő évek fegyelmezett magyar választói?

De ha mégsem az OĹaNO van a befutó helyen a magyaroknál, akkor vajon ki? A konzervatív és nemzeti értékeket jobban felvállaló, de kormányzása alatt korrupciót korrupcióra halmozó Smer vagy a Hlas, vagy korábban magyarokat faló majd velük bratyizó SNS? Megannyi kérdés!

Arra már gondolni se mer az ember, hogy a gyerek- és családbarát Kollárnak a pártja, vagy a Korčokékat felvonultató liberális SaS, illetve a Progresszív Szlovákia a magyar tagozatával is versenyképes lehet a magyarok szavazataiért!

Mit is mondott állítólag Winston Churchill? „Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én magam hamisítottam”. Vagy egy másik: A statisztika arra való, hogy elfogadhatóvá tegye az eredménytelenséget.

Akkor most kinek higgyünk? Az AKO-nak? A magyar vagy a szlovák pártoknak, illetve Churchillnek?

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.