Merre lép Csehország?
A cseh parlamenti választások eredménye alapján egyértelműnek látszik, hogy Petr Fiala (ODS) kabinetje nem folytathatja tovább és 2021 után ismét Andrej Babiš, az ANO vezére állhat a kormányrúdhoz. Győzelmét már hónapok óta sejteni engedték a különböző közvélemény-kutatások, amelyek rendre 33 százalék körüli eredményeket mutattak, míg a legerősebb hárompárti kormányerő, a SPOLU támogatottsága 20 százalék körül mozgott.
A legutóbbi választások (2021) óta eltelt négy esztendőben az öt pártból összeállt kabinetnek számos váratlan nehézséggel kellett szembesülnie, de különösen a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktushoz való hozzáállása bizonyult végzetes tévedésnek. A csehek ugyan mindmáig nem tudják elfelejteni a Varsói Szerződés csapatainak 1968 augusztusi invázióját, emiatt az Ukrajna elleni orosz agresszió érthetően rokonszenvet keltett a megtámadott fél iránt.
Az Ukrajnából érkező menekülteket tárt karokkal fogadták, de egy idő után, amikor kiderült, hogy a cseh szociális ellátórendszer a munkát nem vállaló ukrán menekülteket részesíti előnyben főleg a vidéken élő cseh rászorultakkal szemben, egyre jobban csökkent a kormány népszerűsége.
A Fiala-kabinet mind inkább a brüsszeli elképzelések megvalósítását tekintette fontosnak, ezért az EP-ben olyan elképzeléseket is támogatott, mint a migrációs paktum, a belső égésű motorok (elsősorban személyautók) gyártásának 2035-ös határidejű fokozatos leállítása a green deal jegyében, de sok egyéb brüsszeli elképzelést is magáévá tett, ami tulajdonképpen negatívan érinti a cseh ipart és agrárágazatot.
Az már csak hab volt a tortán, hogy Petr Pavel cseh államfő hirdette meg azt a programot, amely keretében tüzérségi lőszereket és különböző hadi felszereléseket vásároltak Ukrajna számára a világ különböző országaiban és a cseh kormány emellett komoly összegekkel igyekezett hozzájárulni az ukrán társadalom működtetéséhez.
A cseh társadalom egyre növekvő ellenszenve a kormány ténykedésével szemben fokozatosan „kitermelt” olyan politikai szervezeteket, amelyek a másként gondolkodó polgárokat gyűjtötte egy táborba. Ezek között a Motoristé sobě (Motorosok önmaguknak – AUTO) nevű tömörülés viszonylag rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, hogy 2024-ben – a Přísaha (Eskü) mozgalommal együtt indulva – 11 százalékos eredményével képviselőket küldhetett az EP-be. Ez a tömörülés – az ANO-hoz hasonlóan – csatlakozott a Patrióták Európáért pártcsaládhoz, amiből logikusan következik egyrészt szuverenista elkötelezettsége, másrészt euroszkepticizmusa.
Később a két csapat elvált egymástól és a Přísaha nem jutott be a cseh alsóházba. Sokan a baloldalon a Stačilo (Elég volt) sikeres szereplését várták. Ez a tömörülés a korábbi szociáldemokrata és kommunista párt embereit igyekezett egy táborba gyűjteni, végül 4,3 százalékos eredményével nem tudta átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ezt Miloš Zeman korábbi államfő, aki baloldali érzelmű politikusként nyíltan vállalta, hogy erre a pártra adja voksát, az eredmények ismeretében mélységes csalódásának adott hangot, mivel a baloldali politikát pillanatnyilag senki nem fogja képviselni a cseh törvényhozásban.
Noha az előzetes felméréseket kissé módosították a végső adatok, a lényegen tulajdonképpen nem sokat változtattak. Az ANO 80, a SPOLU (ODS-Lidovci-TOP 09) 52, a STAN 22, a Kalózpárt (Piráti) 18, az SPD 15, az AUTO 13 képviselőt küldhet a cseh alsóházba. Az SPD vezére, Tomio Okamura, akit sokan a cseh belpolitika fenegyerekének tartanak, nem titkolta csalódottságát az eredmények láttán. A felmérések 12-14 százalékot jósoltak az euroszkeptikus, migrációellenes, erősen nemzeti érzelmű (külföldi értékelések szerint: szélsőségesen jobboldali, radikális) pártnak, végül kevesebb mint 7,9 százalékkal csak a hatodik legerősebb tömörülésként lesz a parlament tagja. Ráadásul olyan képviselőket is bejuttatott oda, akik egyéb kis pártok tagjai és idővel gondot okozhatnak túlzott követeléseikkel. Ennek ellenére jelezte, hogy szeretne egy-két minisztériumot irányítani az új kabinetben.
Miután a három pártvezér találkozott Petr Pavel államfővel, ő is annak a véleményének adott hangot, hogy valószínűleg hárompárti kormány alakulhat az egyeztetéseket követően. Erre lesz elég idő, hiszen az elnök november elején kívánja összehívni az új parlament alakuló ülését. Addigra talán a különböző parlamenti tisztségek elosztását is eldöntik. Tomio Okamura utalt rá, hogy szívesen lenne akár házelnök is. Ebben nyilván látni kell azt a szándékot is, hogy valamiképp vissza akar vágni a TOP 09 vezetőjének, Markéta Adamová Pekarovának, aki az előző ciklusban töltötte be ezt a tisztséget és ő volt az, aki az SPD-nek – mint antidemokratikus erőnek – nem volt hajlandó semmilyen fontosabb tisztséget adni.
A hölgyet egyébként sok kritika érte amiatt is, mert első parlamenti felszólalásában nyíltan uszított Orbán Viktor ellen, másrészt 141 millió koronával megnövelte a parlamenti kiadásokat az előző ciklushoz viszonyítva. Az általa vezetett pártnak egyébként jelenleg 6 kéviselője ül majd be a törvényhozásba és balliberális, a Kalózpárthoz hasonló nézeteivel nem különösebben népszerű a cseh társadalomban.
Talán nem lesz tanulságok nélkül egy kicsit körbe pillantani az országban, hogy a vidéki régiókban mekkora a támogatottsága az egyes pártoknak. Prága és Brünn kivételével az ANO népszerűsége 36-42 százalékos. A SPOLU-nak viszont ebben a két nagyvárosban van nagyobb bázisa, akárcsak a Kalózpártnak, amely elsősorban a fiatalabb prágai értelmiségiek (különösen a nők!) körében kedvelt. Egyébként érdekes, hogy amíg 2021-ben 65 százalékos volt a választási részvétel, 2025 októberében ez megközelítette a 69 százalékot, de Prágában és Brünnben még a 70 százalékot is meghaladta. Ez, úgy tűnik, elsősorban a kormánypártoknak kedvezett.
Ismertek az első külföldi visszajelzések is. A patrióta érzelmű pártok politikusai – Orbán Viktor, Robert Fico, Marine Le Pen, Matteo Salvini stb. – az elsők között gratuláltak Andrej Babišnak. A brüsszeli reakciók jóval visszafogottabbak voltak, de sokan abban reménykednek, hogy a leendő cseh miniszterelnök, aki nagyvállalkozó is, kevésbé lesz konfrontatív az EU jelenlegi vezetésével szemben, már csak azért sem, mert nem szeretné, ha Csehországot politikai okok miatt megfosztanák azoktól az EU-forrásoktól, amelyeket Magyarország már évek óta nélkülözni kénytelen. Brüsszelben abban is bíznak, hogy az új kabinet nem kezdeményez népszavazást az EU-ból történő kilépésről, ahogy azt az SPD többször is felvetette. Pozsonyban és Budapesten abban is reménykednek, hogy a V4-ek együttműködése ismét magasabb szintre jut majd.
