Neked már telítődik a fagyasztód?
Milyen sok kocsma és gyógyszertár van a városban, csodálkoztak rá Érsekújvárra pár éve magyarországi barátaink! Persze ez valahol érthető is, mert ahol sok a kocsma, kell a gyógyszertár is... A 25 gyógyszertárra legalább még egyszer ennyi kocsma, vendéglő, kávézó, söröző, étterem jut, a továbbiakban csak egyszerűen kocsma. De erről mindig híres volt a város, régebben szinte minden utcájában volt egy olyan kiskocsma, amelynek hűséges törzs-(ivó)gárdája volt.
Bevásárlóközpontból is van bőven ebben a 36 ezres kisvárosban, ami a kétezres évek elején még 43 ezres volt. A karácsony és Mikulás előtti időszak minden évben az élelmiszerláncok csúcsszezonja. A színes papírokba öltöztetett Mikulás-figurák, adventi kalendáriumok és egyéb csokoládé költemények már az erős szeptemberi napsütésben ott olvadoznak minden évben a polcokon.
Általában figyelemmel kísérem az első Mikulás megjelenését a boltokban, magamban olyan nem hivatalos versenyt tartok nekik. Idén viszont elmaradt az eredményhirdetés, mivel valamilyen csoda folytán, egymásra figyelve, szinte egyszerre jelentek meg szeptember végén az élelmiszerboltok polcain.
Az érsekújvári élelmiszerláncok száma a lakosság számához viszonyítva szokatlanul magas. A kisvárosban a Kauflandon kívül van három Lidl a város különböző részein, két Billa, két Tesco és 2 Terno, valamint 2 COOP Jednota élelmiszer-áruház, pár hónapja pedig ilyen jellegű üzletet nyitott Érsekújvárban a dallamos nevű lengyel Biedronka is. A Hypernova már kivonult, oda költözött be többedmagával a kisebbik Tesco. Az ember azt hinné, hogy milyen jó az érsekújváriaknak, a nagy konkurencia lenyomja az árakat, ez különösen ilyentájt, a nagy karácsonyi készülődésben hasznos. Nem biztos, hogy így van, egyik sem annyira olcsó, hogy árakban lepipálja a másikat! Időben és térben fokozatosan jelentek meg a városban, mindegyikre várakozóan tekintett az ember, aztán sokszor csalódnia kellett. A Lidl, a Billa, a Tesco vagy a Terno üzletei gyakran még egymással is versengenek, főleg termékválasztékban. Ma a változó áraik mellett elsősorban a parkolók nagysága, kényelme és megközelíthetősége jelenthet viszonylagos előnyt a többivel szemben.
Kezdetben csak a főtéri COOP Jednota áruház volt, kedves barátom ekkor még nem merült el naponta a reklámcédulák tömkelegébe, hogy kiszűrje a legolcsóbb, vagy a leghasznosabb terméket.
Ma is ezt csinálja, csak annyiban változott a helyzet, hogy nagy bánatára egyre kevesebb a postaládájába bedobott reklámújság, kissé zavarosan minden akció az interneten érkezik hozzá, pedig a reklámújságokba jobb volt beletemetkezni, aláhúzni az érdekest, a mindenképpen megvásárolandót, és azzal indulni a vásárlási körútra. Néha több tíz kilométert is megtesz a város egyik szegletéből a másikba, hogy a legolcsóbb áron jusson hozzá a kiválasztott áruhoz. Nincs annyira rászorulva, sportot űz belőle. Az egyikben a tarja, a másikban a füstölt változata, a harmadikban a házi kedvenc sajt és kakaó, a negyedikben a porcukor, valamint a kávé van akciós áron. Ilyenkor autójával nyakába veszi a várost, gyakran előfordult vele, hogy amit megtakarít az árakon a nagy üzleti körútjai során, azt kifizeti üzemanyagra. Azonban mindenekelőtt a 12-es üveges Budweiser érdekli, rekesz számra tartja, és lesi a kedvező alkalmat, hogy lecsaphasson rá valamelyik üzletben. Ha elszúrja, lekési, szomorú...
Na de miért is a vásárlási láz, hol van még a karácsony? Hát a spájzban! A nagy hűtők, nagy fagyasztók és nagy fogyasztók korszakában minden hamarabb kezdődik, mindenki igyekszik időben felkészülni az ünnepekre, hogy elkerülje a nagy tömeget.
Teljesen nem tudja kizárni a tolongást, mert valami mindig hiányozni fog otthon, amiért el kell ugrani. A korai beszerzés hátulütője az, hogy amennyiben a megvásároltnál később meglátok egy jóval olcsóbbat, mérges leszek, hogy miért kapkodtam el. Van, aki a fenyőfát is igyekszik korán beszerezni, mondván, hogy otthon úgyis vízbe állítja, a piacon meg szárazon álldogál társaival együtt, a lakásba kerülve pedig hamarabb kezdi hullajtani tűleveleit. És ilyenkor még van választék. A rafináltabbak viszont kivárnak a végsőkig, egészen december huszonnegyedikéig, amikor már leárazva kínálják, és vehetnek akár kettőt is, de minek.
Sajnos sok családban az adventi készülődés kizárólag vásárlási lázat, az ajándék idegtépő beszerzését jelenti az ilyentájt fontos lelki elmélyülés helyett! Pedig advent nemcsak a Hargitán lakozik a lelkekben, mint Tamási Áron regényében, hanem ott kéne lennie a várakozásban, a készülődésben is: minden szem szaloncukorban és karácsonyfadíszben, egymásnak küldött mosolyban, lélekmelegítő pillantásban, az elszaporodó fényüzenetekben és izgalmakban, vasárnapokon pedig az egymás után fellobbanó gyertyafényben! Az adventi várakozás ugyanis értünk van!
Megjelent a Magyar7 2025/48. számában.
