2022. május 18., 18:17

Pufferzóna voltunk és leszünk

A már lassan három hónapja folyó orosz-ukrán háborúban vált világossá, hogy hiba volt a NATO terjeszkedése Kelet-Európában. Ez a háborús konfliktus előre látható volt...

atombomba
Fotó: pixabay.com

 A szovjetek, majd az oroszok az Intermarium (a Balti- és a Fekete-tenger között elterülő országok) területét igyekeztek valamiféle pufferzónának használni, amely kb. 1600 km-es távolságot biztosított a két világblokk között. Most ez 160 km-re csökkenhet. Ez a nagy távolság az oroszok szerint (sok más mellett) azért is kellett, hogy egy nyugatról jövő atomtámadás esetén legyen idejük kilőni saját rakétáikat. Azzal nem számoltak, hogy Zelenszkij Ukrajnája atomhatalommá kíván válni. Márpedig akar(t)!  Hiszen a szovjet nukleáris tölteteket és atombombákat zömmel Ukrajna területén gyártották.

A Szovjetunió szétesése után naivság lett volna feltételezni, hogy Oroszország nem szedi össze magát. Mindenki tudta, hogy egyszer feltámad és a megszokott módszerekkel, tehát fegyverrel, gázzal, kőolajjal, nukleáris fűtőanyaggal, korrupcióval és politikai megvezetéssel megpróbálja visszaszerezni és visszaállítani a cári Oroszországot vagy a jobb időket megélt Szovjetuniót, beleértve azokat a területeket is, amelyek csak formálisan kerültek a NATO látókörébe (Grúzia, Ukrajna, balti államok).

Amíg nem lesz megoldott az orosz gáz és kőolaj kiváltása, addig a volt szocialista blokk országai megmaradnak pufferzónának, hiába lettek NATO-tagok. A NATO is tudja, hogy Oroszországgal a háborút el kell kerülni, mert egy Oroszország-NATO háború esetén az atomháború valószínűsége nagyságrendekkel megnőhet és ez már nem „vicc“.

Egy nukleáris háború esetében nem lesz győztes. A végén majd csak arról beszélhetünk, hogy kinek van kisebb vesztesége, kinek van nagyobb túlélési esélye. A felépülés a totális káoszból pedig majd eltarthat kb. fél- egy évszázadig...Minden azon múlik, hogy milyen lesz az „atomlefedettség“, tehát az adott területre kilőtt, ledobott atomtöltetek száma és ott milyen károkat tud majd élőerőben és infrastruktúrában okozni. Ezt a katonai stratégák már évekkel ezelőtt precízen kiszámolták, számítógépeken lemodellezték és megalkották az atomháború jópár változatát. Természetesen ebből semmi sem nyilvános, legfeljebb a jobb titkosszolgálatok szerezhettek meg néhány adatot.

A végeredmény megbecsüléséhez azonban elég az az adathalmaz, ami szétszórtan ugyan, de megvan a világhálón. Csak össze kell szedni. Aztán lehet magánelméleteket gyártani egy atomháborúról.

Lássuk csak: Oroszország területileg a világ 1/8-át fedi le, területe kb. 17,1 millió négyzetkilométer, lakossága 145 millió, tehát az átlagos népsűrűség 0,11 fő/km2. Természetesen ez igen változó, főleg az ország nyugati és keleti részén. Az azonnal bevethető nukleáris tölteteinek száma kb. 1458 darab, összesen 5977 darab van birtokában. AZ USA területe kb. 9,8 millió km2, lakossága 330 millió, 1389 azonnal bevethető nukleáris töltettel rendelkezik, ezen kívül van még 4039 töltete. Az európai atomarzenált az egyszerűsítés végett (Franciaország és az Egyesült Királyság) vegyük egybe, ami 400 bevetésre kész töltet, összesen van 545 darabjuk.

Izraelt, Pakisztánt, Indiát, Észak-Kóreát és Kínát mint atomhatalmakat most hagyjuk ki az okfejtésből. Mint láthatjuk, az orosz-nyugati arzenálok elég kiegyenlítettek.

Van azonban valami, amit az oroszok nagyon tudnak, a nyugati globalisták is tudják, de stratégiailag nem tudnak mit kezdeni vele. Ez pedig a világ 1/8-a, tehát az óriási terület, tele nyersanyaggal, fával, vadállattal, ásványi kincsekkel, amit egy atomtámadásban lehetetlen teljesen elpusztítani. Az oroszok tudják, hogy a túlélési esélyük jóval nagyobb. Ha sarokba szorítják őket, kutya módjára fognak támadni!

Nem mindegy, hogy egy darab atomrakéta 3300 négyzetkilométert vagy 783 négyzetkilométert „fertőz“ meg. A szakirodalom szerint egy darab 120 kilotonnás töltet (8 db hirosimai bomba ereje) nagyjából 300 négyzetkilométert (ami kb. egy 20 km átmérőjű kör) tesz lakhatatlanná, élhetetlenné.

Nos, ez csakis az oroszoknak kedvez, hogy Nyugat-Európáról és az EU-ról ne is beszéljünk a maga 112 fő/ km2  lakosságsűrűségével, hiszen egyetlenegy robbanás az EU-ban átlagban 34 ezer ember halálát okozná, ha nem nagyvárosra esne az atomtöltet, amit az orosz hyperszonikus rakéta „fuvarozott“ oda. Márpedig miért ne oda esne? Még elképzelni is szörnyű!!!

Ennek a vészforgatókönyvnek kőkemény lenyomatában nagyon valószínű, hogy ahogy pufferzóna voltunk majdnem ötven évig, maradunk is azok, ha nem akarunk szénné sülni.

A kérdés csak annyi lehet: tudja ezt Ursula von den Leyen, Macron, Johnson, Čaputová és a többiek? Mert Amerikában tudják – hiszen elég messze vannak...

U.I.: Gondolom, a háborúnak azonnal vége lenne ha gyorsan üzembe helyeznék a Nordstream-2 vezetéket Oroszország és Németország között. Ugyanis Ukrajna már nem lesz atomhatalom  (meg más sem) legalább 20 évig.

Megosztás
Címkék