Milyen kicsi a kiskarácsony?
A karácsony a kereszténység második legnagyobb ünnepe a húsvét után, Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják, ősi népszokásként téli napfordulót is jelent. Közismert a magyar nyelvterületen a kiskarácsony és a nagykarácsony megkülönböztetése, melyekről sokáig azt gondoltam, hogy a szentestét követő nap - december 25. természetszerűleg a nagykarácsony és a következő nap, december 26. pedig a kiskarácsony.
Összezavarodtak bennem az érzések, amikor megtudtam, hogy kiskarácsony napja nem is december 26., hanem január 1-je, azaz újév napja, amelyen Jézus édesanyját, Szűz Máriát ünnepeljük, ellentétben a "nagykarácsonnyal" (december 25.), ami Krisztus születésének napja (január elseje, mint szlovák államalapítási nap úgy igazán valahogy soha nem jelent meg előttem...). Viszont a háromnapos karácsony számomra érzelmileg megbonthatatlan volt, és a szenteste nem csak karácsony első napját, hanem a legfontosabbat is jelentette.
Ha a kiskarácsony csak január 1-jén van, mi lesz akkor a kedves karácsonyi dalocskával, gondoltam? „Kis karácsony, nagy karácsony, kisült-e már a kalácsom?” Kell-e egy kalácsnak hét nap ahhoz, hogy kisüljön? Dehogy! „Ha kisült már, ide véle, hadd egyem meg melegébe.” Dehogy lesz az már akkor meleg! Tudniillik, hogy hét nap alatt nemhogy kisül a kalács, hanem ki is hűl, sőt ki is szárad. Az volt mindig a karácsonyi ünnepek legszomorúbb pillanata, amikor a kiszáradt kalácscsonkokból kapartuk ki a spájzban a még ehető diós vagy mákos tölteléket, vagy amikor a kettévált levelespogácsát mártogattuk a teába, hogy ehetővé váljon a szárazsága ellenére. No, de ez csak valamikor december végén, vagy január elején volt.
Aki már sütött kismalacot, vagy látott ilyet, tudja, hogy még a malackának se kell a megsüléséig hét nap, mint a dalocska folytatásában: „Kis fenyőfa, nagy fenyőfa, kisült-e már a malacka? Ha kisült már, ide véle, hadd egyem meg melegében.” Kalácsom, malacom...
Becsapott minket akkor a karácsony? Átette titokban az egyik napját januárra? És mii a helyzet az ünnep harmadik napjával, december 26-tal? Csak plusz egy pihenőnapként lett hozzácsapva az ünnephez, esetleg a mitikus hármas számhoz van köze, hogy legyen egy hármasünnep is? Vagy egészen másról van szó? Mit ünneplünk hivatalosan december 26-án, amit én még változatlanul ugyanúgy karácsony másnapjának tartok? István napja van ekkor, ami a néphagyományban az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak termékenység és a párokat összehozó varázslás céljával. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig "összeénekeltették". Ma azt mondanánk, „kerítőnap”...
December 26. mindezzel együtt is leginkább a pihenésé és a családé. Az a nap, amikor szintén nagyokat eszünk, nagyokat beszélgetünk, hogy aztán nagyot pihenjünk és rájöjjünk: eltelt egy újabb karácsony és lassacskán - 5 nap múlva! - egy újabb esztendő is.
