Prágában szakadás, Budapesten átszabás
A szlovák liberális sopánkák kétségbe vannak esve, mert a nagy cseh testvér felfüggesztette a közös, cseh-szlovák kormányüléseket elsősorban amiatt, hogy Blanár szlovák külügyminiszter Törökországban egy diplomáciai fórumon találkozni merészelt Lavrov orosz külügyminiszterrel. Természetesen a cseh döntésben benne lehet az is, hogy miközben Csehország háborúpárti az orosz-ukrán konfliktusban, Szlovákia a kormányváltást követően pedig inkább békepárti.
Kétségbeesésüknek hangot is adnak a szlovák liberálisok, többek között Ivan Korčok egykori külügyminiszter, jelenlegi köztársaságielnök-jelölt is, aki leszögezte, hogy Blanár találkozója annak az országnak a külügyminiszterével, amely Szlovákiát ellenségnek tartja „egyáltalán nem lepi meg őt, hanem világosan megmutatja, hogy merre tart Szlovákia a jelenlegi kormány vezetésével”. Kering egy korábbi fotó a neten, amelyen Korčok és Lavrov ugyanúgy bratyizik egymással. A liberális elnökjelölt ezt azzal magyarázza, hogy akkoriban még az oroszok nem léptek fel agresszorként Ukrajnában.
Tegyük hozzá, hogy az ukránok viszont akkor már kegyetlenkedtek az Ukrajnában élő orosz (és magyar) kisebbséggel. Michal Šimečka, az ellenzék vezére szerint óriási szégyen, ami történt, a kölcsönös kapcsolatok sérültek meg. Zuzana Čaputová rezignáló, liberális érzelmű szlovák államfő pedig megállapította, hogy amennyiben érték-mentesítjük külpolitikánkat, elveszíthetjük barátainkat.
Jaj, mi lesz most? Neheztel a cseh kormány, nem fogunk együtt kormány-ülésezni! Ezeknek a múltbeli közös üléseknek igazából túl nagy jelentőségük nem volt, az üléseken elhangzottakról ritkán értesültünk a médiákból, inkább csak szimbolikus jellegűek voltak. Viszont a nagy cseh testvér újra kimutatta méregfogát, bizonyította felsőbbrendűség-érzését a két ország kapcsolatában.
Ugyanúgy viszonyult, mint ahogy ezt tette a cseh-szlovák őshazában 1918 és 1993 között: amikor szükség volt a szlovákokra, beléjük kapaszkodott, amikor kényelmetlenné kezdtek válni, odébb rúgta őket.
A jelenlegi szlovák kormány szuverenitási törekvése is a bögyében van. Igyekszik tehát Brüsszelnek tetszelegve kordában tartani a szlovák kistestvér külpolitikáját.
Ha tehetné, csírájában elfojtaná a szlovák-magyar államközi közeledést is! Brüsszel kottájából játszik, és nincs az ínyére az Orbánnal való túlzott bratyizás sem. Pedig még közel sem tartunk ott, hogy közös - szlovák-magyar kormányközi vagy országgyűlési üléseket tartsanak. Pedig a közös hazában való együttélés hosszabból eredően ennek a történelmi magalapozottsága jóval nagyobb lenne, mint a csehekkel való testvériség. Elég érvként csak azt felhozni, hogy eddig Pozsony volt eddig leghosszabb ideig a magyar Országgyűlés helyszíne.
A három szlovák közjogi méltóság közük kettő - Fico kormányfő és Pellegrini házelnök a közelmúltban látogatást tett Budapesten. Az utóbbi találkozón Orbán Viktor kijelentette, hogy „Magyarország ki fog tartani a békepolitika mellett és örül annak, hogy Szlovákia is a béke hangján beszél.”
Nem valószínű, hogy az első számú szlovák közjogi méltóság, Zuzana Čaputová államfőségének hátralévő idejében ellátogat Budapestre. Abban sem volt köszönet, amikor arra járt 2021-ben a V4-es államfők csúcstalálkozóján.
Sokkal valószínűbb viszont, hogy elmegy fájdalmas búcsút venni Petr Pavel cseh államfőhöz, akinek még a beiktatása előtt, közvetlenül a választási eredmények nyilvánosságra kerülésével párhuzamosan szokatlan módon személyesen gratulált.
