Önkormányzat, vagy amit akartok
A demokrácia egyik legfontosabb pillére az önkormányzat, amely a lakosokhoz legközelebb álló önigazgatási egység. A helyi közösségek általuk döntenek szabadon saját ügyeikben. Az állam csak törvényességi ellenőrzést gyakorolhat felette. A döntéseket a választott képviselő-testület hozza és a polgármester, illetve a megyefőnök hajtja végre hivatala segítségével, de a lakosság is véleményt nyilváníthat közmeghallgatáson vagy helyi népszavazáson. Léteznek települési önkormányzatok, és Szlovákiában 2001-től területi (megyei) önkormányzatok is. Akkor működhetnek hatásosan a térségben élő emberek érdekében, ha a képviselő-testületekben képviseltetve vannak a népcsoportok, esetünkben a magyarok által lakott településeken és régiókban magyar nemzetiségű képviselők is.
Hogy ez mennyire van így, mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, illetve szavazatával tehet róla a most már egy időpontban megvalósuló helyhatósági és megyei önkormányzati választások alkalmával. Utólag már felesleges siránkozni!
Ebben az írásban egy felvidéki vegyes lakosságú város, Érsekújvár példáján keresztül próbáljuk bemutatni a felvidéki választási tendenciák alakulását.
A város lakosainak száma 2025 végén 35 801 volt, a lakosság az utóbbi években folyamatosan, lassan csökken, sajnos a magyarok száma is. A szlovákok számaránya 78,34% (31 000 fő), a magyaroké 21,11% (8 300 fő) a 2021-es népszámlálási adatok szerint. A számok alapján a 21 tagú képviselő-testületben 4 magyar nemzetiségű képviselőnek kellene lennie, jelenleg kettő van, mindketten függetlenként kerültek a testületbe. A legutóbbi választások előtt dúló platformharcok miatt a Magyar Szövetség színeiben senki se jutott helyi mandátumhoz. Azt megelőzően az MKP helyi szervezete önmagában is mindig kiegyensúlyozott eredményt tudott elérni a szlovák koalícióba tömörült pártokkal szemben. Megjegyzendő, hogy a rendszerváltást követő években az Együttélés és az MKDM együtt általában fölényes győzelmet tudott aratni a városban. Csak hát az akkori magyar választók nagy része már a Szent József-temetőben alussza örök álmát.
Mit hozhat a jövő? Érsekújvárban a jelenlegi két magyar nemzetiségű képviselő újra megméretteti magát, az egyikük szokása szerint függetlenként, a másik már az ellenzéki KDH színeiben.
Ez annál is érdekesebb, mert a Magyar Szövetség három helyi képviselőjelöltje ezúttal a kormánypárti Hlas-szal együtt indul október 24-én... Mikor lenne esélye újra több magyarnak is mandátumhoz jutni a városban? Amennyiben a város jelenlegi 7 választási körzetét átalakítanák 1 vagy 2-re, hogy a város területén szétszóródva élő magyarok szavazni tudjanak mindenhol a magyar jelöltekre. Az átalakításra viszont nincs sok esély, nem érdeke a jelenlegi többségnek.
Érdekes tendenciát mutat a városban a polgármester-választás alakulása is. A rendszerváltást követően a harmadik polgármestere van jelenleg a városnak. Az első kettő egyaránt 3 választási időszakban állt a város élén. A mostaninak is annyi van már a tarsolyában, és október 24-én is megméretteti magát...
A rendszerváltást követően az első polgármester Érsekújvárban magyar nemzetiségű volt, és gyerekei is magyar iskolába jártak. Az őt követő is magyar nemzetiségű volt, magyar iskolába járt, de gyermekei már nem jártak magyar iskolába. A regnáló jelenlegi polgármester ugyan magyar anyanyelvű, de már szlovák iskolába járt, ahogy a gyerekei is. Vajon a tendencia alapján mit hozhat a közeljövő?
Amikor 2001-ben első alkalommal tartottak megyei választást az egész Érsekújvári járás még egy választókerület volt, és mind a nyolc képviselői helyet az MKP szerezte meg. A Nyitrai Megyei Önkormányzat képviselő-testülete a 2005-ös megyei önkormányzati választások előtt az érsekújvári szlovák képviselők javaslatára döntött úgy, hogy az addig egységes érsekújvári választókerületet kettéosztja érsekújvári körzetre, amely a járás északi, többségében szlovák lakosságú részét fedi le, és párkányi körzetre, amely a járás déli, a többségében magyarok által lakott településeket foglalja magában. A párkányi körzetből három, az érsekújvári körzetből öt képviselő juthat be a nyitrai parlamentbe. Azóta az érsekújvári körzetnek nincs magyar képviselete a megyei önkormányzatban, a párkányinak megmaradt a három képviselői hely. Ez a rendszer azóta is velünk van, nem változtatott rajta a jelenlegi, számunkra kedvezőbb összetételű megyei önkormányzat sem.
Az önkormányzat részben autonómiát is jelent, ezért a Felvidéken nagyon oda kell figyelnünk az október 24-ei történésre, a szívünkre hallgatva okosan kell választanunk, ha törik, ha szakad, ha fúj a szél, ha esik.
Megjelent a Magyar7 2026/42. számában.
