Ovisok karácsonyi tereferéje
Alig tudtak elaludni az oviban ebéd után az utolsó „munkanapjukon” a gyerekek. A szomszédágyak lakói sokáig beszélgettek egymással csöndben, titokban a paplan alatt. Az ovisnénik most az egyszer hagyták őket, mert látták, mennyire izgatottak voltak. Ehhez persze ők is hozzájárultak, hiszen a csöndes pihenő előtt karácsonyi mesét olvastak nekik.
Te még hiszel Jézuskában? Hiszek, persze, olyan jó hinni a csodában! A karácsonyfát nem biztos, hogy ő cipeli be minden házba, az se biztos, hogy neki kell befaragnia a karácsonyfa-tartóba aztán feldíszítenie minden fát, de az ajándékokat tuti, hogy ő teszi a fa alá.
Mikulás is besegít neki? Dehogy, neki megvan a saját ajándékosztó napja, csak az amerikai filmekben gondolják másként, amikor Mikulás-gyárat mutatnak karácsonykor, vagy kéményen át surranó, ajándékokkal megrakott rénszarvas-hintókat. Karácsony a Jézuskáé, aki szenteste született csodás körülmények között, azt ünnepeljük ilyenkor.
És az angyalkák se segítenek? Dehogynem, azok igen! Összegyűjtik a kisgyerekek kívánságleveleit, segítenek az ajándékok csomagolásban is. Tavaly karácsonykor elalvás előtt tuti láttam őket az üvegajtón át. Ott repkedtek, suhantak a nappaliban, egy pillanatra fény árasztotta el a szobát, hallottam a szárnysuhogásukat. Biztos akkor rakták le a fa alá az ajándékokat. Rátapadtam az ajtóüvegre, figyeltem, hátha meg tudom lesni őket. De egyáltalán nem fontos látni őket, hinni kell csak a létezésükben… Felkelés után aztán már alig vártam a csengőszót és az énekszót. Mindig türelmetlen vagyok, de annál szebb a pillanat eljövetele.
Hát, én nem is tudom! Nálunk a papa cipelte haza idén is az óriási fánkat, és egy vödör vízbe állította, majd szentesete előtt fejszével és fűrésszel nagy nehezen befaragja a karácsonyfatartóba, miközben szidja csendben az angyalkákat. Mint legutóbb…
Képzeld, Pistiék nem képesek várakozni és készülődni adventkor, már két hete feldíszítve áll a fa a nappalijuk közepén, és megkapták a karácsonyi ajándékokat is. Náluk miért hosszabb a karácsony? Ez így nagyon nem jó, mindennek megvan a maga ideje. Nem szabad hamarabb örülni annak, ami később jön csak el. Nem kellene becsapni a karácsonyt és magunkat se.
Írtál levelet a Jézuskának? Mindenki ezt kérdezi, pedig tudják jól, hogy még nem tudok írni. De pontosan lerajzoltam mindent, amit szeretnék: Görkorit a szüleimtől, kiskatonákat a nagyszüleimtől. Bár mondták, hogy ne rajzoljak se katonákat, se puskát, van belőlük elég a való életben, és háborúskodnak is. De azok békefenntartók, erősködtem, és most akarnak bevonulni. Persze, békefenntartók, ha nincs béke, nincs mit fenntartani! Akkor összetéptem a levelet, az új levélben plüssöket kértem tőlük. Persze, előtte megkérdeztem a boltban, hogy vannak-e plüsskatonák? Az válaszolták, nincsenek.
Egyébként nekem az a legnagyobb ajándék, amikor szenteste az ünnepi vacsoránál együtt van az egész család. Igaz, a nagymama az egésznapos főzés-sütés, lóti-futi után a fáradságtól már majdnem összeesik a Csendes éj éneklése közben, de csak azértis tartja magát rendületlenül!
Neki a legszebb ajándék a karácsonyi mosoly az unokáktól. Mosolygunk is rá ezerrel, amikor bontjuk a gondosan becsomagolt ajcsikat.
Azt ígérték, hogy idén karácsonykor már mehetek éjféli misére is a nagyokkal. Nagyon izgalmas lesz, csak bírjam ki, el ne aludjak addig!