Nem kell, hogy lány legyen, lehet férfi vagy transznemű is
Avagy így lehetsz modern és haladó, ha Svédországban élsz. Olvasom a minap, hogy Malmöben úgy döntöttek, az idén már nem kell, hogy leány hozza el a fényt december 13-án, Luca napján.
Svédország harmadik legnagyobb városa ezután nem zár ki senkit, s az évszázados hagyománnyal szakítva választja ki azt, aki a városi Luciadagen ünnepségen megszemélyesíti Lucát, vagyis meghozza a fényt. Merthogy ez a fény ünnepe, ezzel veszi kezdetét a karácsonyi időszak Svédországban. A hagyomány még a Gergely-naptár előtti időkre nyúlik vissza, amikor ez volt az év legrövidebb, s egyben legsötétebb napja. Ám Luca, a szirakúzai vértanú szűz legyőzi a sötétséget (neve is ezt jelenti: lux, vagyis fény) világosságot, fényt, reményt hoz az emberek életébe. Svédországban ez az egyik legnagyobb ünnep, komoly előkészületek előzik meg az otthonokban, közösségekben, városokban. Hatalmas a verseny a leányok között, mindenki Lucia akar lenni, hiszen ez nagy megtiszteltetés a közösségben. Hát még ha a városi felvonuláson öltheti magára Luca hófehér ruháját, viselheti Lucia koszorúját, amelyen hét gyertya ég!
Nos, az idén nagyobb lesz a merítés, nemi meghatározás nélkül írták ki a pályázatot, így tehát fiúk és transzneműek is jelentkezhetnek Luca szerepére. Hogy miért? Azért, mert vannak emberek, akik nem feltétlenül egy konkrét nemi identitással azonosulnak, magyarázta a városi ünnepség szervezője.
Több kérdés merül fel bennem azonnal. Ha Szent Lucia nő volt, akkor miért nem magától értetődő, hogy nő idézze meg alakját, tetteit? Vagy talán olyan bonyolult szerepjátékról van szó, amire mi, magyarok azt mondjuk, hogy azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány? Vagy egyszerűen elment az eszük, és már annyira modernek akarnak lenni Malmö gazdái, hogy a hagyományaikat sem tisztelik? És vajon mit mond erre a város lakossága? Annak a városnak a lakossága, amelyben egész bevándorlónegyedek alakultak ki, s egyre kevesebb a svéd. De ez aligha nevezhető olyan gesztusnak, amely tiszteletben tartja a nem keresztény bevándorlók érzékenységét. Ez nettó hülyeség. Mint ahogy 2012-ben Brüsszel is túllőtt a célon, amikor a mesésen kivilágított főterén hagyományos karácsonyfa helyett egy tévéképernyőkből álló elektronikus télfával lepte meg az embereket. Ők meg azt mondták, hogy köszönik, nem akarják, és kérik vissza az avítt, maradi, feldíszített fenyőfát!
Mi itt Kelet-Közép-Európában sokáig hajlamosak voltunk majmolni a nyugatot, gondolkodás és kritika nélkül átvettünk és elhittünk mindent, ami nyugatról érkezett. Ma már nem így van, a sok átverés után kritikusabbak az emberek, és a józan ész talaján állnak. Ezért aztán fel sem merül bennem, hogy esetleg aggódjak a betlehemező gyerekek kiválasztása felett: nyilvánvaló, hogy Máriát egy kislány, Józsefet pedig kisfiú alakítja majd karácsonykor a templomokban.
(Megjelent a Magyar7 hetilap 2018/24. számában)