Meghalt egy ember
November 5-én meghalt Kassán egy ember egy rendőr keze által. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek következtében a brutális bántalmazás másnapján életét vesztette. A durva erőszaknak tanúja is van, egy másik rendőr. A rendőri ellenőrző hivatal csak november 7-én értesült az esetről, miután a boncolást elvégző orvos jelentést tett róla, hogy az elhunyt testén és főleg a fején és arcán erőszak nyomait fedezte fel, amelyek az áldozat halálát okozták.
A belügyminiszter hárít: elemezzük, hol történt hiba. Lehet, hogy csak egyéni túlkapásról van szó, de ha a tettet elkövető rendőr felettesei is részesei az esetnek, akkor azokat is felelősségre vonjuk. A miniszter biztosítja a sajtót és általa a nyilvánosságot, hogy a rendőri gépezet helyesen működik, és főleg hogy az ügyet ki fogják vizsgálni. (???)
Az emberöléssel vádolt rendőrt november 11-én tartóztatták le, tehát a bűntett után még hat napig viselte a rendőri egyenruhát, valószínűleg szolgálatot teljesített, mintha mi sem történt volna.
Az ellenzék – teljesen jogosan – a belügyminiszter lemondását követeli, aki viszont ezt nem érti, mert nem látja okát a lemondásnak.
Felmerül a kérdés, ki a felelős a rendőrség helyes működéséért? Nem a belügyminiszter? Vagy ő csak akkor érezte magát mindenhatónak, amikor elfoglalta bársonyszékét, és sorra tette a perszonális intézkedéseket a rendőrség berkeiben?
Ezek az intézkedések pedig sokaknak nem voltak ínyére. Az elbocsátott feletteseket nagyszámú közrendőr követte – önként – elsősorban nyugdíjaztatásra, de más okokra is hivatkozva. Beindult a rendőrség rohamos hanyatlása, amely november 5-én emberölésbe torkollott. A sok más rendőri túlkapás, a sértettek panaszai nem voltak elegendőek. Egy embernek kellett meghalnia ahhoz, hogy az illetékesek észrevegyék: valami bűzlik a rendfenntartók háza táján.
Fejtől bűzlik a hal – szól a közmondás, amely talán már többszáz éve őrzi a józan paraszti ész tapasztalatait és erkölcsi elveit. Ma is érvényes ez a mondás, és valószínűleg szinte minden nyelvben megtalálható valamilyen formában. Csak az újkori „fejek” a világért sem hajlandók elismerni az igazát. Ők más elveket tartanak szem előtt, sajnos önös érdekeik mindennél előbbre valók. Ezt már végre észrevehetnék a választóik.