Önfia vágja sebét

Donald Tusk karhatalommal foglalta el a köztelevíziót, az elnöki palotából elraboltatott és börtönbe záratott két korábbi képviselőt, bár azok már elnöki kegyelmet kaptak bizonyos vétségekért.

Részemről az aggodalom nem csupán a megtépázott és korrekcióra szoruló V4-ek miatt ébredt, bár ez sem melléles az európai uniós választások közeledtével. Nagyon nem mindegy! Történelmi művek hatása, ha öntudattá érik az ember gondolkodásában, politikailag is érettebbé, szerencsés esetben bölcsebbé teheti az embert. Pozitív történelmi példákért jelen esetben nem is kell a lengyel trónra került magyar származású királyok (Báthory István) koráig visszanyúlni.

Donald Tusk, bár történelemből diplomázott, elfelejti, hogy a lengyel nemzet önvédelmi és felszabadító harcaiban (felkeléseiben) Európában talán a legszervesebben egyesítette magában a nemzeti öntudatot és a szakrális erőket.

Szinte az összes lengyel felkelést feltétel nélkül támogatta a katolikus papság. Szinte minden harcoló egységnek saját káplánja volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a lengyel nemzetben a római katolikus vallás és a hazafiság egymást kiegészítő szellemi erőkké váltak. Szellemi, erkölcsi erőkké, amelyeket most Donald Tusk megpróbál semmibe venni! A bitang nemzetáruló nyilván nagy nemzetközi erőket érez maga mögött.

Ezek az Európát és a világot romboló erők ma már nagyjából ismertek. Ilyen a WEF, az időnként Davosban összesereglő Világgazdasági Fórum. Újabban meghökkentő módon az ENSZ egészségügyi világszervezete is, az exterrorista Gebrejesus főnöksége alatt.  Kommmentárok sora a leendő parancsuralmi világkormány elődjét sejtik benne.

De erőszakosságban mindezeken túltesznek a bevándoroltatást erőltető, Európát sűrűn behálózó Soros-féle „civil” szervezetek, a New Age rettenetes vízióját vetítve elénk.

A tömegmasszává degradált nemzetek előképeit kínálgató spekuláns Soros György és fiacskája, Soros Alex. Az ő személyükre gondolva nehéz higgadtnak maradni.

Lengyelországban most éppen a régi-új miniszterelnök, Donald Tusk a Sorosék megbízott pusztító ágense. Garantált baksisért derekasan végzi is a rábízott feladatokat, gátlástalanul rombol.

Magyarországi pandamja, a szemkilövető Gyurcsán Ferenc ugyanezt tenné, ha erre alkalma adódna.

Embereket záratna börtönbe, csupán azért, mert pillanatnyilag a kormányzóerőket szolgálják. Mindezt a parlamenti üléseken öklét rázva, fröcsögve ígérgeti. Íme, a vérébe ivódott bolsevik tempó!

Donald Tusk diplomamunkáját Józef Pilsudski munkásságából írta. Kérdés: vajon milyen lelki-szellemi kapcsolat fűzhette Donald Tuskot dolgozatának témájához? Amit Jozef Pilsudskiról tudhatunk, annyi elég is Donald Tusk világképének a tisztázásához. A szovjet hadsereg Mihail Tuhacsevszkij tábornok vezetésével már a kegyelemdöfést készült megadni Lengyelországnak. „Lengyelország tetemén át vezet az út a világforradalomhoz!” (Vajon mennyire tetszhetett ez a kijelentés a diplomamunkáját író Tusknak?) Vagy hogyan tekinthetett arra a történelmi tényre, hogy ebben a helyzetben Lengyelországnak egyedül Magyarország küldött – az antant országok engedélyével – fegyvert és lőszert?

Ennek eredményeként a lengyel hadsereg ellentámadásba lendülve felőrölte, és menekülésre kényszerítette a világforradalom győzhetetlen élcsapatát: a szovjet hadsereget.

Hadtörténeti írások szerint a győzelem vitathatatlanul két tényezőnek köszönhető: Pilsudski katonai fővezér tehetségének és a magyar lőszerszállítmány időbeni megérkezésének. Ám e vészterhes napok hadtörténeti méltatásának ezzel nincs vége. Itt azt a tényt is ki kell emelni, hogy a magyar–lengyel együttműködésnek köszönhetően elhárult a Nyugat-Európát is fenyegető bolsevizmus és harcos kommunizmus veszélye.

Akkor elhárult, de ma mintha sárkányfog veteményként éppen Nyugat-Európában kelne ki (születne újjá) a végzetes ideológia, szörnyű jövőt jósolva. Mintha Donald Tusk e sötét árnyakkal érkezett volna, megszállott őrjöngőként elpusztítani a katolikus Lengyelországot.