Partner lehet a Magyar Szövetség és a Tisza?
Még mielőtt valaki rossz felvidéki szokás szerint belekötne Gubík Lászlóba, a Magyar Szövetség elnökébe amiatt, hogy telefonon egyeztetett Magyar Péterrel egy személyes találkozó ügyében, jelentsük ki határozottan, nagyon jól tette. A stratégiai partnerség továbbélése fontos a jövőre nézve!
Ebben nincs semmilyen köpönyegforgatás, pálfordulás és még helyezkedési kényszer se. Egy külhoni magyar pártnak kommunikálnia kell, kedvező kapcsolatot kell ápolnia Magyarország mindenkori kormányával és kormányfőjével!
A magyarországi kormányváltás után egy külhoni magyart az foglalkoztatja leginkább, vajon a Fidesz kormány által kitűzött nemzetpolitikai irányvonal folytatója lesz-e az utód. Magyar Péter már utalt arra, hogy a Kárpát-medencei nemzetpolitikai együttműködés számára is prioritást képez, majd meglátjuk, mennyire. Jelzésértékű, hogy a meghívás a jövendő miniszterelnök részéről érkezett Gubíkhoz.
A Magyar Szövetség elnöke a találkozót követően bizonyára képet tud alkotni arról, a Tisza kormányban milyen alapokra helyeződik a nemzetpolitika, lesznek-e szerkezeti változások, marad-e a nemzetpolitikai államtitkárság, melyik minisztériumhoz kerül, ki kerül az élére. A Magyar Szövetség lesz tehát az első szlovákiai politikai erő, amellyel a Tisza kapcsolatot kíván teremteni. Kezdeti lendületvételnek nem rossz.
Úgy tűnik, szlovák politikai körökben egyelőre nem tudnak mihez kezdeni Magyar Péterrel. A legerősebb kormánypárt azért nem, mivel nem sejti, mit hoz a jövő, amikor a legfontosabb szövetségese háttérbe szorult saját országában, befolyással lesz-e ez a szlovákiai parlamenti választásokra 2027-ben. A magyarországi választások eredménye milyen hatással lehet a szlovák belpolitikára? Felerősödhet-e egy olyan ellenzéki retorika, ami Orbánnal megtörtént, megtörténhet Ficóval is?
Komoly fejtörést okozhat a szlovák kormánynak az is, hogy Magyar Péter a két ország közötti vitás ügyeket nem akarja a szőnyeg alá söpörni, így a Beneš-dekrétumokat sem. Pozsony valószínűleg azt hitte, hogy a Tisza párt elnöke a Beneš-dekrétumok kérdését csak a kampányban használta fel, a választások után pedig visszaállnak a jószomszédi kapcsolatok. Csakhogy Magyarnak már nem lesz Brüsszelben olyan nagy szüksége Ficóra, mint amilyen Orbánnak volt, Ficónak viszont hiányozni fog a szoros szövetség.
Magyar Péter a választások után az első nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy a Beneš-dekrétumokat rendezni kell, a rájuk való hivatkozással folytatott földelkobzásokat pedig le kell állítani. Erre vonatkozóan tájékoztatást fog kérni Gubíktól a találkozójukon. A Smer viszont határozottan elutasítja Magyar Péter álláspontját, és talán azt is nehezményezi, hogy az új magyar kormányfő első külföldi útja Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe vezet, és nem Pozsonyba. Persze az sem mellékes számukra, hogy ki fogja majd Brüsszelben Fico kezét?
Mi a helyzet a szlovák ellenzéki oldalon a magyarországi kormányváltást követően? Gubík elmondása szerint a magyar párt választóinak 40 százaléka elutasítja a Smerrel való együttműködés gondolatát, a PS esetében az elutasítottság 22-24 százalék a beneši téma felhozatala és lereagálása következtében. Viszont jó pár szlovák ellenzéki politikusnak okozhat fejfájást Magyar Péter rendszeres „Felvidék” szóhasználata, valamint az, hogy az első nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette, nincs semmi kifogása a Nagy-Magyarország térkép ellen, akár a kormányhivatalban is előfordulhat, valamint a történelmi sál ellen se, mivel azok Magyarország történelmére utalnak, nem tekinthetők revizionista provokációnak.
Egyszóval felvidéki magyarként nem az jelent problémát, ha valaki alkalmazkodni próbál az új politikai helyzethez, hanem sokkal inkább az, ha erre képtelen.
