HIRDETÉS

B. Vida Júlia

2018. május 25., 16:13

Nyugdíj vagy nyögdíj?

Ez itt a kérdés, kedves Olvasóink. Merthogy napok, sőt hetek óta megy a politikai csatározás az ügyben, vajon meg kell-e szabni a nyugdíjba vonulás felső korhatárát, vagy sem? Jogában áll-e a tisztes munkában megőszült hatvanasnak tudni, mikor jön el az a várva várt nap, hogy végre nyugdíjba mehessen?

A politika mindig is imádott tőkét kovácsolni az olyan, mindenkit érintő, kényes témákból, mint a nyugdíj. Hisz nincs olyan ember ebben az országban, akit ez előbb vagy utóbb ne érintene. A legnagyobb kormánypárt a „plafonozás”, vagyis a felső korhatár megszabása mellett kardoskodik, mondván, úgy tisztességes, ha az ember tudja, mikortól teheti le végre a lantot, és élvezheti a jól megérdemelt, bár sok esetben szégyenletesen alacsony nyugdíjat. Andrej Danko és az SNS ugyan egyetért a nyugdíjkorhatár 64-65 évre való maximálásában, de köti az ebet a karóhoz az ügyben, hogy a több gyermeket vállaló nők számára lehetővé kell tenni a korábbi nyugdíjba vonulást.

A Most-Híd viszont nem támogatja koalíciós partnere alkotmánytörvény-javaslatát. Szerinte a felső korhatár „bebetonozása” azért sem szerencsés, mert senki sem tudhatja, milyen lesz az ország gazdasági és demográfiai helyzete 2035-ben… Ők amellett vannak, hogy az embereknek legalább öt évvel a nyugdíjaztatásuk előtt tudniuk kellene, mikor jön el számukra az aktív élet vége. Hogy rá tudjanak készülni, tervezni tudják öregkorukat. Mondhatnánk úgyis, hogy megpróbáljanak egy kis tőkét felhalmozni, aranytartalékot képezni a rájuk váró nehéz időszakra, amikor zuhanásszerűen fog csökkenni a havi bevételük…

Az OĽaNO és a Sme rodina el tudják képzelni, hogy támogatják Ficóék javaslatát, de csak akkor, ha a nők nyugdíjba vonulásánál tekintetbe lesz véve, hány gyermeket neveltek fel. Nem lesz tehát könnyű alkotmányos többséget szerezni a parlamentben a törvény elfogadásához.

Akárhogy is csűrjük-csavarjuk a dolgot, mégiscsak egy dolog jön le ebből az átlagember számára. Nincs megoldva, miből is fogják fizetni a jövő generációk nyugdíját. Nyílt titok, hogy már a mostani nyugdíjasok járandóságát is csak kínkeservesen lehet előteremteni. A demográfiai mutatók pedig semmi jóval nem kecsegtetnek. Szlovákia Európa talán leggyorsabban elöregedő országa. A képlet egyszerű, elég egy-két évtized, és több lesz az eltartott, mint az eltartó. Baj az is, hogy tovább élünk, mint szüleink és nagyszüleink, ráadásul életünk utolsó éveit sokszor már csak mások segítségére szorulva tudjuk végig evickélni….

Hát ezért is van szükség a nyugdíjkorhatár folytonos, lassan egekig való emelésére… Meg azért, mert kevés gyermek születik. A fiatalok már nem olyan merészek a gyermekvállalásban, mint eleik. Talán, ha végre nálunk is lennének családsegítő állami programok, különböző kedvezmények, többen be mernék vállalni a második, ne adj Isten, a harmadik vagy negyedik gyermeket is.

A minap egyik ismerősöm azt mesélte, a kalkulációk szerint a mostani óvodások és iskolások várhatóan 71 éves korukig fognak dolgozni. Még elképzelni is rémes. Tessék csak belegondolni, mondjuk, hogyan bírna dolgozni egy ennyi idős nő a geriátriai osztályon. Hogy bírná felültetni, emelgetni a járó- és mozgásképtelen betegeket?

Szóval, megáll az ész! Szlovákia ugyanis nemcsak a leggyorsabban elöregedő, de a legkorábban megbetegedő emberek országa is. Nálunk nagyjából az ötvenes évek elején, derekán már szinte csak nagyítóval lehet olyan embert találni, aki nem szed valamilyen gyógyszert magas vérnyomásra, szívpanaszokra vagy más egészségügyi problémára. Míg anyáink még 54-55 éves korukban mehettek nyugdíjba, mi, a mostani középkorú generáció, már minimum 10-11 évvel később. És ami a legrosszabb, könnyen lehet, hogy még annyi nyugdíjunk sem lesz, mint nekik.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Molnár Judit 2018. június 16., szombat

Ová Helenák, Isten veletek!

Élj azon a néven, ahogy az Édesanyád hív!

Kolek Zsolt 2018. június 16., szombat

Horthytól Kádárig és tovább

Horthyt és Kádárt világok választják el, ám mégis van bennük valami közös. Mindketten megtestesítik a társadalom vágyakozását egy, a gondokat felülről orvosló, erőskezű vezető iránt.

B. Vida Júlia 2018. június 16., szombat

Felhők vonulása

Az utóbbi napokban-hetekben sűrűn szemtanúi lehettünk annak, ahogy szinte egyik percről a másikra beborult az ég, sötét felhők takarták el előlünk a napot. A tejfehér békés bárányfelhőket igencsak hamar „elűzték” a félelmet keltő fekete fellegek. 

N. Gyurkovits Róza 2018. június 15., péntek

Tizenkettő és még néhány

Nekünk, felvidéki magyaroknak a közvetlen államfőválasztás olyan közjogi aktus, amely minden közvélemény-kutatásnál pontosabban megmutatja, hol is tartunk valójában.

Aich Péter 2018. június 14., csütörtök

Örökzöld nyelvoktatási bajok

Kíváncsi vagyok, mikor fognak a politikusok beleszólni például abba, hogyan kell egy vakbélműtétet végrehajtani. Mert hát az is „csak” egy szakmai kérdés.

Starovič Tibor 2018. június 13., szerda

Óda a józan észhez

Nem kell aggódni, Németország már sosem lesz a németeké.

Aich Péter 2018. június 12., kedd

Semlegesség

Tessék csak elképzelni, hogy egy focicsapat tíz nullára kikap, mégis azt nevezik ki győztesnek. Sportban ilyen egyelőre még nem működik – de ki tudja, mit hoz a jövő.

Kolek Zsolt 2018. június 09., szombat

Bugár tizenkilencre lapot húz

Bugár számára az igazi tét a magyar-magyar háziverseny megnyerése lehet.

Kolek Zsolt 2018. június 07., csütörtök

Az írástudók magánya – gondolatok a Heti Válasz megszűnése kapcsán

A forradalom felfalja saját gyermekeit. Úgy tűnik, nincs ezzel másképp az ezredforduló utáni évek konzervatív forradalma sem.

Molnár Judit 2018. június 06., szerda

Száz év sorskényszer

Van olyan seb, amely száz év alatt sem gyógyul be. Mert az igazságtalanság erejével hasított léleksebek csak nehezen hegednek, főleg ha újabb és újabb igazságtalanságok mélyítik azokat.

Vélemény
Molnár Judit: Ová Helenák, Isten veletek!

Élj azon a néven, ahogy az Édesanyád hív!

Kolek Zsolt: Horthytól Kádárig és tovább

Horthyt és Kádárt világok választják el, ám mégis van bennük valami közös. Mindketten ...

B. Vida Júlia: Felhők vonulása

Az utóbbi napokban-hetekben sűrűn szemtanúi lehettünk annak, ahogy szinte egyik percről a másikra beborult az ég, ...

HIRDETÉS