Miután a legutóbbi parlamenti választásokon vereséget szenvedtek Ficoéktól, és bizonyítottan sok magyar a Smert választotta, sőt a magyarok még saját magukra is merészeltek szavazni, újragondolta a taktikát, ezért az EP-választásokra a magyar szavazatok megszerzése érdekében már leigazolta listavezetőként Ódor Lajost is.
Felkeresték Komáromot is, ahol Jókai Mór szobrát is megkoszorúzták, valamint elhúzták a mézesmadzagot a felvidéki magyarok orra előtt. Úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarjuk változtatni“ – hangsúlyozta. Ennek érdekében elfogadtak Komáromban egy frakcióhatározatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival, a magyarok számára fontos témaként bedobták a szlovák-magyar megbékélést szolgáló beneši dekrétumok eltörlésének lehetőségét is.
A korábbi választások tapasztalatai alapján meggyőződésük, hogy a magyar választók mézes madzaggal és szirén hanggal befolyásolhatók. Arra építkeznek Šimečkáék, hogy a komáromi lakossági fórumon elhangzott, magyarokkal békülni szándékozó kijelentésekkel még időben dörgölőztek a magyarokhoz, akiknek több se kell az alamuszi ígéreteknél, és nem fogják elfelejteni a választásokon. A szlovák liberális szavazó pedig a Ficot-váltó euforikus hangulatában nem fog emlékezni a magyarokkal való jópofizásra. Jártak már Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni.
Nosza, a PS praktikájának csaliját bekapva, talpra ugrottak a szuverenista szlovák pártok képviselői: Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas-SD elnöke éles hangon bírálta Šimečkát, „idegen érdekek szolgájának” nevezve.
Milan Krajniak (Kresťanská únia), szerint a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése „vékony jég”, amelyre még Robert Fico kormánya sem mert rálépni. Krajniak történelmi sérelmeket sorolt fel a magyarosításról 1938-on át 1968-ig, és leszögezte: a dekrétumok megkérdőjelezése Szlovákia közép-európai pozíciójának gyengítése és hiba lenne. Zoroslav Kollár (Právo na pravdu) is beszállt a vitába, a „hazafias” vonal mentén. Új pártként nem hagyhatta ki a nemzeties reakciót. Edvard Beneš 1947-es beszédét idézte a „hazaárulók megbüntetéséről”, és azzal vádolta a PS-t, hogy a történelmet politikai célokra használja, miközben a valódi probléma a gazdasági elmaradottság. Andrej Danko, az SNS elnöke pedig megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul. Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösséggel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
Elutasította például a Felvidék szó használatát, a kocsmai beszélgetések szintjére akarta korlátozni. Megkérdőjelezte a felvidéki kulturális emlékek, történelmi helyek magyarországi pénzekből való felújítását, merthogy a szomszéd kertjében a fáskamra rendje vagy rendetlensége kizárólag a szomszéd dolga. Felháborítónak tartotta, hogy a magyar állam jóvoltából magyar iskolák, templomok újulnak meg és magyar óvodák épülnek a Felvidéken. Külügyminiszterként tudni szeretett volna minden egyes Felvidékre érkező magyarországi támogatásról. Az Orbán-féle illiberális demokráciáról pedig kijelentette, hogy az ilyennek nincs helye a térségünkben. Ivan Korčok szerint Robert Ficónak kérdőre kellene vonnia a magyar miniszterelnököt, amiért az M1 a pozsonyi várról készült felvétellel illusztrálja a magyar himnuszt. A kettős állampolgárság kapcsán pedig így fogalmazott:
Nem csoda tehát, hogy a progresszívok Korčok ilyen fajta megnyilvánulásai miatt nem lopták be magukat a magyarok szívébe, és ezért az őt felkaroló Šimečkával is hadilábon állhatnak. Mondjon bármit is Komáromban, kilóg a lóláb. Vagy több arca is van a Progresszív Szlovákiának? Egyébként mi valósult meg abból az ígéretből, hogy Šimečka a szlovákiai magyarokat is képviselni szeretné Brüsszelben. Mit tett például a „Minority SafePack” nevű javaslatcsomag elfogadása érdekében, ami uniós szinten megerősíthette volna az őshonos kisebbségek nyelvi jogait, és nagyobb lett volna az általuk lakott régiók anyagi támogatása is. A kisebbségvédelmi kezdeményezést azonban az Európai Bizottság elutasította, ami azt jelenti, hogy nem kezdeményez uniós jogalkotást a nemzeti kisebbségekről, pedig sokan nagy reményeket fűztek hozzá. Šimečka nagyokat hallgatott...
Óvakodjunk tehát a liberálisoktól, de a reakcióik alapján ne nagyon bízzunk a szlovák szuveneristákban sem! Bízzunk csak saját pártunkban, a Magyar Szövetségben, csak ő képes minket méltósággal képviselni a szlovák parlament politikai zűrzavarában!
