lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. február 16., 12:06

Régi sérelmek, új seprűk

Maratoni Putyin-interjú Moszkvában, tisztogatás Kijevben, összeomló front Avgyijivkánál. Annyi esemény jut mostanában az orosz–ukrán háborúra, hogy nem győzzük kapkodni a fejünket. A téli hónapokra rövid időre lelassult politikai és frontesemények után újra „nagyüzemben” dübörög a háború az arcvonalon és a hátországban egyaránt.

ukrajna
Fotó: TASR/AP

Az amerikai tévés, Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnal készült beszélgetését mostanra nagyjából mindenki agyonelemezte. Az igazán átütő erejű információk persze elmaradtak, de botorság volt azt feltételezni, hogy az orosz elnök majd mindent „kipakol” a nyilvánosság elé. Reveláció helyett kaptunk kétórányi történelemleckét, felhabosítva néhány jól-rosszabbul palástolt csúsztatással.

A helyenként jól láthatóan Carlson által is unt okítás során azért itt-ott kilógott az a bizonyos lóláb. Volt Putyinnak néhány olyan megjegyzése – s tulajdonképpen itt jutunk el a számunkra legfontosabb tanulságokhoz –, amelyekből világosan és egyértelműen kiderül, Moszkva számára Ukrajna létezése, jelenlegei határai mentén, átmeneti állapot.

Bár Putyin jól láthatóan nehezen tudott kilépni sértődött szerepéből, a Nyugat felelősségét firtató mondatai mellett nem érdemes elmenni szó nélkül. Az orosz NATO-csatlakozás elmaradását fájlaló kijelentéseket persze kezeljük erős szkepszissel, de abban az elnöknek mindenképp igaza van, Washington orosz-politikája történelmi léptékű kudarc.

Mindeközben Kijevben talán az elmúlt két év legfontosabb személycseréit lépte meg Volodimir Zelenszkij. A lakosság körében is népszerű Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának útilapot kötöttek a bakancsára.

A Nyugat által kifejezetten kedvelt, nagyra tartott parancsnok körül egyszerűen elfogyott a levegő. Bukását nem katonai kudarcok okozták, Zelenszkij egyszerűen kevesli az eredményt. Az ukrán elnök logikája egyszerű. Miközben Washingtonban épp azon vitatkoznak, érdemes-e még támogatni az ukrán háborús erőfeszítéseket, vagy ideje lesz tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Zelenszkijt, nem fogadható el, hogy az elmúlt hetekben elmaradtak az eredmények.

Ez a furcsa, jól láthatóan a katonai szükségszerűséget és realitást is felülíró logika vezetett el oda, hogy mire olvasóink is kezükbe veszik a lapot, talán végleg bezárul az ostromgyűrű Avgyijivka körül. A kiszivárgott információk szerint nagyjából 3-4 ezer ukrán katona rekedhet benn, ami elsőre ugyan nem tűnik óriási számnak, csakhogy a hadsereg legtapasztaltabb alakulatairól van szó.

Zaluzsnij a jelek szerint képtelen volt elfogadni Georges Clemenceau régi igazságát, miszerint a háború túl fontos dolog ahhoz, hogy katonákra bízzák. A helyére lépő Olekszandr Szirszkijről úgy hírlik, elődjével ellentétben nem különösebben érdekli a szabad akarat, vagy a katonai racionalitás. A parancs, az parancs, így a szimplán csak „mészárosként” emlegetett főparancsnok kinevezése nem sok jót ígér az Avgyijivkában vagy más kisebb-nagyobb katlanokban rekedt szerencsétlen ukránoknak.

Akárhogy is, a jelen állás szerint borítékolható összeomlás Donyeckben biztosan „ráég” majd az új ukrán főparancsnokra, de vélhetően magára Zelenszkijre is. Jósolni, különösen a jövőt illetően, igen nehéz, de tennénk rá egy szabad szemmel is jól látható összeget, látjuk még Zaluzsnijt az ukrán politikában.

Megjelent a Magyar7 2024/7. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.